+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. július 7. kedd, 20:15
Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni.

Az Azonnalin is írtunk az Európai Főügyész, Laura Codruța Kövesi Euronewsnak adott interjújáról, amelyben arról beszélt, hogy magyar vonatkozásban is vizsgálódhat majd az Európai Ügyészség. Mint cikkünkben elmagyaráztuk, ennek azért elég szigorú kritériumrendszere van, hiszen a magyar kormány úgy döntött, hogy nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely úgynevezett megerősített együttműködésként állt fel az EU-n belül, tehát nem részese minden tagállam (a svédek, a dánok, az írek és a lengyelek maradtak még ki belőle rajtunk kívül).

 

Egy kedd esti online szemináriumon maga a főügyész is elmagyarázta:

 

mindenképp kell egy, az Európai Ügyészségben részes tagállamhoz való kapocs ahhoz, hogy egy magyar állampolgár ellen eljárást indíthassanak

 

az EU-s pénzeket érintő csalás, pénzmosás vagy korrupció miatt, mondjuk az, hogy egy, az Európai Ügyészségben részes állam területén kövesse el a bűncselekményt, vagy olyan céget használjon fel ehhez, amelynek a székhelye egy részes államban van.

 

Kövesi azt is elmondta: az Európai Ügyészség a részes 22 tagállam által delegált ügyészekkel fog működni, a nyomozás után pedig a tagállami bíróságok előtt emelnek majd vádat. Az Azonnali azon kérdésére, hogy hogyan nézne ez ki egy olyan esetben, mikor valamilyen részes államhoz fűződő kapcsolat miatt magyar állampolgár ellen emelnének vádat, azt mondta, ilyenkor a vádemelés a vonatkozó részes állam bírósága előtt történne, vagyis

 

elképzelhető, hogy az Európai Ügyészség mondjuk Ausztriában vagy Szlovákiában állítson bíróság elé egy magyar embert, ha ott, vagy ottani cég segítségével csalt.

 

A nem részes államok hatóságaival egyébként a meglévő EU-s igazságügyi együttműködés keretében az eddigiekhez hasonlóan együtt fognak működni – mondta Kövesi. Ez azonban a gyakorlatban arra korlátozódik, hogy információt kérhetnek egymástól a tagállamok hatóságai, de értelemszerűen nem nyomozhatnak egymás területén, mint ahogy az európai ügyészek megtehetik majd azt a részes államokban.

 

Nem csoda, hogy Kövesi azt is hozzátette: reméli, hogy hogy előbb-utóbb azok a tagállamok is csatlakoznak majd az Európai Ügyészséghez, amelyek most még nem részesei. Mint mondta, egyébként sem csak hatósági közlések alapján indítanak nyomozást, hanem újságcikkek, állampolgári bejelentések alapján is.

 

A főügyész többször hangsúlyozta, hogy a legfontosabbnak a függetlenséget látja az európai ügyészi munkában: mind az Európai Bizottságtól mind az őket delegáló tagállamtól függetlennek kell lenniük az ügyészeknek, ehhez pedig az is fontos, hogy teljes állásban dolgozzanak, ne részmunkaidős ügyészek legyenek, ahogy azt egyes tagállamok javasolták. Mivel az Európai Ügyészséget 2017-ben alapították, csak ettől kezdődő csalásokat, korrupciós bűncselekményeket vizsgálhatnak.

 

Bár már három év eltelt 2017 óta, Kövesit csak tavaly októberben választották meg a szervezet élére, és a munka megkezdése tovább késlekedik. Egyrészt az nehezíti az ügyészség munkájának megkezdését, hogy Málta (ahol néhány éve gyilkoltak meg egy újságírót, aki korrupciós ügyekről írt) nem delegált elég, szakmailag megfelelő ügyészjelöltet, és az is nagy probléma Kövesi szerint, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő pénzügyi keret az ügyészség működésére.

 

„Mikor elkezdtük, olyanok voltunk, mint egy autó egy kerékkel és motor nélkül. Most már van három kerekünk és motorunk is, de így még mindig nem lehet elindulni.”

 

FOTÓ: Benoit Bourgeois / Európai Parlament fotószolgálata, 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás