+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 5. vasárnap, 19:00
Lezajlott az előrehozott választás Horvátországban. A 19 órai urnazárás után közzétett exitpoll-adatok alapján Az Andrej Plenkovć vezette jobbközép Horvát Demokratikus Közösség egyértelmű győzelmet aratott a balközép kihívója felett. A parlamentbe bekerült a szélsőjobboldal és az újbaloldal.

Horvátországban a koronavírus várható második hulláma miatt pár hónappal előrébb hozták július 5-re a parlamenti választásokat. 19 órakor lezárták az urnákat,

 

az exit poll alapján a választásokat nagy előnnyel megnyerte a a jobbközép HDZ, még az is lehet, hogy meglesz a széljobb nélkül is az abszolút többsége.

 

Az exit poll adatai alapján Plenković, az újbaloldal és a liberálisok várakozások felett, a balközép Restart és Škoro mozgalma a várakozások alatt teljesítettek:

 

+ HDZ (jobbközép): 61 mandátum

 

+ Restart (szocdem-balközép): 44 mandátum

 

+ Haza Mozgalom (szélsőjobb): 16 mandátum

 

+ Baloldali-Zöld Koalíció (újbaloldal): 8 mandátum

 

+ Most (neoliberális): 8 mandátum

 

+ Pametno (balliberális) és szövetségesei: 3 mandátum

 

+ kisebbségi jelöltek: 10 mandátum

 

+ külhoni horvátok: 3 mandátum

 

LISTAVEZETŐK ÉS MANDÁTUMAIK AZ EXITPOLL ALAPJÁN. FOTÓ: DNEVNIK.HR / FB

 

Eszerint

 

Plenkovićnak a kisebbségekkel és a külhoniakkal közösen 74 mandátuma lenne, azaz egy mandátum hiányozna csak az abszolút többséghez.

 

Plenković az új parlamentben mindenképpen számíthat majd a három külhoni horvát és a nyolc kisebbségi (köztük a magyar) képviselőre, de vélhetően ekkor is koalíciót lesz kénytelen kötni vagy Škoroval (vagy onnan egy tagpárttal), vagy egy kisebb liberális párttal, ugyanis Plenković eddigi koalíciós partnerei – a liberális Néppárt (HNS) és a korrupt zágrábi polgármester, Milan Bandić pártja – nem jutottak be a parlamentbe.

 

Akinek biztos nem kell izgulnia, az Jankovics Róbert, a magyar kisebbségi jelölt, ő ugyanis ellenjelölt nélkül indult, és a mandátumot akkor is bekapja, ha csak egyetlen voksot kap. Hasonló helyzetben van Furio Radin, az olasz kisebbség jelöltje is.

 

Ami már most biztosan látható: a HDZ és a Restart-koalíciót alkotó pártok mellett az új horvát parlamentben ott lesz Miroslav Škoro mozgalma, a Haza Mozgalom, a neoliberális-klerikális Most (Híd) párt, valamint a horvát történelemben először egy újbaloldali lista is fog tudni képviselőket küldeni:

 

Zágrábban az újbaloldal szerezte meg az első helyet,

 

ezzel Horvátország – Szlovénia és Lengyelország mellett – a harmadik kelet-európai ország, ahol az újbaloldal parlamenti erővé tudott válni. (Sandra Benčićtyel, az újbaloldal zágrábi politikusával készített interjúnkat itt olvashatjátok újra.) Bejutott a horvát Momentum, a Pametno-Start is.

 

Amint az Azonnalinak Sven Marcelić, zadari politológus elemezte: a választások előrehozatala főleg a mérsékelt konzervatív kormányfő, Andrej Plenković érdekében állt, aki abban bízott: biztos győzelmet arathat, elvégre jelenleg a koronavírus-járvány (legalábbis a választások júniusi kiírásakor még úgy nézett ki) lecsengett, a mostani turisztikai szezon miatt pedig a gazdasági visszaesést majd csak ősszel érzik meg délnyugati szomszédunknál.

 

Plenković kapott azonban jobbról is alternatívát: a tavaly év végi államfőválasztás meglepetésjelöltje, a szavazatok több, mint negyedét megszerző szlavóniai énekes-üzletember, Miroslav Škoro sikeresen szervezett meg egy új pártot, a Haza Mozgalmat, amely a választásokon több szélsőjobboldali párttal indult közösen. (A párt fiumei listavezetőjével, az olasz nemzetiségű Carla Kontéval készült interjúnkat itt olvashatjátok újra.)

 

NYITÓKÉP: A HDZ választási plakátja / Bakó Bea, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás