+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Illés Gergő
2020. július 1. szerda, 08:12
A korrupcióellenesség és az ökopolitika maradt, a közélet méltóságának helyreállítása kikerült a Jobbik új elvi nyilatkozatából. De mik a főbb különbségek és hasonlóságok? Végigvettük őket.

Új elvi nyilatkozatot fogadott el a Jobbik – ezt maga Jakab Péter pártelnök mutatta be kedden egy a Jobbik által tartott háttérbeszélgetésen. A Jobbik történetében már nem ez az első elvi nyilatkozat, de Jakabék szerint ezzel zárták le a néppártosodás folyamatát, amit anno Vona Gábor kezdett meg.

 

De vajon miben térnek el a mostani alapvetések még a Vona Gábor idején megfogalmazottaktól? Megnéztük!

 

Az első különbség Vona és Jakab nyilatkozata között, hogy Vona a dokumentumot elfogadtatta a párt kongresszusával 2017-ben, Jakab viszont beérte, hogy csak a párt elnöksége, frakciója, illetve regionális igazgatói bólintsanak rá a Népszava tudósítása szerint.

 

Mik a hasonlóságok és különbségek a két nyilatkozat között?

 

ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS: „A Jobbik nem csupán megérett az ország kormányzására, de az egyedüli erő Magyarországon, amely képes az ország sikeres és tisztességes vezetésére” – írták Vonáék. Ehhez képest egy országgyűlési, egy európai parlamenti, illetve egy önkormányzati választással később Jakabék már a párt önállóságának hangsúlyozására külön fejezetet kellett, hogy szenteljenek. „A Jobbik hajlandó más politikai pártokkal együttműködni olyan ügyekben, amelyek egybeesnek a párt támogatóinak céljaival, hogy a magyar demokráciát és jogállamot együtt állítsuk helyre, de hangsúlyozni kívánja, hogy önálló politikai mozgalom (...).”

 

A Vona-féle nyilatkozat egyébként még úgy is fogalmaz: „szakítani kívánunk azzal a káros szokással is, hogy az egyik politikai párt a másik programjával, lépéseivel szemben csak elutasító lehet, ezért kormányváltáskor nem csupán a rosszat veti el, hanem vele együtt a jót is kidobja” – írta a 2017-es, míg ehhez hasonló utalást a 2020-as elvi nyilatkozat már nem tesz. 

 

NEMZETTUDAT: Vona leszögezte, hogy szeretne túllépni a bal- és jobboldali megosztottságon, de felsorolja azok bűneit: „A kommunisták és baloldali utódaik megkísérelték kigyomlálni a népből a nemzettudatot, a jobboldal pedig, éppen fordítva, rendre elkövette azt a hibát, hogy a nemzeti érzésben nem hagyott helyet a népléleknek”.

 

Jakabék már nem utalnak a kommunista vagy jobboldali bűnökre, sem pedig konkrétan nemzettudatra vagy néplélekre,

 

amely kettő egységére esküdött a Vona-féle Jobbik. A Jakab-féle nyilatkozat inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy „igazságos és tisztességes” társadalom épüljön a nemzet minden tagja számára, ahol mindenki élhet a demokrácia biztosította jogaival.

 

MI A KÖZÉLET?: „A közélet méltóságát és tisztességét vissza kell állítani! A Jobbik számára a közélet nem az uralkodás joga, hanem a szolgálat kötelessége. A korrupciónak és az arroganciának a közéletet általánosan eluraló pestisét az átláthatóság és alázat gyógymódjával kell kiirtani. Ez a szolgálatra összpontosító politika lehet képes arra, hogy visszaadja a közügyekkel való foglalkozás eredeti méltóságát” – írták Vonáék. A Jakab Péter vezette Jobbik már a közéleti méltóság helyreállítására nem tér ki, de a szolgálati kötelesség maradt az új dokumentumban is: Jakabék azt írják, a politikát szolgálatnak tekintik, „nem uralkodásnak, és nem az egyéni vagy családi meggazdagodás lehetőségének.”

 

KÜLPOLITIKA: „A Jobbik pragmatikus külpolitikája a határokon átívelő magyar nemzet politikai és gazdasági érdekeit tekinti prioritásnak azáltal, hogy mind a nemzetközi közösségekkel, mind a környező államokkal, mind a nagyhatalmakkal a lehető legjobb partneri viszonyra törekszik” – írták Vonáék nem konkretizálva, kiket tekintenek szövetségesnek. Azt viszont

 

a régi nyilatkozat még hozzátette: a „zsákutcás nyugat-európai multikulturalizmusból” nem kérnek.

 

Ebben viszont például a Jakab-féle Jobbik a konkrétabb, hiszen ők már az európai együttműködést hangsúlyozzák: „Eszmei előképünknek tekintjük az Európai Unió keresztény alapító atyáit, Konrad Adenauert, Alcide De Gasperit és Robert Schumant, akik erős hitüknek köszönhetően nemcsak az Unió alapjait rakták le, hanem megteremtették az európai szociális piacgazdaság alapjait”. Később arra is kitérnek: helyre akarják állítani Magyarország nemzetközi megítélését „az Európai Unió és az euroatlanti együttműködés önálló és hasznos tagjaként”.

 

ZÖLDPOLITIKA: Ami mindkét nyilatkozatban megmaradt, az a környezetvédelemről szóló pont. Vona szerint a XXI. században a környezet megóvása nem ideológiai vagy pártkérdés,„hanem a józan ész diktálta általános kötelesség”. A Jakab-féle nyilatkozat ehhez hozzátűzte a magyar vidék felvirágoztatásának fontosságát, a magyar paraszti kultúrát, a szabad önkormányzatokat és az államtól nem függő családokat, valamint az öko- és biogazdálkodás és a kisgazdaságok támogatását is. 

 

NEMZETPOLITIKA: Akárcsak Vonáék nyilatkozatánál, úgy Jakabéknál is deklarálták a keresztény értékek iránti elkötelezettséget. „Isten segítségével vissza akarjuk adni a magyarságnak határon innen és túl a szebb jövő reményét” – írják Jakabék, akik egyébként májusban még azt kérték Orbán Viktoron számon, hogy 36 milliárd forintot küld a határon túlra, miközben szerintük még Magyarországon nincsen minden rendben. A határon túli magyarság elvi támogatása maradt, ugyanis a Vona-féle nyilatkozat is a „határokon átívelő magyar nemzetről” beszélt.

 

ÁLLAM ÉS EGYÉN: Az állam szerepének a Vona-féle dokumentum külön bekezdést szentel, szerintük sem „a feladatairól önként lemondó, a társadalmat védelem nélkül hagyó éjjeliőrállam” sem a „határain túlterjeszkedő, túlközpontosító állam” nem megoldás. Ehelyett „erős és felelős” államra van szükség, amely egyénként és közösségként is megvédi, képviseli és támogatja a magyarokat.

 

Jakab ideális állama már a magyar állampolgárokat „a veszélyektől, a bevándorlástól, valamint a digitális elnyomástól” védené meg. 

 

KORRUPCIÓ: „A politika pestise a korrupció, amely mindent megfertőz és elpusztít, amihez csak hozzáér” – erősen kezd a Vona-féle nyilatkozat a korrupcióellenes harcról, amely a leginkább üldözött és legsúlyosabban szankcionált bűncselekmények közé tette volna azt. A korrupcióellenességről a Jakab-nyilatkozatban is szó esik, ők már keményen lesújtanának a törvényszegőkre „beleértve a fehérgalléros bűnözőket és a korrupt politikusokat is”. Egyúttal megígérik: mindent megtesznek annak érdekében, hogy azokat az embereket, akik bármilyen formában a Magyar Államot megkárosították, elszámoltassák.

 

MI A JOBBIK? A Vona-deklaráció szövege a pártról úgy fogalmaz, hogy az „a hazáját szerető, azért áldozatokat is hozni kész embereket” fogja össze, amely 2017-re megvalósította a néppárttá válás célját. A Vona-féle Jobbik nemzeti rétegpártból kinőtt nemzeti néppártként határozza meg önmagát.

 

A Jakab-féle Jobbik már Magyarország egyetlen valódi néppártjának nevezi magát,

 

amely „nemzeti, keresztény, konzervatív, jobbközép és szociálisan érzékeny”, és amely elutasítja „a keresztény tanítással és erkölccsel ellentétes gyűlöletkeltést és a szélsőséges politikai eszméket”.

 

FOTÓ: Vona Gábor / Facebook, Jakab Péter / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás