+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. július 7. kedd, 16:01
Viszonylag rövid idő alatt két olyan példa is érkezett arra, milyen is az, amikor az ellenzék pont úgy nem érti a világot, mint ahogy a kormánypárt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nagy esélyt kapott az egyesült magyar ellenzék 2019 őszén: itt a lehetőség három éven keresztül kilenc év tehetetlenség után nem csak a partvonalról kiabálni a nagyoknak, hanem valódi alternatívát mutatni a megnyert városokban, kisebb településeken, Budapesten, és persze Budapest egyes kerületeiben. Ebbe szerintem speciel pont belefér még az is, ami Gödön történik épp, hiszen még a végletes egyet nem értés is hasznosabb, mint az értelmes vitát eleve teljesen kizáró kormánypárti frakciófegyelem, hiszen az országnak egy részének épp abból van halálosan elege, hogy még a kormány döntéseinek a kirakatát sem nagyon látja.

 

Az, hogy a magyar kormánypárt erőből szeret megoldani dolgokat, nem különösebben új: a parlamenti kétharmad birtokában végül is megtehetik akár ezt is, és ezt az aránytalan választási rendszer és az egyenlőtlen feltételek ellenére is sokadjára szavazza meg Magyarország. Nem is lehet érte senkit hibáztatni, már ha hiba egyáltalán: az emberek amúgy is hajlamosak a tökösnek mondott döntésekért rajongani az okoskodás helyett, főleg Kelet-Európában van olyan macsókultusz, ami miatt például a félmeztelenül lovagló Vlagyimir Putyin nem tűnik röhejesnek.

 

Szóval az ellenzéknek épp azt kéne megmutatnia, hogy legyen az bármilyen férfiatlan is, de ha nem egyszerű józan paraszti logikával döntünk el dolgokat, akkor az jobb lesz.

 

Két nagyjából ugyanabban a témában kialakult probléma mutatja, mire gondolok: a DK-s Niedermüller Péter Erzsébetvárosban, konkrétabban a bulinegyedben tenne rendet, a márkizayista Lengyel Róbert pedig Siófokon. Nagyjából mindkét sztori ugyanaz: a bulinegyedbe és a Balatonra özönlő fiatalok részegen ordibálnak, szemetelnek, ami miatt az év 365 napjában ott lakók élete jóval nehezebb. A probléma ráadásul ugyanúgy kétoldalú, hiszen azért elég sok pénz is érkezik ebből a piaturizmusból a két településre, a pénz pedig jó, de persze az is érthető, ha valaki nem akarja a településnek jutó pénzért cserébe elviselni a következő Való Világ potenciális jelentkezőinek egész nyári jelenlétét.

 

Ezek tipikusan azok a helyzetek, amikor kicsit mindenkinek igaza van, és épp ezért érdemes megpróbálni úgy kezelni a helyzetet, hogy abban senki érdekei ne sérüljenek olyan nagyon. Tehát ne úgy, hogy jön Niedermüller Péter, és kijelenti, hogy nem is szeretné, ha a környékét jövőre már nem bulinegyednek hívnák, és ezt egy egészen példátlanul súlyos csendrendelettel érné el: a vendéglátóhelyek éjfél és reggel 6 között csak különengedéllyel tarthatnak nyitva, a boltok pedig este 10 és reggel 6 között nem árulhatnak alkoholt.

 

A különengedélyt a kerület ahhoz kötné, hogy a helyek ne adjanak műanyagpohárban alkoholt, ne lehessen alkoholt vinni az utcára, engedélyezzék a nem fizetővendégek számára is a vécéhasználatot, és folyamatosan mérjék a zajszintet.

 

Nagyjából hasonló kép állna össze Siófokon is: a város egész területére rendelnének el közterületi (utcákon, tereken, vízparti sétányokon) alkoholfogyasztási tilalmat, illetve korlátoznák az éjszakai órákban a boltban történő alkoholvásárlást.

 

Elsőre nem tűnik rossznak egyik sem, hiszen a többi részeg fiatalon kívül senki nem szereti a részeg fiatalokat, de mégis felmerül a kérdés, mi lesz helyette? 

 

Hirtelen a fénykorát élő Magyar Tudományos Akadémia fog konferenciákat tartani, ha mostantól a Petőfi sétányon csak a 800 forintos csapolt Drehert lehet fogyasztani a tangabugyi-automata és a döghúsgyrosos között?

 

Vagy a budapesti bulinegyed tényleg kulturális negyed lesz attól, hogy az eleve a nyári, lépcsőn ivásra szakosodott kocsmák bezárnak?

 

Ez a cikk nem azért született meg, hogy a magyar bulikultúrát összehangolja az aludni vágyók életével, mert ezeket épp az érintetteknek kéne kitalálni. Ezek az érintettek lehetnek a siófoki boltok üzemeltetői, a budapesti kocsmatulajok, értelemszerűen a lakók és persze a nyaralótulajdonosok is.

 

Figyelni kell arra, hogy mindez ne menjen át generációs vitába, hiszen a fiatalok érdeke az, ha szabadon trógerkedhetnek, az öregeké pedig az, hogy tudjanak este olvasgatni.

 

Persze meg lehet kerülni az egyeztetéseket, de ha a magyarok azt akarják, hogy a fejük fölött, szigorúan csak egy csoport érdekeit figyelve hozzanak döntéseket a választott vezetőik, akkor arra már pont van egy jól bejáratott szavazatuk.

 

Ha idáig eljutottunk, akkor jönnek a kicsit nehezebben megoldható és összetett problémák, amiket nem lehet Facebookon és pár szavazógomb megnyomásával megoldani: lehet, hogy nem is az ordenáré veretéssel van a probléma, hanem azzal, hogy a Balaton déli partján úgy általában semmit nem lehet csinálni a piáláson kívül? Vagy nem is a piálással van a baj, hanem azzal, hogy a többi környékbeli város szinte egyáltalán nem törekszik arra, hogy legalább egy értelmezhető klubja legyen?

 

De például az is lehet, hogy a szórakozóhelyeken sem azon a nyáron kéne behajtani az infastrukturális fejlesztéseket igénylő változtatásokat, amikor eleve bedöglött a vendéglátás és a turizmus, és amúgy is kánaán lesz Budapest belvárosa az előző évekhez képest?

 

Vagy akár az is, hogy a fentiek helyett valami egész másra jutnak, de legalább olyan úton, amilyenben egy normális országban kéne. Már csak azért is fontos lenne ez az imidzs, mert ahogy az elején is írtam, az ellenzék számára itt most nem csak egy város vezetéséről van szó, hanem egy élhetőbbnek gondolt alternatíváról. Márpedig ha egy olyan párt is az alternatíva, ami zöld tüntetést szervez Óbudára nagyjából akkorra, amikor épp az ő polgármesterük ellen tüntetnének a belvárosban, akkor jó nagy szarban lesznek 2022-re.

 

Olvass még Fekő Ádámtól az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás