+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. július 8. szerda, 11:55
Úgy tűnik, Orbán Viktor az EU jövőjéről való diskurzust egy szerb autokratával, a legjobb szlovén barátjával és egy másodvonalas francia párt EP-képviselőjével képzeli el. Ez pedig sokat elmond arról, hogy hol is van Magyarország az unión belül.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran.

 

A minap mosolyogva néztem az amúgy is vérengzős lengyel elnökválasztási kampány egyik új kulcsmomentumát: a második forduló előtti tévévitát.

 

Ami persze legkevésbé volt tévévita, és sokkal inkább valami nagyon kortárs komédia,

 

hiszen pont az ilyesmi választási viták lényege hiányzott belőle, nevezetesen az, hogy a felek szemtől szembe kiálljanak egymással és a sarokba szorítsák a másikat.

 

Ezzel szemben az történt, hogy a regnáló elnök Andrzej Duda a lengyel köztévében, kihívója, Rafal Trzaskowski pedig egy lesznói kampányesemény után vitatkozott főműsoridőben – saját magával. Két párhuzamos vita futott tehát, lényegi ellenvélemények nélkül, miközben a két jelölt előadhatta a saját monológjait az egész mutatványt alighanem nagy rácsodálkozással szemlélő egyszeri lengyel tévénézőnek.

 

Persze ebben a cikkben nem is a lengyel elnökválasztásról lesz szó – igaz, azt sem hagyjuk szó nélkül –, hanem a Polgári Magyarországért Alapítvány „Európa cenzúrázatlanul” online konferenciájáról, amely legalább akkora izgalmakat tartogat, mintha egy elnökjelölt egy online tévévitában magával beszélgetne. A különbség itt csupán annyi, hogy

 

a szerdai konferencia esetében Orbán Viktor további két Orbán Viktorral, meg egy bepalizott francia EP-képviselővel diskurált.

 

A konklúzió persze ugyanaz lett, mintha Orbán csak egyedül lett volna: a mainstream baloldali média támadja a jobboldaliakat, a zsidó-keresztény civilizációt meg kell védeni, a migrációt meg kell állítani, a tagállamok tiszteletet érdemelnek, és a többi és a többi.

 

Ez önmagában még nem érne publicisztikát, hiszen aki fél szemmel is olvasott már belpolitikai híreket az elmúlt tíz évből, azt túl nagy meglepetésként nem érhette, hogy lényegében bármilyen kérdésben Orbán Viktor erre a következtetésre jut. Az már azonban ennél jóval érdekesebb, hogy kikkel „vitatkozott” szerdán a miniszterelnök, és mit mond ez el nekünk Magyarország külkapcsolatairól 2020-ban.

 

Ugyanis az „Európa cenzúrázatlanul” alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormányfő az EU, sőt, a kontinens jövőjéről szóló vitát egy még csak nem is EU-tag, de az ellenzékét nagy lelkesedéssel elnyomó szerb elnökkel, egy, a NER hátországához ezer szálon kötődő szlovén miniszterelnökkel, és egy francia filozófus EP-képviselővel képzeli el. Akit a kormánymédiában bár úgy harangoztak be, hogy a francia Republikánusok egyik vezető politikusa, azt már nem hozzátéve, hogy a francia Republikánusok – Nicolas Sarkozy szebb napokat látott pártja – egy parlamenti választáson körülbelül 10 százalékra lennének jók, az meg már elérhetetlen álomnak tűnik, hogy ők legyenek Emmanuel Macron kihívói az elnökválasztáson.

 

Persze egyáltalán nem véletlen, hogy Aleksandar Vučić, Janez Janša és a francia Republikánusok beszélgettek Orbán Viktorral: ők maradtak ugyanis Magyarország talán legfontosabb szövetségesei a Néppárton belülről. Abban talán reménykedni sem érdemes, hogy nemhogy Angela Merkel, de valamilyen befolyásosabb német kereszténydemokrata politikus a nevét adja egy ilyen konferenciához, de valamilyen okból egyik V4-állam egy pártja sem konferenciázott Orbánékkal.

 

Vučić-tyal Európa jövőjéről beszélgetni pedig pontosan olyan,

 

mintha mondjuk az Apple igazgatótanácsi ülésén valaki a takarítókat kérdezgetné arról, hogy mekkora lesz a profit a második negyedévben.

 

Európa bár nem ér véget az Európai Unióval, kétségtelen, hogy a kontinens jövője sokkal inkább dől majd el Brüsszelben – de legalábbis Berlinben vagy Párizsban –, mint Belgrádban. Ezt valószínűleg tudja Orbán Viktor is, a nemzetközi színtéren Európa felé hajlongó, otthon viszont elcsalt koronavírus-statisztikák mellett Patyomkin-választást tartó Vučić viszont egészen biztosan.

 

Janez Janša, a szlovén politika nagy túlélője és visszatérője – 2014-ben egy korrupciós ügy miatt még börtönben ült, most március óta ő Szlovénia miniszterelnöke, harmadjára is – már egy fokkal közelebb van ahhoz, amit Európában befolyásnak neveznek, de csak annyival, hogy Szlovénia EU-tag, Szerbia meg nem.

 

Ez még nem változtat azon, hogy Janšát Szlovéniában, ha nem is Orbán bábjaként, de legalábbis a meghosszabbított kezeként látják sokan,

 

nem véletlenül: a NER ugyanis orbánista médiaviszonyokat importált Szlovéniába, csinált Janša-párti szlovén Ripostot, Janša-párti szlovén TV2-t, és már a Demokracija hetilap hangvétele is a Demokratához áll a legközelebb.

 

François-Xavier Bellamy pedig biztosan remek filozófus és ügyesen vezeti a Republikánusok hétfős EP-delegációját (összehasonlítva: a Fidesz-KDNP-delegáció 13 fő úgy, hogy Magyarország lakosságarányosan hétszer kisebb a franciáknál), de az európai jövő kulcsa nem az ő kezében van – a legnagyobb ütőkártyája ezzel szemben inkább az, hogy a Fidesz-Néppárt-vitában a pártja rendre beáll megvédeni a magyar kormánypártot a liberálisabb EPP-tagokkal szemben.

 

Persze Orbán Viktor súlytalanokkal, nyugatnak hajbókoló, de közben Putyinnal haverkodó autokratákkal és gazdaságilag lekenyerezett külföldi miniszterelnökökkel is nyugodtan megvitathatja Európa jövőjét, és ezt a jogot ne is vegye tőle el senki. Csakhogy ebből minden lesz, csak nem értelmes vita, és főleg nem az, mint amit a Polgári Magyarország Alapítvány elnöke, Balog Zoltán ígér mindenkinek, aki meghallgatná a vitát: „mihaszna politikai korrektség nélkül, tabuk nélkül, teljesen CENZÚRÁZATLANUL”.

 

CENZÚRÁZATLANUL vitázni ugyanis úgy a legkönnyebb, hogy akármit mondasz, mindenki egyetért veled.

 

Európa jövőjét egy visszhangkamrában megvitatni élvezhetetlen azoknak is, akik vitáznak, és azoknak is, akik hallgatják,

 

és ezt még csak nem is a mostani konferencia tanítja meg nekünk. Az előző európai parlamenti ciklusban volt ugyanis egy kezdeményezés, ahol a plenáris ülésekre mindig más és más uniós tagállami miniszterelnököt vagy elnököt hívtak meg, hogy a közös európai jövőről beszéljen.

 

Az ötlet: jó, hiszen régi igény, hogy az európai integrációnak a közös gazdasági érdek mellett végre adjon valaki egy közös víziót és haladási irányt is. A megvalósítás: feledhető. Minden tagállami kormányfő monologizált, utána az EP-delegációk például pártállástól és vérmérséklettől függően megköszönték szépen az értékes gondolatokat, vagy ingerült felszólalásokban fejtették ki, hogy az adott vezető mit csinál éppen nagyon szarul a belpolitikában. Amire viszont nem kaptunk választ, az a vita eredeti célja volt, vagyis az, hogy mi legyen Európa sorsa a következő évtizedekben.

 

És ahogyan ezt a választ nem kaptuk meg az Európai Parlamenttől, úgy nem fogjuk megkapni Orbán Viktortól, Aleksandar Vučićtól, Janez Janšától és François-Xavier Bellamytól sem.  

 

Vitázni nagyon nehéz úgy, hogy a vitapartnered mindenre csak lelkesen bólogat.

 

Igaz, a péntek reggeli rádióinterjúiban Orbán Viktor ezt már nagyon megszokhatta.

 

Olvasnál még Illés Gergőtől az Azonnalin? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Több mint 160 művész írt alá egy nyilatkozatot, amiben elítélik a bántalmazásokat és abúzusokat, amik a Magyar Táncművészeti Főiskolán történtek.

Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.

Az albánok a királycsinálók a balkáni kisállamban: állítólag csak akkor mennek koalícióba a szocdem kormánypárttal, ha azok egy albán miniszterelnököt is bevállalnának.

A hallgatóság viselkedésének megfigyelése segíthet a tömegrendezvények járványügyileg biztonságos szervezésében.

Pákó politikaelméleti vitába keveredik, Semjén a magyar néplélek mélyére ás és Szanyi is bepróbálkozik egy jó poénnal!

Pénzbüntetést kapott a Facebook a brazil legfelsőbb bíróságtól, mert korábban nem tett teljesen elérhetetlenné egyes Jair Bolsonaro brazil elnököt támogató fiókokat.

Nem csillapodnak a kedélyek Habarovszkban, ahol a tüntetők nem nyugszanak bele a népszerű kormányzó, Szergej Furgal elmozdításába.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás