+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. július 16. csütörtök, 15:17
Az eddigi tartományi szabályozás szerint a pártoknak ugyanannyi férfit és nőt kellett indítaniuk a tartományi választásokon. Most az AfD perelt, és nyert.

Döntött a weimari székhelyű türingiai alkotmánybíróság: alkotmányellenes a keletnémet tartomány választási törvénye, amely előírja, hogy a pártok választási listáin ugyanannyi nőnek kell szerepelnie, mint férfinak – írja a Tagesschau

 

Ne kényszerből szavazzunk nőkre

 

Stefan Kaufmann, a tartományi alkotmánybíróság elnöke úgy fogalmazott, hogy

 

a választás szabadsága megköveteli, hogy a választás ne az állam kényszerére vagy nyomására történjen.

 

A most felülírt szabályozást a türingiai Landtag (tartományi parlament) a tartományi miniszterelnök Bodo Ramelow-t is adó szélsőbalos Die Linke, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek szavazataival fogadta el. A hivatalos cél az volt, hogy növekedjen a nők aránya a parlamentben, és hasonló okokból ilyen szabályozást fogadtak el egy másik keletnémet tartományban, Brandenburgban is.

 

A szabályozást még a tartományban különösen erős, szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) párt támadta meg, ők most ünnepelnek. Alice Weidel, a párt berlini Bundestag-frakcióvezetője Twitteren azt írta, hogy az establishment pártjai „ismét megsértették az alapvető jogokat”.

 

„Ahelyett, hogy a népet szolgálnák – ahogyan azt az Alaptörvény is előírja – az ideológiát és a saját fennmaradásukat helyezik előtérbe”

 

– kritizálta Weidel a baloldali ellenfeleit.

 

 

A kereszténydemokrata CDU tartományi elnökhelyettese, Christian Hirte szerint pedig a döntés „egy szomorú eredménye egy pusztán ideológiai projektnek, amelyet kényszerrel és szemellenzős módon léptettek hatályba”.

 

A baloldal kitart az ötlete mellett

 

A rendelkezést tavaly még megszavazó baloldali pártok viszont kiálltak a nemi kvóták mellett, ők a saját választási listájukon szeretnék azokat megtartani a döntéstől függetlenül. Erre egyébként a döntés ellenére is megvan minden jogi lehetőségük, hiszen egy párt szabadon rendelkezhet arról, hogy kiket és milyen neműeket indít a listáján, a tartományi alkotmánybíróság problémája viszont itt az volt, hogy ezt a tartományi választási törvényben minden párt számára kötelezővé tették.

 

Az SPD-s Katja Mast szerint a végcél viszont az lenne, hogy szövetségi – tehát össznémet – szinten is legyen szabályozás a nemi kvótákról, az erről szóló vitát pedig folytatni kell. A tartományi Zöldek pedig úgy vélték, hogy a most visszadobott törvény helyett kell egy új, ami megfelel az alkotmánynak, de a hatása ugyanaz.

 

„Az ítélet nem változtat a tényen, hogy a parlamentek nem a társadalmi realitásokat tükrözik, és alulreprezentáltak a nők”

 

– mondta a Zöldek berlini Bundestag-frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckhardt.

 

Mindenesetre az ítélet semmiképp sem jó hír Brandenburg számára, ahol egy hasonló szabály már 2019 januárja óta hatályban van. Erről, miután a döntést Brandenburgban is megtámadták, már ott is folyik az alkotmányos vita.

 

Jelenleg egyébként a Bundestagban – vagyis a szövetségi parlamentben, ahová a bekerülést szövetségi szinten nem szabályozza hasonló kvóta – csupán 31 százalék a női képviselők aránya. A legközelebb az egyenlőséghez Németországon belül tartományi jogokkal rendelkező hanzaváros, Hamburg van, ott 43,9 százalék a női képviselők aránya, a legtávolabb pedig Sachsen-Anhalt, ahol ugyanez az arány 21,8 százalék.

 

BORÍTÓKÉP: Türingia legismertebb terméke, a Bratwurst. Fotó: Bernd Gross / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás