+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. július 14. kedd, 22:13
Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról. Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Kedden este összesítést közölt a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda arról, hogy 2016-tól kezdve egészen 2020-ig mennyibe is kerültek a nemzeti konzultációk.

 

Ez idő alatt négyszer folytatott nemzeti konzultációt a Fidesz-KDNP,  ezek összköltsége több mint bruttó 7,5 milliárd forintra rúg

 

– vette észre az Azonnali.

 

Még köszönőleveleket is küldtek

 

A kormány még 2017 áprilisában indított nemzeti konzultációt „Állítsuk meg Brüsszelt!” néven. Itt – ahogy a többi konzultáció esetén is – a Belügyminisztérum, illetve az állami tulajdonú Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. van szerződéses partnerként feltüntetve. A nemzeti konzultációs levelek és kérdőívek címzettekhez történő eljuttatása (például a küldemények összeállítása vagy a nyomdai borítékok előállítása) bruttó több mint 1,2 milliárd forintba került, a nyomdai kivitelezés több mint 86 millió forint, míg a nemzeti konzultációs levelek Braille-írással történő nyomdai kivitelezése közel egymillió forint volt.

 

Vagyis összesen több mint bruttó 1,3 milliárd forintot szántak erre a konzultációra.

 

Ugyan az összesítés nem tartalmazza ezt, miután a gyártási és előállítási költségeket részletezi, de a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2017-es szerződései szerint több mint 51 millió forint értékben állapodtak meg a Belügyminisztériummal arról is, hogy nemzeti konzultációs „köszönőleveleket” juttassanak el a címzettekhez.

 

Mennyit ért Soros terve?

 

Legközelebb Soros György „tervéről” konzultált a kormány 2017 októberében az emberekkel, vagyis arról, hogy a kormány szerint a magyar származású, de az Egyesült Államokban élő milliárdos illegális bevándorlókkal szeretné elárasztani Európát.

 

Ugyan ezt megelőzően féléve még a belügynek 1,2 milliárd ment „nemzeti konzultációs levelek és kérdőívek címzettekhez történő eljuttatása” címén, ebben az esetben viszont már több mint 1,9 milliárd forint.

 

Drágább volt a nyomdai kivitelezés is: 86 millió forint helyett közel 160 millió, ugyanakkor a Braille-írásos kivitelezés olcsóbb lett, ami így 960 ezer forint helyett csak 576 ezerbe került. Vagyis összesen bruttó több mint 2 milliárd forint ment erre a konzultációs körre – közel 700 millió forinttal több, mint az előzőre.

 

Tovább drágul a konzultáció

 

A konzultáció eszközét ezután 2018 őszén vetette be a kormány ismét, ezúttal a családpolitikájukkal kapcsolatban. Akárcsak a legutóbbi esetben, úgy most is drágultak a konzultáció kötlségei: a „nemzeti konzultációs levelek és kérdőívek címzettekhez történő eljuttatása” immáron több mint 2 milliárd forintba került, míg a nyomdai szolgáltatás már a 174 millió forinthoz közelített. Ugyan az összesítés nem tér ki arra, készültek-e ekkor Braille-írásos konzultációk (valószínűleg feltüntették volna, ha igen),

 

de a két tétel így is a legdrágább konzultációt jelentette a többihez képest: összesen több mint bruttó 2,2 milliárdba került.

 

Mi a helyzet a koronavírusos konzultációval?

 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánosságra hozta a jelenleg is zajló, főként koronavírussal kapcsolatos, de azért kicsit sorosozó konzultáció költségeit is.

 

Ez alkalommal a konzultáció gyártási és előállítási költsége az 1,9 milliárd forinthoz közelít, ami úgy lehetséges, hogy ugyan tovább drágult a nyomdai szolgáltatás (már 197 millió forint), de olcsóbb lett konzultációs levelek és kérdőívek címzettekhez történő eljuttatása,

 

vagyis már csak több mint 1,7 milliárd forintos költséggel jár ez.

 

A kormány egyébként ezúttal sem csak papír alapon konzultál, hanem interneten is. Arról, hogy az ez elmúlt évekhez hasonlóan most is megtrükközhető az online kitöltés, itt írtunk részletesebben.

 

 

FOTÓ: A Soros-tervről szóló nemzeti konzultációt hirdető plakátok a Fejér megyei Zichyújfalun / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás