+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 7. kedd, 11:00
Armin Laschet volt a leghangosabb azok közül, akik már márciusban hangosan szorgalmazták a járványügyi lazításokat. Merkellel szemben végül sikeres lett, de mivel éppen az ő tartományában keletkeztek újabb járványgócok, korai lehetett Laschet öröme. Egy második hullám elsöpörheti a kancellári ambícióit, és megint azokat hozhatja helyzetbe, akik a szigorú járványkezelés pártján álltak. Például azt a Markus Söder bajor kormányfőt, aki hivatalosan egyelőre még nem is indul a kancellárjelöltségért.

Amikor Angela Merkel német kancellár március közepetől – Christian Drosten berlini virológusra hallgatva – elérte a szigorú járványügyi korlátozásokat, egyik fő kritikusa a szintén kereszténydemokrata Armin Laschet volt. A legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke ugyanis a CDU elnökségéért és kancellárjelöltségéért folyó harcban

 

éppen azzal akart népszerűséget szerezni, hogy már március végétől szorgalmazta a lazításokat.

 

Egyrészről a gazdaság érdekeit, másrészről azon emberi méltóságot tartotta fontosnak, amiről Wolfgang Schäuble kereszténydemokrata házelnök is megállapította (amúgy alkotmányjogilag helyesen): előrébb való az emberi életnél is.

 

Rajnai vs bajor

 

A vita egyrészről virológusok között is zajlott: a Merkel-tanácsadó, berlini Drosten szigorúbb politikát akart, míg a Laschet mögött álló, bonni Hendrik Streeck a lazításokat támasztotta alá tudományosan. Másrészről jogi vita volt, hogy lehet-e az életet ennyire abszolút értékként kezelni, összefér-e ezzel az emberi méltóság és számos alapjog korlátozása. A tudományos viták is átitatódtak politikával, ugyanis a két „szélső” álláspontot két tartományi kormányfő jelenítette meg: a lazításpárti, kereszténydemokrata Laschet és a szigorításpárti, keresztényszociális bajor kormányfő, Markus Söder.

 

MARKUS SÖDER BAJORMASZKBAN NYOMJA VÉGIG A JÁRVÁNYT

 

Noha Söder eddig tagadta, hogy lennének kancellárjelölti ambíciói, a párharcot a közélet mégis Merkel utódlásaként értékelte.

 

Amikor elindultak – főleg a tartományi miniszterelnökök nyomására, Merkel ellenében – a lazítások gyakorlatilag április közepétől, Laschet látszott győztesnek, elvégre ezeket ő szorgalmazta kezdettől. A győzelme meg persze nem csupán a járványhelyzet kezelésére vonatkozott.

 

Mint ismert: miután a 2018 decemberében CDU-elnökké választott Annegret Kramp-Karrenbauer lemondott az év elején a pártelnökségről (nem volt elég ereje ahhoz, hogy akár még kancellárjelölt is legyen), megindult a verseny a pozícióért. A CDU új elnökét – a járvány miatt elhalasztva – decemberben választják meg, és a személy – elvégre a szövetségi választások 2021 szeptemberében lesznek – jó eséllyel a CDU/CSU-pártszövetség közös kancellárjelöltjeként fordulhat rá a jövő évre. Márpedig a közvélemény-kutatások alapján nagy bizonyossággal kijelenthető:

 

aki a CDU/CSU kancellárjelöltje, az veszi át 16 év után majd Merkeltől a kancellárságot.

 

Hivatalaosan a merkeli örökségért három CDU-s nyugatnémet, katolikus férfi versenyzik: Friedrich Merz, akit Merkel 2006-ban végleg leszorított a pályáról, az üzleti életből azonban visszatért 2018-ban a politikába, igaz, még AKK-t se tudta megverni; a már említett Armin Laschet; valamint Norbert Röttgen, aki jelenleg a Bundestag külügyi bizottságát vezeti. A keményen atlantista politikus az esélytelen nyugalmával indulhat.

 

A hármas csapatból az egész járvány alatt Laschet volt csak igazán látható, aki joviális rajnaiként a gazdasági érdekeket és emberi méltóságot hangsúlyozta a német közéletben egyesek által egyenesen „virológusok diktatúrájának” nevezett szigorral szemben.

 

Húsbotrány

 

Ez rövid távon bejönni látszott. Azonban

 

a lazítások bevezetése után éppen Laschet tartományában történt újabb fertőzési hullám:

 

Németország legnagyobb húsipari gyárában és vágóhídján, amelyet a CDU-t anyagilag is támogató Clemens Tönnies tulajdonol, júniusban az ott dolgozó kelet-európaiak között jelentősen megnőtt a kínai koronavírusban megfertőződöttek száma. Emiatt június végén a márciusihoz hasonló lockdownt kellett bevezetni a güterslohi körzetben. Az eredetileg egy hetes, de most már meghosszabbított szigorú intézkedéseket nem másnak, mint a lazításpárti Laschetnak kellett tartományi miniszterelnökként bejelentenie, akinek tartományát eleve azzal vádolják, hogy nem ellenőrizte eléggé a Tönnies-vágóhidat.

 

Laschet először teljesen hárította a felelősséget – nemcsak magáról, de 2017-es választási kampányát támogató Clemens Tönniesről is. Azt állította: az új esetek a vágóhídon dolgozó „románok és bolgárok” miatt léptek fel. Azért, hogy ezzel nem csak etnikai színezetet akart adni az egész járványnak, de a munkásokat (és nem a vezetést) tette felelőssé, Heiko Maas szociáldemokrata külügyminiszter egyenesen bocsánatkérésre szólította fel Laschetet.

 

Mostanra már sokkal inkább a Tönnies-cég került a viták középpontjába: a húsipari vállalat ellen a rendőrség gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt nyomoz, ugyanis a cég nem tartotta be a megfelelő higiéniai előírásokat, és ezzel a munkásainak testi épségét – még ha nem is szándékosan – veszélyeztette.

 

Az egész Tönnies-ügy Laschetet értelemszerűen kínosan érinti. Egyrészről ő, aki mindig a lazítások mellett volt, most szigorítások bejelentésével szerepel a híradásokban. Másrészről egyesek szerint

 

eleve az ehhez hasonló esetek megmutatnák: a lascheti lazításpolitika korai volt talán.

 

Mindehhez jön, hogy azon bonni virológust, aki Laschet mögött állva a lazításpárti politikai érveket volt hivatott tudományosan is megtámasztani, feljelentették. A feljelentés szerint Streeck az ún. Heinsberg-tanulmányában csalást követett volna el. Ez az a tanulmány, amit Streeck nagy médiaérdeklődés közepette Laschettel közösen mutatott be még májusban: egy észak-rajna-vesztfáliai város lakosságának tesztelésével akarta bizonyítani Streeck, hogy országosan is nagyobb már a lakosság átfertőzöttsége, mint azt eddig gondolták (azaz sokkal többen esnének át tünetmentesen a víruson). A bonni ügyészség azonban végül jelezte: a feljelentés nem ad alapos indokot bármilyen eljárás megindítására.

 

LASCHET VIDEOCHATEL EGY JÁRVÁNYÜGYI SZAKEMBERREL

 

Laschet körül azonban így is sokasodnak az ügyek – ha nem is botrányokról beszélhetünk, ezen ügyek erősen megkérdőjelezik nem csak a lascheti lazításpártiságot, de önmagában Laschet hitelességét.

 

De akkor ki lehetne a CDU/CSU kancellárjelöltje?

 

Mivel közös jelöltről van szó, ezt adhatja a bajor kistestvér, a CSU is. És bár Markus Söder, bajor kormányfő hivatalosan nem jelentkezett a posztért – sőt, tagadja, hogy kancellárjelölt szeretne lenni –, a közvélemény már döntött. A németek majdnem 40 százaléka szerint Markus Söder lenne a legjobb kancellárjelölt.

 

Még egyértelműbben nyilatkoznak a CDU/CSU-szavazók: náluk a bajor politikus népszerűsége már 60 százalékos, miközben Laschet támogatottsága már a 4 százalékot sem éri el.

 

De ami talán még ennél is fontosabb: a CDU/CSU felé kacsingató Zöldek szavazói is leginkább egy Söder vezette koalícióban tudnák elképzelni pártjukat.

 

A zöld szavazók harmada Söder mellett áll,

 

a hagyományosan szociálisnak, ezért zöldközelibbnek tartott Laschet a Zöldek között se éri el még a hat százalékot se (bár azért árulkodó, hogy eszerint Laschetet a saját pártjának hívei kevésbé kedvelik, mint az ellenzéki Zöldekéi).

 

Hogy Laschet mennyire inog, mutatja azon vita, miszerint esetleg az eddig mögötte álló Jens Spahn, a yuppie-konzervatív egészségügyi miniszter lépne előtérbe: a Die Zeit e heti printkiadásának információi szerint Spahn szívesen lekapcsolná magát a süllyedő Laschetról. A hamburgi liberális hetilap úgy tudja: Spahn abban is gondolkodik, hogy elindul maga is ismét (ahogy 2018 decemberében tette) a pártelnökségért, de azzal az egyértelmű üzenettel, hogy ő a CDU-t vezetné csak, a pártszövetség kancellárjelöltségét átengedné Södernek. Egy Söder-Spahn-páros pedig jelenleg ütőképesebbnek hat – főleg, hogy mindkét politikus a járványügyi szigor pártján állt –, mint egy Laschet-Spahn-felállás.

 

JENS SPAHN A PÁRTRENDEZVÉNY RIVALDAFÉNYÉBEN

 

Spahn azonban cáfolta ezen értesüléseket, és kitart amellett, hogy Laschettel közösen vág neki a decemberi tisztújításnak. Igaz, Söder is kitart azon nézete mellett, hogy nem akar 2021-ben közös kancellárjelölt lenni. Persze ő egykoron Horst Seehofer CSU-elnöksége mellett bajor miniszterelnök sem akart hivatalosan lenni – de csendben végig azon dolgozott.

 

FOTÓK: Söder, Laschet és Spahn Facebook-oldalai.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás