Nem volt közös témánk Mészáros Lőrinccel – a horvátországi magyarok vezetője az Azonnalinak

Jobb lett-e az eszéki foci, mióta Mészáros Lőrinc megvette a csapatot? Miért jobbak a szerb-magyar, mint a horvát-magyar kapcsolatok? Miért vezeti a híresen korrupt zágrábi polgármester parlamenti frakcióját? Segít-e neki a Fidesz a kampányban? Ezekről is beszélt az Azonnalinak Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke, aki akkor is újrázhat parlamenti képviselőként, ha egyetlen magyar voksot kap a vasárnapi horvát választáson. Interjú.

Izgul a vasárnapi választás előtt?

Olyan izgalom, mint amit a magyarok megszoktak az országgyűlési választás előtt, nincsen, hiszen most már csak egy jelölt maradt a magyar kisebbségi mandátumra: én.

A horvát parlamentben fenntartott kisebbségi mandátumok esetében nincs is akkor egy előírt minimális választói létszám, hanem mindenképp bejut?

Nincs. Országosan is, ha az összes választó öt százaléka elmegy szavazni, az eredmény érvényes lesz, akkor is megválasztjuk a 151 képviselőt. A rendszer abban is eltér a magyartól, hogy itt nincs előzetes regisztráció a nemzeti kisebbségek részéről: egy horvátországi magyar a szavazóhelyen dönti el, hogy a nemzeti kisebbségi listát kéri, vagy az országos pártlistát.

Ezek szerint bárki bevallásos alapon döntheti el, hogy nemzetiségi vagy országos listára szavaz?

Nem. Csak azoknak ajánlják fel a nemzetiségi kisebbségi listát, akik magyarként vannak a közigazgatási hivatalban regisztrálva. Ez a nemzetiségi névjegyzék tíz nappal a választások előtt zárul, úgyhogy a szavazás napján ő már nem bírálhatja felül, hogy most egy kicsit magyar lennék, vagy szerb, vagy albán. Ez úgy néz ki, hogy a szavazáskor a választási bizottság megkérdezi, hogy „uram, ön magyar, szeretne-e a magyar listára szavazni, vagy inkább a pártlistára szavaz?”

De akkor általában véve két választás között van arra lehetősége az embernek, hogy megváltoztassa a nemzetiségi hovatartozását ebben a közigazgatási regiszterben, ugye?

Így van. Nekünk az is a tapasztalatunk, hogy nagyon sokan vegyes házasságból születtek, vegyes identitásuk van. Nagyon sok horvátországi magyar nem is írja be magát magyarnak.

Ezt azért is kérdezzük, mert a legutóbbi választás kapcsán el is ítéltek választási csalás miatt olyan embereket, akik arra beszéltek rá másokat, hogy magyarnak vallják magukat, és önre szavazzanak. Ismeri ön ezeket az embereket?

Nem.

Akkor ők a rajongói voltak, akik puszta jószándékból akarták, hogy önre szavazzanak az emberek?

A két személy közül, akit elítéltek, az egyik nem is magyar. A másik számunkra teljesen ismeretlen.

De miért tettek volna csak úgy ilyet? Simán csak jót akartak volna önnek?

Vagy pedig ez a politikai ellenfeleink konstrukciója volt, amiben nagyobb valószínűséget látok. Négy éve abban volt mázlim, hogy a politikai ellenfeleim engem is följelentettek az állami ügyészségnek.

Ugye itt most a MESZ-ről beszélünk, a másik horvátországi magyar szervezetről?

Így van. És az állami ügyészség 2016 novemberében jogerősen azt mondta, hogy semmi közöm nem volt ehhez. Innentől az egész ügy, ami engem illet, lezárult. Azokhoz, akik esetleg ilyeneket csináltak, nincs közöm. De ha jól tudom, talán nyolc-kilenc emberről van szó, akik átírták magukat horvátról magyarra ebben az ügyben.

A bíróságon bizonyított esetek alapján tizenegy embert beszéltek rá, hogy jelentkezzenek át a magyar nyilvántartásba.

Akkor tizenegy. Ezzel szemben azt hiszem, nagyjából 5600 ember szavazott akkor magyar listákra. Nem örülünk neki, hogy ez megtörtént, de minimális volt az ügy kihatása az eredményre.

Idén mi a cél, hány ember szavazzon a magyar listára?

Azt a létszámot szeretnénk megismételni, ami utoljára volt. Ez az öt és félezer ember az 50-55 százaléka volt a választási névjegyzékben szereplő magyarok számának.

De ez azt jelenti, hogy ennyire passzívak a horvátországi magyarok, és a felük el sem megy szavazni, vagy azt, hogy sokan közülük inkább horvát pártokra szavaznak?

Ez jó kérdés.

az utóbbi kettő-három-négy választáson is. Ezt szeretnénk most is elérni.

Mi lehet az oka a magyarok viszonylag magas részvételi arányának a többi kisebbséghez képest?

Jobban kampányolunk, mint az ellenfeleink, jobban lemegyünk az emberekhez – mi ezt szeretnénk hinni.

A horvát pártoknak van bármilyen kapcsolatuk a magyarokkal, ígérnek nekik valamit?

Nem mondanám. Amit négy év alatt megtapasztaltam, hogy a pártoknak nem igazán van a nemzeti kisebbségekre vonatkozó programpontjuk, se jobboldalon, se baloldalon. Sok olyan magyar van – szerintem még egyszer annyi, mint amennyit a névjegyzékben látunk – akiknek a magyar identitása az elmúlt húsz-harminc évben megtört, őket szeretnénk visszahozni a magyar ügynek.

Lehet, hogy azért nem ígérnek semmit a horvát pártok a magyaroknak, mert azt gondolják, hogy ott vannak erre a magyar kisebbségi képviselők, ők majd elintézik a nekik fontos dolgokat.

Így van, ebben van némi politikai logika. De mondom, a HMDK célja mindig az volt és az ma is – attól függetlenül, hogy csak egy magyar jelölt van –, hogy minél erősebb legitimitásunk legyen. Most bekavart azért a koronavírus: Drávaszögben is vannak már fertőzött, izolált személyek, akik közül egyesek a mi szavazóink is.

Legutóbb a horvát elnökválasztási kampány idején jártunk itt: akkor a HMDK részéről mindenki azt mondta, hogy ha a szocdem Zoran Milanović megnyeri a választást, az nagyon rossz lesz a magyaroknak. Így lett, tényleg sokat romlott a helyzetük az azóta eltelt fél évben?

Amikor ezt mondtuk, az nem az itt élő magyarokról szólt, mert olyan kis nemzeti kisebbség vagyunk, hogy bárkit választottak volna a horvátok elnöknek, ránk nem hatott volna ki. Viszont a horvát-magyar viszonyokra, amik már nekünk is fontosak, arra igen. És ez így is van: látjuk, hogy Milanović minden harmadik megnyilvánulásának magyarországi reflexiója van.

És ennek mi az oka? A 2015-ös menekültválság, amikor Milanović élesen bírálta a magyar kormányt, de végül a menekültválságba belebukott?

Igen, ez a 2015-ös frusztráció. Meg a pártja, az SDP az európai szocialisták tagja, Orbán Viktorék meg nem. Ez a kettő az oka. De végül is Milanović azért lett elnök, mert a két jobboldali frakció nem tudott megegyezni.

Tart attól, hogy ez meg fog ismétlődni annak köszönhetően, hogy a Miroslav Škoro-féle Haza Mozgalom elhoz annyi mandátumot, hogy a mérleg nyelve legyen?

Ez így lesz, ehhez semmi kétség nem fér.

Lehetséges, hogy Škoróék beálljanak a baloldal mellé?

Akkor elképzelhetőnek tartja, hogy Škoro összeálljon a baloldallal az SDP és Plenković ellenében?

Abszolút. Ők lesznek a királycsinálók a közvélemény-kutatások szerint. A két nagy párt, a HDZ és az SDP közül megközelítőleg sem fog egyik sem 76 mandátumot kapni, 55-60-ra mérik mindkettőt. (A 151 fős horvát parlamentben a 76 mandátum jelentené a győztesnek az abszolút többséget – a szerk.).

A magyarok által is lakott Drávaszögben milyen Škoro megítélése? Mégiscsak egy szlavóniai emberről van szó.

Ő idevalósi, jobban szerepel itt, mint mások. A köztársaságielnök-választás első körében ő tarolt Eszék-Baranya megyében, ami amúgy Horvátország harmadik legnagyobb megyéje területileg meg lakosságban is. A megyének egy kisebb részében, Drávaszögben szerintem Škoro a jobboldali szavazatok egyharmadát, egynegyedét elviszi. Nincs neki pártstruktúrája a baranyai járásokban, amennyire tudjuk – hogy így mennyit lehet nyerni, ez a kérdés.

Lehetséges, hogy lesznek Škorónak magyar szavazói is?

Szerintem igen.

Mitől függ, hogy ha Škoro tényleg a mérleg nyelve lesz, akkor a jelenleg kormányzó HDZ-t vagy az ellenzéki tömörülést, a Restartot fogja-e támogatni?

Klasszikus politikai alku eredménye lesz ez. Ha a baloldal felé hajlana végül Škoro – amit nem tartok valószínűnek, de nem is zárom ki –, a benyomásunk az, hogy a képviselői közül lennének többen, akik ezt nem vállalnák. Ő lehet, hogy igen, ha miniszterelnök-helyettes vagy parlamenti elnök lehetne. Másrészről viccelve még azt is felkínálta a HDZ-s miniszterelnöknek, Plenkovićnak, hogy legyen ő a külügyminisztere.

A zágrábi politikai palettát, az alkudozások világát hogyan kell elképzelni? Mennyire más, mint a magyar?

Elég jól követem mind a kettőt. A horvátországi politikai paletta eltolódott jobbra – ez valószínűleg a honvédő háború következménye. A jobboldal jóval jobboldalibb, mint Magyarországon. Másrészt nincs olyan baloldal, mint Magyarországon Gyurcsányék. A horvátországi baloldal álláspontjait jóval jobboldaliabbnak látom, mint amit mondjuk az MSZP-től hallok.

Akkor ha a Restart nyerne, támogatná őket is? A határon túli magyar pártok mindig azt mondják, hogy azért támogatják az aktuális kormányt, mert így hatékonyabban tudják ellátni a magyar kisebbség érdekképviseletét.

Ez nem az én álláspontom, mindenáron nem leszek a kormány mellett.

De az előbb mondta, hogy a Restart jobboldalibb, mint a magyarországi baloldal. Azt gondolhatnánk, hogy akkor az ön számára is elfogadhatóbbak.

Mi mint HMDK a jobboldallal szeretnénk menni, a HDZ-vel. Ebben a négy évben a Plenković-kormánnyal nagyon jó együttműködésünk volt, bár nem ez az egyetlen opció. De erről majd akkor beszéljünk, ha meglátjuk a választási eredményeket.

Visszatérve a horvát politika működésére: a horvát választási rendszerben területi listákat állítanak a pártok. Emiatt viszonylag sok, kisebb regionális párt is bekerül a parlamentbe.

Így van. Igazságosabbnak tűnik a választási rendszer, mint másutt.

Ez viszont azzal is jár, hogy sok érdeket kell összeegyeztetni egy-egy koalícióban. Ez a folyamat hogyan néz ki? Miről folyik a beszélgetés, ki mit kér a támogatásért cserébe?

Aki amit nem szégyell, nagyjából. Van tíz választókerület, amelyik mind választ tizennégy képviselőt. Három képviselőt választanak külön választókerületben a külhoni horvátok. És van még nyolc nemzetiségi kisebbségi képviselő – itt viszont nincsenek körzetek, az egész ország egy választókerület, és minden magyar – függetlenül attól, hogy tömbben vagy szórványban él – magyar listát választhat. Így jön ki a 151 képviselő.

Egy erős regionális párt van, az Isztriai Demokratikus Szövetség. Ők azok, akik a fiumei-isztriai választókörzetből számíthatnak hét-nyolc, akár kilenc képviselőre is, ami nem jelentéktelen erő. Ők most a baloldallal közös hajóban eveznek. Amúgy alapból ők inkább liberálisok, mint baloldaliak. Más viszont nem képvisel regionális érdekeket.

Ami a szövetségi tárgyalásokat illeti: az az ország érdeke, hogy minél előbb legyen kormány, bárkinek lesz parlamenti többsége, vállalja a felelősséget a döntésekhez. A jobboldal állítólag abban bízik, hogy a közvélemény-kutatások pontatlanok, merthogy vannak olyanok, akik rájuk fognak szavazni, de ezt nem mondják el ezekben a kutatásokban.

Ahhoz mit szól, hogy – mások mellett – zsetonosoknak hívják önöket, a Szábor nemzetiségi képviselőit is, mint akiknek a támogatását könnyű elnyerni, ha eleget ígérnek?

Az utóbbi négy évben az SDP – és most szépítek – komoly belső átalakuláson ment át, és egyes, 2016-ban bejutott képviselőik már egyáltalán nem látták a maguk jövőjét a pártban többé. Ezek a képviselők pártot váltottak, beléptek más frakciókba. A HDZ-ből is volt két-három képviselő, aki elment. Sokan mondják, hogy most a Škoro pártjából bejutó képviselők nem lesznek majd egységesek.

Ön a zágrábi polgármester, Milan Bandić pártjának, a Bandić365-nek a frakcióvezetői posztját is betöltötte. Hogyan került oda?

2018-ban kerültem oda független képviselőként. Az ügyrend megengedi, hogy a nemzeti kisebbségi frakción kívül legyünk pártfrakcióban is, ha úgy gondoljuk. Addigra ott volt már több kisebb nemzetiségi kisebbségi képviselő is, mint a cseh, a szlovák, az albán és a roma.

Ezzel magas szintre tudtuk vinni a magyar érdekvédelmet is.

Konkrétan ebből mit profitált a magyarság?

Olyan dolgokat tudtunk megcsinálni az egyesületeink, az oktatás kapcsán, amiket meggyőződésem szerint enélkül nem tudtunk volna. Mert nem jutsz el arra a szintre, ahol a döntéseket hozzák, ha nem vagy frakcióvezető. Ez volt az én motivációm.

Beszéljünk a HMDK Fideszhez való viszonyáról: a Fidesz segít önöknek kampányolni a választás előtt?

Nem. Egy jelölt van, nincs rá szükség.

A mozgósítás szempontjából sem fontos, hogy a magyar kormány aktívan kampányoljon önöknek, és nagyobb magyar részvételt tudjanak felmutatni?

Mi úgy érezzük, hogy Magyarország kormányának a támogatását maximálisan élvezi ez a közösség. Tizenhét év után tavaly volt itt Magyarország miniszterelnöke. Egyértelmű volt az együttműködési szándék továbbra is, de nem Budapestről mondják meg nekünk, hogy mit szeretnének ők itt, hanem mi mondjuk meg, hogy mi a jó ennek a közösségnek. És ebben támogatnak minket a Miniszterelnöki Hivataltól, a Nemzetpolitikai Államtitkárságtól, satöbbi.

Az csak véletlen volt, hogy sok drávaszögi, HMDK-s házat pont fidesz-narancssárága festettek?

De ezekre a felújításokra kaptak részben zágrábi, részben magyarországi támogatást is, nem?

Az utóbbi három évben a felújítások nagy részét Zágrábtól sikerült kieszközölnünk. Ugyanazt a jogot sikerült végre érvényesítenünk a horvát kormánynál, ami a Magyarországon élő horvátoknak már rég megvan. De úgy érzem – és remélem, ezt a másik oldal is így gondolja –, nagyon gyümölcsöző együttműködésünk van a magyar kormánnyal is.

Jobb lett az eszéki foci, amióta Mészáros Lőrinc megvette az eszéki csapatot?

(Nevet.) Most a harmadikok a tabellán az eszékiek, ha jól tudom. Szóval igen, jobb lett.

A Facebookon volt is egy közös fényképük a csapat sáljaiban. Milyen volt együtt szurkolni Mészáros Lőrinccel?

És milyen ő élőben?

Csak ott voltunk mindketten, de nem beszéltünk.

Azért furcsa, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embere, aki megveszi az eszéki csapatot, nem beszélget a helyi magyar párt vezetőjével.

Valószínűleg nem volt közös témánk eddig.

Ki a nagyobb államférfi, Franjo Tuđman vagy Orbán Viktor?

Tuđmanról én inkább csak könyvekben olvastam. Mindkettő megtette a saját idejében, amit meg kellett tennie.

Van olyan, amit a magyar elit tanulhatna a horváttól? Vagy amit a horvát elit tanulhatna a magyartól?

Amit a legjobban irigylek a horvátoktól, az az, hogy milyen jól össze tudnak zárni – a jobboldal és a baloldal –, ha valamilyen külső fenyegetés van. Én ezt mind a húsz-harminc évvel ezelőtti háborúnak a következményének tartom. Ez az összezárás, a közösségért érzett nagy szenvedély különösen látszik a csapatsportokban.

Említette a délszláv háborút: az itteni magyarok ezt hogyan élték meg? Mit csináltak akkor?

Akkor a szerbek megszállták Drávaszögöt, illetve Kelet-Szlavónia javarészét. Pont azon a vidéken, ahol szokás szerint magyarok élnek, ott dúlt a horvát-szerb háború. A Drávaszögben kétfajta döntést hoztak az emberek: az egyik, hogy elmenekültek (Magyarországra főleg), vagy a másik, hogy maradtak, és kivárták, lesz, ami lesz. Mindkét döntés rendkívül bátor volt. A mi generációnknak már az a fontos, hogy ne legyen olyan megkülönböztetés, hogy valaki a horvátországi magyarság közül itthon maradt-e, vagy később Magyarországról visszatért.

Volt akkor ilyen ellentét korábban?

A kilencvenes évek végén volt.

Azt mondták, hogy gyávák voltak, akik elmentek?

Vagy hogy azok voltak gyávák, akik otthon maradtak. Mindegy is. Horvátország megnyerte a háborút, szóval szerintem történelmi távlatban azok jártak jobban, akik nem voltak a megszállt területeken. De alapvetően senki sem járt jól. A vidék elszegényedett, és most ez a kormány megpróbálta anyagi forrásokkal megerősíteni. Jó lenne, hogy ha bármilyen kormány jön, ezt folytatná.

Belebotlottunk egy érdekes történetbe: a délszláv háború alatt a szerbek által megszállt területeken jött létre a Srpska Krajina nevű államalakulat...

Amit még Szerbia sem ismert el…

Mesélte nekünk egy magyar idős asszony a Drávaszögben, hogy a megszállás alatt évekig csak nagyon minimális nyugdíjat kapott ettől a szerb kvázi államtól, és a horvát állam nem akarta a kieső összeget utólag kipótolni, ő pedig hiába reklamál azóta is kárpótlásért. Önök, mint a magyarságot képviselő párt nem próbáltak tenni valamit ezügyben?

Tudok erről az ügyről, de a konkrét esetben sajnos olyan jogerős ítélet született, ami megvonta tőle ezt a kárpótlást.

Feltételezzük, ez nem egyedi eset, hanem a probléma az akkor ott élő többi magyart is érintette.

Nem tudok róla.

Tehát a HMDK nem akar politikailag fellépni az ügyben.

Ha nem lenne jogerős bírósági ítélet, akkor lenne miről beszélni. Így viszont, ha bárkivel tárgyalunk, szembemegyünk egy bírósági ítélettel.

Feltűnő volt, hogy amint lecsengett egy kicsit a koronavírus-járvány, Magyarország és Szerbia egyből nyitott egymás felé. Miért nem az EU-tag Horvátország felé nyitott Magyarország?

Önök nem próbáltak lobbizni azért, hogy a horvát-magyar nyitás is mihamarabb megtörténjen?

Nem, mi túl kicsik vagyunk ehhez. De egyértelmű, hogy itt arról van szó, hogy a politikai kapcsolatok a magyar kormány kapcsolatai Aleksandar Vučić felé jobbak, mint a horvát politika felé.

Mi ennek az oka?

Itt is évtizedekig vissza kell menni. A Milanović és Orbán közti konfliktuson Plenkovićék javítottak ugyan, de visszamaradt a MOL és az INA ügye, amit a horvátok továbbra is másképp látnak, mint Magyarország, és ami a választási kampányokban is állandóan előkerül. A baloldal és a szélsőjobb is a magyar kártyára játszik rá, mondvávn, hogy „ellopták tőlünk az INA-t”. Közben az történt, hogy azt eladták.

Milyen személyiségnek ismerte meg a horvát miniszterelnököt, Andrej Plenkovićot?

Rendkívüli politikusról van szó. Nagyon becsülöm, jóban vagyunk.

Mennyire taktikus, mennyire jó érzékkel karol fel témákat?

Elsősorban az itt élő magyar közösségekhez való viszonyát tudom mondani: mindent, ami ebben a három és fél évben reális volt, azt anyagilag támogatta és megoldottuk. Sőt, 2018-ban személyesen eljött a horvát miniszterelnök HMDK ügyvezető elnökségének ülésére, ami a történelemben először történt meg.

Alapvetően egy olyan rendkívüli négy év van mögöttünk, amiben majdnem bedőlt a horvát gazdaság, volt 2017-ben egy kormányátalakítás, amikor Plenković a szélsőjobbtól a liberálisokkal le tudott paktálni mindenkivel, hogy megmaradjon a többsége, és az ország fejlődjön – szóval ő jót tett az országnak. Vasárnap meglátjuk, hogy a horvátok is így látják-e.

Volt nemrég egy nagy port kavart eset: Orbán Viktor egy olyan videót posztolt, ahol egy emléktáblán az a felirat olvasható, hogy „Fiume – tengerre magyar”. Ebből aztán egy félrefordítás miatt kisebb botrány kerekedett, hiszen a horvátok arra következtettek, Orbán provokál és Magyarországnak vindikálja Fiumét. Önök nem akartak volna megszólalni az ügyben és helyr tenni a dolgot?

Nagykövet úrral tárgyaltunk folyamatosan. Mondhatom én a helyi sajtóban, hogy ez félrefordítás, az országos sajtó nem tőlünk fogja megkérdezni, hogy mit akart valaki mondani azzal, hogy „tengerre magyar”.

De miért nem kérdezik meg önöket? A HMDK a helyi magyar párt.

Most így jött ki. A nagykövetséget kérdezték. Vagyis

Említette, hogy a MOL és az INA ügye visszatérő téma a horvátországi kampányokban.

A horvátok bejelentették még három évvel ezelőtt, hogy szeretnék visszavásárolni az INA-t. Ha jól értesültem, most a választások előtt egy horvátok által felfogadott cég megbecsülte, hogy ez mennyibe kerülne, de az összeg nem nyilvános adat. Úgy tudom, hogy amikor legutoljára, 2018 decemberében Zágrábban volt Orbán Viktor, akkor azt mondta, hogy visszaadják az INA-t, ha valaki megadja azt a pénzt, amit Magyarország fizetett érte, mert nem akarnak felesleges feszültséget.

Örülne, ha a horvátok visszavásárolnák az INA-t, könnyebb lenne akkor az önök munkája?

Nekünk az lenne a legjobb, ha ez nem lenne többé téma. Logikátlan, hogy jobb a szerb-magyar viszony, mint a horvát-magyar. Remélem, ez csak ideiglenes, az utóbbi nyolcszáz-valahány év mást bizonyított.

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali