+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. július 16. csütörtök, 15:17
Az eddigi tartományi szabályozás szerint a pártoknak ugyanannyi férfit és nőt kellett indítaniuk a tartományi választásokon. Most az AfD perelt, és nyert.

Döntött a weimari székhelyű türingiai alkotmánybíróság: alkotmányellenes a keletnémet tartomány választási törvénye, amely előírja, hogy a pártok választási listáin ugyanannyi nőnek kell szerepelnie, mint férfinak – írja a Tagesschau

 

Ne kényszerből szavazzunk nőkre

 

Stefan Kaufmann, a tartományi alkotmánybíróság elnöke úgy fogalmazott, hogy

 

a választás szabadsága megköveteli, hogy a választás ne az állam kényszerére vagy nyomására történjen.

 

A most felülírt szabályozást a türingiai Landtag (tartományi parlament) a tartományi miniszterelnök Bodo Ramelow-t is adó szélsőbalos Die Linke, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek szavazataival fogadta el. A hivatalos cél az volt, hogy növekedjen a nők aránya a parlamentben, és hasonló okokból ilyen szabályozást fogadtak el egy másik keletnémet tartományban, Brandenburgban is.

 

A szabályozást még a tartományban különösen erős, szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) párt támadta meg, ők most ünnepelnek. Alice Weidel, a párt berlini Bundestag-frakcióvezetője Twitteren azt írta, hogy az establishment pártjai „ismét megsértették az alapvető jogokat”.

 

„Ahelyett, hogy a népet szolgálnák – ahogyan azt az Alaptörvény is előírja – az ideológiát és a saját fennmaradásukat helyezik előtérbe”

 

– kritizálta Weidel a baloldali ellenfeleit.

 

 

A kereszténydemokrata CDU tartományi elnökhelyettese, Christian Hirte szerint pedig a döntés „egy szomorú eredménye egy pusztán ideológiai projektnek, amelyet kényszerrel és szemellenzős módon léptettek hatályba”.

 

A baloldal kitart az ötlete mellett

 

A rendelkezést tavaly még megszavazó baloldali pártok viszont kiálltak a nemi kvóták mellett, ők a saját választási listájukon szeretnék azokat megtartani a döntéstől függetlenül. Erre egyébként a döntés ellenére is megvan minden jogi lehetőségük, hiszen egy párt szabadon rendelkezhet arról, hogy kiket és milyen neműeket indít a listáján, a tartományi alkotmánybíróság problémája viszont itt az volt, hogy ezt a tartományi választási törvényben minden párt számára kötelezővé tették.

 

Az SPD-s Katja Mast szerint a végcél viszont az lenne, hogy szövetségi – tehát össznémet – szinten is legyen szabályozás a nemi kvótákról, az erről szóló vitát pedig folytatni kell. A tartományi Zöldek pedig úgy vélték, hogy a most visszadobott törvény helyett kell egy új, ami megfelel az alkotmánynak, de a hatása ugyanaz.

 

„Az ítélet nem változtat a tényen, hogy a parlamentek nem a társadalmi realitásokat tükrözik, és alulreprezentáltak a nők”

 

– mondta a Zöldek berlini Bundestag-frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckhardt.

 

Mindenesetre az ítélet semmiképp sem jó hír Brandenburg számára, ahol egy hasonló szabály már 2019 januárja óta hatályban van. Erről, miután a döntést Brandenburgban is megtámadták, már ott is folyik az alkotmányos vita.

 

Jelenleg egyébként a Bundestagban – vagyis a szövetségi parlamentben, ahová a bekerülést szövetségi szinten nem szabályozza hasonló kvóta – csupán 31 százalék a női képviselők aránya. A legközelebb az egyenlőséghez Németországon belül tartományi jogokkal rendelkező hanzaváros, Hamburg van, ott 43,9 százalék a női képviselők aránya, a legtávolabb pedig Sachsen-Anhalt, ahol ugyanez az arány 21,8 százalék.

 

BORÍTÓKÉP: Türingia legismertebb terméke, a Bratwurst. Fotó: Bernd Gross / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás