Hogyan járna el az Európai Ügyészség egy magyar vádlott ellen? Laura Codruța Kövesi elmondta az Azonnalinak!

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni.

Az Azonnalin is írtunk az Európai Főügyész, Laura Codruța Kövesi Euronewsnak adott interjújáról, amelyben arról beszélt, hogy magyar vonatkozásban is vizsgálódhat majd az Európai Ügyészség. Mint cikkünkben elmagyaráztuk, ennek azért elég szigorú kritériumrendszere van, hiszen a magyar kormány úgy döntött, hogy nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely úgynevezett megerősített együttműködésként állt fel az EU-n belül, tehát nem részese minden tagállam (a svédek, a dánok, az írek és a lengyelek maradtak még ki belőle rajtunk kívül).

Egy kedd esti online szemináriumon maga a főügyész is elmagyarázta:

az EU-s pénzeket érintő csalás, pénzmosás vagy korrupció miatt, mondjuk az, hogy egy, az Európai Ügyészségben részes állam területén kövesse el a bűncselekményt, vagy olyan céget használjon fel ehhez, amelynek a székhelye egy részes államban van.

Kövesi azt is elmondta: az Európai Ügyészség a részes 22 tagállam által delegált ügyészekkel fog működni, a nyomozás után pedig a tagállami bíróságok előtt emelnek majd vádat. Az Azonnali azon kérdésére, hogy hogyan nézne ez ki egy olyan esetben, mikor valamilyen részes államhoz fűződő kapcsolat miatt magyar állampolgár ellen emelnének vádat, azt mondta, ilyenkor a vádemelés a vonatkozó részes állam bírósága előtt történne, vagyis

A nem részes államok hatóságaival egyébként a meglévő EU-s igazságügyi együttműködés keretében az eddigiekhez hasonlóan együtt fognak működni – mondta Kövesi. Ez azonban a gyakorlatban arra korlátozódik, hogy információt kérhetnek egymástól a tagállamok hatóságai, de értelemszerűen nem nyomozhatnak egymás területén, mint ahogy az európai ügyészek megtehetik majd azt a részes államokban.

Nem csoda, hogy Kövesi azt is hozzátette: reméli, hogy hogy előbb-utóbb azok a tagállamok is csatlakoznak majd az Európai Ügyészséghez, amelyek most még nem részesei. Mint mondta, egyébként sem csak hatósági közlések alapján indítanak nyomozást, hanem újságcikkek, állampolgári bejelentések alapján is.

A főügyész többször hangsúlyozta, hogy a legfontosabbnak a függetlenséget látja az európai ügyészi munkában: mind az Európai Bizottságtól mind az őket delegáló tagállamtól függetlennek kell lenniük az ügyészeknek, ehhez pedig az is fontos, hogy teljes állásban dolgozzanak, ne részmunkaidős ügyészek legyenek, ahogy azt egyes tagállamok javasolták. Mivel az Európai Ügyészséget 2017-ben alapították, csak ettől kezdődő csalásokat, korrupciós bűncselekményeket vizsgálhatnak.

Bár már három év eltelt 2017 óta, Kövesit csak tavaly októberben választották meg a szervezet élére, és a munka megkezdése tovább késlekedik. Egyrészt az nehezíti az ügyészség munkájának megkezdését, hogy Málta (ahol néhány éve gyilkoltak meg egy újságírót, aki korrupciós ügyekről írt) nem delegált elég, szakmailag megfelelő ügyészjelöltet, és az is nagy probléma Kövesi szerint, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő pénzügyi keret az ügyészség működésére.

FOTÓ: Benoit Bourgeois / Európai Parlament fotószolgálata, 2020