Most éreztem először, hogy a szerb nép mint olyan van az utcán

Szerző: Bukovics Martin
2020.07.10. 06:55

A koronavírusra vagy Vučić elnökre haragszanak a szerb tüntetők? Hogyhogy a dél-szerbiai Nišben visszavonultak a rendőrök? És akiket bevisznek, mi alapján viszik be? Hogyan fog kihatni a tüntetéshullám a szerb politikára? Rastislav Dinić niši politikai elemző mesél a tapasztalatairól és a várakozásairól az Azonnalinak.

Most éreztem először, hogy a szerb nép mint olyan van az utcán

Kezdjük rögtön a legvitatottabb kérdéssel: kik tüntetnek?

Szerdán több időintervallumban is résztvettem a niši tüntetésen – azért több időintervallumban, mert maga a tüntetés hat-hét órán keresztül zajlott, és nem voltam ott végig, csak fél-másfél órákat. Ahogy haladt előre az este, úgy változott a tüntetők összetétele. Noha a focihuligánok és a szélsőjobboldaliak többségben sosem voltak, voltak pontok, amikor a jelenlétük hangsúlyosabb volt azáltal, hogy a szurkolói dalaikat és különböző rigmusokat kiabáltak. De voltak pontok, amikor a tüntetésnek igazi, polgári demonstráció hangulata volt gyerekekkel, családokkal, különböző korosztályokból – többségben igazából ők vannak.

A nyugati sajtóban több helyütt is azt olvasni, hogy a tüntetők a szerb kormány koronavírus-járvány elleni intézkedései ellen mentek utcára, mintha ez valami lazításpárti demonstrációsorozat lenne. Igaz ez, vagy ennél bonyolultabb a kép?

Igaz is, meg bonyolultabb is. A tüntetőket nem Aleksandar Vučić új, szigorú, ráadásul Belgrádra vonatkozóan kijárási korlátozásokat ismét belengető, majd a tüntetéseket követően visszavont intézkedései zavarják. A kijárási tilalmat ugyanis három hónapon keresztül kibírtuk anélkül, hogy bárki is tiltakozott volna ellene: mindenki tisztában van azzal, hogy egészségügyi veszélyhelyzet esetén szigorú fellépésre van szükség.

Az embereknek azzal van problémájuk, ahogy az elmúlt másfél hónapban manipulálta őket a kormány.

Másfél hónappal ezelőtt ugyanis egyik napról a másikra visszavontak minden koronavírus elleni intézkedést – nemcsak a szigorúakat, de az enyhéket is –, megnyitottak mindent, engedték még azt is, hogy megrendezzék a focimeccseket. Majd június 21-én jöttek a választások, amely kedvéért ezt az egész színházat megrendezték. Addigra az ellenzék már rég bejelentette a választás bojkottját, a kormány pedig attól tartott, hogy az emberek a járvány miatti félelmükből nem mennek el szavazni. Így hát meg kellett győzniük arról az embereket, hogy teljesen biztonságos a választás – annak ellenére, hogy nem volt az. Így a tüntetők ezen rendkívül kegyetlen, az állampolgárokat megvédeni képtelen, előre kiszámíthatóan téves kormányzati döntéssorozat ellen tiltakoznak.

INTERJÚALANYUNK, RASTISLAV DINIĆ POLITIKAI ELEMZŐ, A DÉL-SZERBIAI NIŠI EGYETEM FILOZÓFIA TANSZÉKÉNEK OKTATÓJA. KORÁBBI INTERJÚNKAT, MELYBEN A SZERB POLITIKÁT TÁRGYALTUK KI NAGYON RÉSZLETESEN, ITT OLVASHATOD. FOTÓ: PRIVÁT

Hogyan ítélik meg a szerbek a tüntetéseket, mennyire érzik a magukénak?

Szerintem a szerb nép mint olyan van most az utcán. Itt, Nišben is számos tüntetést tartottak az elmúlt években egészen a tavaly őszi-téli nagy, kormányellenes tüntetéshullámig bezárólag. A mostani kétségkívül a legnagyobb tüntetéssorozat, amit eddig láttam. A résztvevők köre rendkívül széles mind kort, mind osztályhelyzetet tekintve. Most

először érzem azt, hogy igen, ez a nép.

Ott lehetnek tehát a Vučić-féle Szerb Haladó Párt tagjai és szimpatizánsai is a tömegben?

Abszolút, noha kijelenteni nem merném. Jelen vannak viszont könnyedén kiszúrható és felismerhető provokatőrök a kormány megbízásából, ők azok, akik különböző incidenseket és erőszakos cselekedeteket akarnak provokálni. Ez Belgrádban részben sikerült is nekik, Nišben nem. Itt se erőszakra, se rendőrökkel való összecsapásokra nem került sor. Egyetlenegy épületet támadott meg a tömeg: a Szerb Haladó Párt itteni irodáját, és rajta az Aleksandar Vučićot ábrázoló plakátokat, amit tojásokkal dobáltak meg.

Az egyik kicsi, a parlamentbe bekerülni nem tudó ellenzéki párt vezetőjét, a híres színész Sergej Trifunovićot viszont megtámadta pár tüntető szerdán Belgrádban – ők lennének a kormány által odaküldött provokatőrök? Vagy olyannyira a nép van most az utcákon, hogy az ellenzéki pártok vezetőiből sem kérnek?

Az, hogy nem kérnek az ellenzéki vezetőkből, igaz, de nem Trifunović, hanem Boris Tadić korábbi államfő esetében. Ő ugyanis szintén be akart csatlakozni a tüntetésbe Belgrádban, de az emberek kifütyülték, és azt énekelték neki, hogy „spasi Srbiju i upi se Borise” (magyarul: „mentsd meg Szerbiát: öld meg magad, Boris” – a szerk.), amit eredetileg Milosevićnek énekeltek a kilencvenes években. Ez az incidens jól mutatja az ellenzéki és eleve a politikai vezetőkkel szembeni hitetlenséget és az irántuk érzett dühöt.

Sergej Trifunovićot azonban nem küldték haza a tüntetők, őt – mint azt ő maga is mondta az eset után – a neonáci szólamaikat az állatvédelem köntösébe csomagoló Leviatán-mozgalom tagjai verték meg, akik szerinte a szerb titkosszolgálatnak dolgoznak. Hogy a titkosszolgálati kötődés igaz-e, nem tudom, de tény, hogy a kormánynak dolgoznak azzal, hogy csak ellenzéki politikusokra mennek rá.

Mi az oka annak, hogy Nišben békésebb volt a tüntetés, mint a fővárosban?

Ennek több oka is lehet, de egyikben sem vagyok biztos. Az viszont tény, hogy

a helyi rendőrség szerda este visszavonult a rendőrörsre, ezt a két szememmel láttam.

Noha a tüntetések elején felhangzottak rendőrellenes rigmusok, idővel ezek elcsitultak. A niši rendőrség a tapasztalataim szerint az elmúlt öt évben kifejezett szimpátiával és szolidaritással viseltetik a különböző megmozdulások irányába – ezt onnan tudom, hogy lényegében az összesen ott voltam, párat közülük én magam szerveztem. Nišben rengetegen gondolják azt, hogy a kormány az emberi méltóságukat tapossa, azok is, akik a kormánynak dolgoznak. De vannak kevésbé romantikus okai is annak, hogy itt nem akartak balhét: a niši rendőrség javarészét átcsoportosították a belgrádi tüntetésekre, a rendőri csapatszállítók hosszú karavánokban indultak meg a főváros felé.

A teljes képhez persze hozzátartozik az is – ezt én ugyan nem láttam, de több barátom is mesélte –, hogy bizonyos speciális nyomozói egységek a tüntetések végét követően különböző kávézók, kocsmák kerthelyiségeiben elkezdtek őrizetbe venni embereket.

Azokra mentek rá, akikről látták a tüntetésen, hogy kiabáltak valamit. Megpróbálták összegyűjteni őket, de nem sikerült mindenkit, számos helyen ugyanis megvédte őket a többi ember.

Azt pedig, hogy a Nišbe rendelt 63. számú ejtőernyős dandár valóban megtagadta-e a tüntetések feloszlatására szóló parancsot, ahogy azt a szakszervezeti vezetőjük állítja, simán elképzelhetőnek és reálisnak is tartom, de nem tudom megmondani, hogy valóban igaz-e.

ÉRKEZNEK VIDÉKRŐL BELGRÁDBA A RENDŐRÖK. FOTÓ: SCHKNEDLA / TWITTER

A kerthelyiségekből már a Huawei által szállított kínai arcfelismerő rendszer alapján gyűjtötték össze az embereket?

Amennyire tudom, az arcfelismerő kamerákat eddig csak Belgrádban szerelték fel, így Nišben azon sztenderd rendőri módszer alapján dolgoztak, hogy végigmentek a városban, és ha felismertek valakit, azt megpróbálták bevinni. Azért ez nem egy akkora város, itt csak 300 ezren laknak.

Milyen forgatókönyvek lehetnek most Vučić asztalán a tüntetéseket látva?

A mostani események sorsdöntő jelentőségűek számára. Azt, amit most történik, senki sem tudta megjósolni előre. Minden spontán történt, nincs vezetője a tüntetéseknek. Maga Vučić rengeteg hátraarcot csinált az utóbbi időkben: amikor bevezette a szigorú korlátozásokat, amikor feloldotta őket, amikor pár napja újra be akarta vezetni őket, majd amikor végül visszavonta őket. Totális médiagépezetének segítségével egészen mostanáig képes volt arra, hogy meggyőzze az embereket arról, hogy másképp nem megy – még ha arról meggyőzni nem is tudta őket, hogy igaza van, de legalább nem lázadoztak. Most az látszik, hogy elvesztette az ellenőrzést az események felett. Az emberek kétségbe vannak esve és rendkívül mérgesek, mert nem érzik biztonságban magukat.

Tömegével halnak meg az emberek a kórházakban. Nincsenek valós számaink a koronavírus áldozatairól, hiszen már hónapok óta manipulálják őket. De nem is kell látni a valós számokat, az emberek maguk szembesülnek azzal, hogy lassan mindenkinek van már olyan ismerőse, aki koronavírusos, aki épp kórházban van, vagy akinek megtagadták az ellátását helyhiányra hivatkozva. Az egészségügyi ellátórendszer a szemünk előtt esett szét.

A kormány két héttel ezelőttig, a választásokig úgy tett, mintha minden rendben lett volna, most pedig az állampolgárokat okolja az újabb hullám miatt, fenyegetve őket a szigorúbb intézkedésekkel.

Világos, de mit tud tenni Vučić?

Egy dologban vagyok csak biztos, hogy semmi nem lesz már olyan, mint eddig volt. Vučić rezsimje ezután nem lesz ugyanaz, mint ami öt nappal ezelőtt volt. Jelentősen meggyengült. Vučić saját magát hozta ebbe a helyzetbe a járványügyi intézkedéseivel. A választásokat bojkottálta az ellenzék, győzelme pirruszinak bizonyul, láthatóan nincs legitimitása, már számos uniós politikus is kritizálja.

Ez mostantól fogva már nem a vučići stabilokrácia, hanem valami egészen más.

Érdekel a téma? Csomó cikkünk van róla: itt tárgyaltuk ki, hogy pontosan kik is tüntetnek, itt mutatjuk be a legbrutálisabb rendőri túlkapásokat, a megtagadott oszlatási parancsot, itt írtunk a keddi, itt meg a szerdai tüntetésekről.

CÍMLAPFOTÓ: Békés tüntetés a belgrádi parlament előtt csütörtök este. Fotó: Miodrag Bebić / Twitter

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek