+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. június 30. kedd, 20:18
Július elsejétől tizenöt országgal nyitja meg a határát az Európai Unió, annak ellenére, hogy van, ahol ismét növekedni kezdett az aktív fertőzöttek száma.

Július elsejétől több afrikai, amerikai és ázsiai ország előtt is megnyitja határait az Európai Unió, amennyiben azok járványügyileg már nem jelentenek akkora veszélyforrást, miután hétfőn az Európai Unió Tanácsa többségben támogatta a javaslatot. Vagyis ahogy az várható volt, az alábbi ország előtt fognak megnyílni a határok szerdától: 

 

Algéria, Ausztrália, Dél-Korea, Grúzia, Japán, Kanada, Marokkó, Montenegró, Ruanda, Szerbia, Thaiföld, Tunézia, Új-Zéland, Uruguay és Kína.

 

Ezen országokkal az Európai Unió kölcsönös megállapodást kötött, azaz ezekből az országokból is szabadon lehet beutazni a schengeni övezetbe. Azonban a tagállamok a saját körükben dönthetnek arról, hogy végül mely országból fogadnak utazókat, mivel a Tanács döntése jogilag nem kötelező érvényű. Erre jó példa Kína, ahonnan csak akkor érkezhetnek utasok a kéthetes kötelező karantén nélkül, ha az EU-ból érkező látogatók is kölcsönös bánásmódban részesülnek.

 

A döntés mögött járványügyi megfontolások állnak: a Tanács döntése alapján az EU azon országok előtt nyitja meg a határait, ahol az elmúlt két hétben a százezer főre jutó aktív fertőzöttek száma nem haladta meg az uniós átlagot, illetve a koronavírus-járványt is kontroll alatt tartották.

 

A Tanács a listát kéthetente fogja felülvizsgálni, és amennyiben úgy látják, hogy az adott országban rosszabbodik a járvány-helyzet, akkor ismét betilthatják a szabad beutazást az adott országból. Az Euronews információi szerint a listát több ország is kritizálta, mondván, a hivatalos adatok nem minden esetben megbízhatóak. Ilyen ország lehet például Szerbia, ahol a múlt héten derült ki, hogy a hivatalos központi adatokat meghamisították és közel háromszor többen halhattak meg a koronavírusban mint amit a statisztikákban közölnek (erről bővebben itt írtunk).

 

Még az EU-n belül se lélegezhetünk fel teljesen

 

A Tanács még korábban azt ajánlotta a schengeni övezet tagállamainak, hogy június 15-től ismét nyissák meg a határaikat egymás között, habár ezt nem minden tagállam fogadta meg. A határok újranyitása, a bizonyos kijárási korlátozások feloldása és enyhítése következtében ugyanis Európában is ismét emelkedni kezdett a fertőzöttek száma néhány tagállamban: például a Cseh Köztársaságban, ahova június 15-től Magyarországról is lehet utazni, továbbra is nő az aktív esetek száma. Míg június 15-én 2 422 aktív esetről tudtak, azóta eltelt két hétben már 3 776 főre nőtt az aktív fertőzöttek száma.

 

De ugyanúgy nem áll jól például Franciaország sem, ahol még továbbra is naponta több száz esetet rögzítenek és jelenleg 58 798 aktív fertőzött van továbbra is, míg az ugyanúgy kedvelt turistaparadicsomban, Spanyolországban is még naponta 100-300 ember fertőződik meg, azonban június 21-én ott is megnyitották már a határokat.

 

A spanyol El País által megkérdezett szakértők elmondták, hogy ugyan a kockázatok csökkentek, de a koronavírus veszélye még továbbra sem múlt el, ezért fontos lenne, hogy az utazók betartsák a kötelező távolságtartást, ne alakuljon ki tömeg. Ugyanis a szakértők szerint a turisták megjelenésével még nehezebbé válhat a kontaktkutatás, illetve

 

az is problémát okozhat, ha például rosszabbodik a járványhelyzet egy országban, akkor haza tudnak-e térni a turisták, vagy ha megbetegednének, a biztosításuk fedezné-e a kórházi költségeket.

 

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány az egyes országokon belül nem egyenletesen oszlik el, ezért gondosan kell megválasztani az úticélt.

 

Magyarországon az operatív törzs közlése szerint jelenleg 878 aktív fertőzött van, így összesen már 4 155 főnél azonosították az új típusú koronavírust, amiből 2 692-en már meggyógyultak, míg 585 fő életét vesztette. A kijárási korlátozások feloldása és a határok újranyítása következtében itthon érdemben nem nőtt az esetszám a hivatalos adatok szerint.

 

FOTÓ: GoToVan / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás