+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. július 14. kedd, 19:00
Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Országgyűlési határozatot fogadott el a fideszes többségű parlament arról kedden, hogy csak akkor adja jóváhagyását a kormány az EU többéves pénzügyi keretéhez és a koronavírus-válság miatti közös EU-s hitelfelvételhez, ha erről a csomagról leválasztják azt a javaslatot, amely jogállamisági feltételekhez kötné az EU-s pénzek kifizetését és leálltják a folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat. Részletesen itt írtunk az országgyűlési határozatról, amellyel Orbán Viktor megmutatná az uniónak, hogy ő is tud pénzzel zsarolni. 

 

Az országgyűlési határozatra a Fidesz-KDNP politikusain kívül csak a független (ex-mihazánkos) Volner János és Ritter Imre német nemzetiségi képviselő nyomott igent, míg az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik szavazott ellene nemmel. Ez azt jelenti, hogy

 

sem az MSZP, sem a DK, sem az LMP, sem pedig a Párbeszéd politikusai nem nyomtak gombot a szavazáskor.

 

De vajon miért tartották jó ötletnek ezen ellenzéki frakciók, hogy ne nyilvánítsák ki szavazással a véleményüket? Az Azonnali megkérdezte tőlük.

 

Kamu, színjáték, mutatvány

 

„A papír, amit leraktak, semmi más, mint egy zsaroló levél, ami kizárólag Orbán tárgyalási pozícióját hivatott erősíteni. Azt is látjuk, hogy miközben vállalhatatlan tartalmak vannak benne, semmire nem kötelezi a kormányt, ez hatalmas kamu” – mondta az Azonnalinak a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, Tordai Bence. Szerinte az sem lett volna jobb, ha bemennek és leszavazzák a javaslatot,

 

„akkor meg úgyis csak megkaptuk volna, hogy nem támogatjuk, hogy az ország uniós pénzhez jusson,”

 

miközben szerinte éppen, hogy ezen dolgoznak. Igaz, ők azt szeretnék elérni, hogy az uniós pénzek „a valódi címzettekhez” jussanak el, például önkormányzatokhoz, civilekhez, vállalatokhoz. Mint mondta, erre törekszik Karácsony Gergely párbeszédes főpolgármester is.

 

A DK-s Arató Gergely, aki a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese, arról beszélt az Azonnalinak:

 

„ez egy bábszínház volt, fölösleges mutatvány kizárólag belpolitikai célokra”,

 

hiszen a kormány felhatalmazása és felelőssége a határozati javaslat nélkül is megvan arra, hogy képviselje az Európai Tanácsban Magyarországot. Ráadásul Arató szerint magában a határozati javaslatban össze nem illő elemeket dobáltak össze, vagyis 
nem lehetett erről érdemben véleményt nyilvánítani.

 

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt: amint Harangozó Tamás képviselőtársa is elmondta a parlamentben, az MSZP hiába adott be módosítást a kormánypártok határozati javaslatához, azt ők leszavazták. Pedig módosításaik egy része ismerős lehetett a Fidesznek, ugyanis a Fidesz 2009-es EP-programjának egyes elemeit szavaztatták volna meg. Például azt, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. 

 

„Külön bicskanyitogató, hogy nemet mondtak azokra az értékekre, amik 2009-ben még fontosak voltak a Fidesznek”. Így Bangóné szerint az MSZP nem akart részt venni a „a színjátékban”, amiben Orbán uniós országokat zsarol. (Egyébként azzal, hogy hogyan lett a 2009-es Fidesz a mai Fidesz egyik legfőbb ellenfele, már az Azonnali is foglalkozott, erről itt írtunk részletesebben)

 

„Se igennel, se nemmel nem tudtunk volna szavazni, ebben a helyzetben az volt a legvilágosabb, ha nem szavazunk” – ezt már az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt mondta az Azonnalinak.

 

Az LMP ugyanis magát a nagy közös uniós hitelfelvételt is kifogásolja,

 

szerintük ez ugyanis adósságcsapdába fogja zárni a magyar fiatalokat, akik majd törleszthetik ezt a paksi bővítés, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése miatt felvett hitelekkel együtt.

 

Tehát az LMP legfeljebb akkor támogatná a hitelfelvételt, ha az „nem a betonba fektetne be, hanem a humántőkébe”, és a területi-, illetve bérkülönbségek csökkentenését célozná a mag- és perifériaországok között. Ehhez képest az LMP nem látja „a nagy szabadságharcos politizálást” a Fidesznél, szerintük a kormánypártok is belesimultak az uniós elitbe, és biztosak benne, hogy háttéralkuk révén bele fognak menni a hitelfelvételbe. (Az uniós hitelcsomagról és az általa kiváltott, tagállamok közti ellentétekről itt és itt olvashatsz részletesen az Azonnalin.)

 

Van-e másnak is problémája a közös uniós hitelfelvétellel?

 

A DK támogatja a közös hitelfelvételt, mint Arató Gergely fogalmazott: az egész Európai Uniónak és Magyarországnak szüksége van erre a típusú gazdaságélénkítő eszközre, igaz, a részletein lehetne vitatkozni, mit kéne másképp csinálni. Ugyanakkor a 2008-as válság megmutatta, hogy arra kell fordítania forrásokat, amik a hosszú távú gazdasági élénkítést segítik.

 

Hogy az MSZP egyetért-e a hitelfelvétellel, arra Bangóné azt mondta, ők azzal értenek egyet, hogy azoknak a tagországoknak nyújtsanak segítséget, akik bajban vannak, ennek egyik lehetséges módja az anyagi segítség.

 

Ami a Párbeszédet illeti, Tordai Bence azt mondta kérdésünkre: nincs gondjuk a hitelfelvétellel, „nem akkor kell megszorító politikát csinálni, mikor válság van”, ráadásul szerintük az egyetlen szereplő, aki jó feltételekkel tud pénzhez jutni, az az EU.

 

Egyébként a hitel visszafizetése kapcsán ők azt támogatnák, hogy ne a tagállami befizetéseket növeljék, hanem legyenek saját forrásai az uniónak, például vessen ki adót, mondjuk egyes tevékenységek megadóztatása révén, ilyen lehetne a harmadik országból érkező áruk vámolása. Összességében pedig

 

előremutatónak tartják, ha nem az államok adósodnak el jobban, „hanem az EU közösen vállal felelősséget és szolidáris”.

 

NYITÓKÉP: Azonnali, Arató Gergely / Facebook, MSZP / Facebook, Tordai Bence / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás