+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2020. június 29. hétfő, 09:23
Példátlanul alacsony részvétel mellett a zöldeknek és a baloldalnak sikerült a legjobban mobilizálni a francia helyhatósági választáson. Az is kiderült: Macron pártja mégiscsak inkább jobboldali erő.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Európában eddig példátlan zöld áttörést hozott az önkormányzati választások második fordulója vasárnap Franciaországban. A vidéki nagyvárosok többségében egyedül vagy baloldali választási szövetségben a zöldek (Europe Écologie-Les Verts) nyertek.

 

Lyon, Marseille, Strasbourg, Bordeaux, Poitiers, Tours, Grenoble, Besançon fölényes zöld győzelmet hozott. Lille-ben sokáig a zöldek álltak nyerésre, de végül a korábbi szocialista polgármester asszony nyert pár szavazattal – bár ilyen kis különbségnél még hozhat újabb meglepetést a szavazatok újraszámlálása.

 

Párizsban ugyan a korábbi szocialista polgármester, Anne Hidalgo nyert meggyőző többséggel, de egyrészt döntő volt a zöldek támogatása a második fordulóban, másrészt Anne Hidalgo eléggé különutas, legkevésbé sem szocialista pártpolitikusként lép fel és már februárban kijelentette, hogy programjának alapja Párizs zöldítése és az ökológiai átállás – vagyis ez inkább zöld, mint szocialista program.

 

Két breton nagyvárosban (Nantes és Rennes) a szocialisták szintén a zöldek támogatásával tudtak nyerni, ahogyan a déli Montpellier-ben is. Toulouse és Nizza a két kivétel, ahol marad a jobboldali polgármester. A szélsőjobb (RN) egyetlen nagyobb hódítása a katalán régió városa, Perpignan. A jelek szerint Marine Le Pen sem tud szavazatokat nyerni a válságból.

 

Úgy látszik, a zöldeknek és a baloldalnak sikerült a legjobban mobilizálni egy olyan önkormányzati választáson, melyen a részvétel példátlanul alacsony volt (59 százalék maradt távol) – aminek hátterében leginkább a koronavírus-járvány miatti félelmek álltak, illetve részben a kánikula, ami miatt sokan inkább nyaralni mentek a hétvégén.

 

Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy Németországban a nagyvárosok közül sokkal kevesebb vezetése zöld (csupán Stuttgart és Hannover vezetése zöldpárti). Messzemenően igazolódott tehát, hogy a francia társadalom a németekkel szembeni több, mint tíz-húsz éves ökotudatossági lemaradását olyan lendülettel hozta be az utóbbi két-három évben, hogy ma már több területen előbbre járnak. 

 

A helyhatósági választások fő vesztese Macron elnök és pártja

 

Nemcsak abban van elemzői konszenzus, hogy a zöldek az abszolút nyertesei a helyhatósági választásoknak, hanem abban is, hogy a hétvége fő vesztese Emmanuel Macron elnök és pártja (LREM). Az is kiderült róluk, hogy mégiscsak inkább jobboldali pártról van szó: a hagyományos jobboldal egyre kisebb pártjával is hiába álltak össze, gyakorlatilag Le Havre kivételével sehol sem értek el önállóan jelentős sikert.

 

Daniel Cohn-Bendit szerint stratégiai hiba volt a zöldek helyett a jobboldallal összeállni és ideje lenne váltania Macronnak. Ugyanakkor Macron pártjának jobbratolódása már olyan nyilvánvaló, és a zöldek összefogása a baloldallal annyira egyértelműen irányul az elnökválasztásra is, hogy a macronisták irányváltása rendkívül kockázatosnak tűnik.

 

A zöldek egyre inkább át tudják venni a baloldal antikapitalista forradalmi terminológiáját zöld témákra áthangszerelve. A sárgamellényes népfront-mozgalom politikai nyertesei végül ők lettek, nem a balszél vagy a jobbszél, ahogy a legtöbb elemző tippelte.

 

Ők tudtak a rendszerellenes, sokféleségét féltve őrző és hatékonyan önszerveződő választói tömeg hangjává és a rendszerkritika politikai erejévé válni. Bordeaux-ban például egyik jelöltjük közismert sárgamellényes volt. A vasárnapi zöld áttörés hozta el választási eredmény formájában is azt a zöld forradalmat, aminek jövendölését sokan utópiának vélték. Ezek szerint a zöldek akár népfrontos gyűjtőpárttá, a baloldali összefogás vezető erejévé válhatnak Franciaországban.

 

A francia politika szempontjából legérdekesebb Le Havre, ahol a kormányfő, Édouard Philippe nyert a kommunista jelölttel szemben (Franciaországban semmi nem tiltja, hogy valaki polgármester legyen a miniszterelnökég mellett). Ő mindenképp sikeres lesz tehát, akár miniszterelnök marad, akár nem, de Macron elnököt ezzel meglehetősen nehéz helyzetbe hozta. Vele ellentétben a kormányfő meglehetősen népszerű ugyanis, viszont a legkevésbé sem számít zöldnek. Ha Macron markánsabb, zöldebb politikát akar kommunikálni az elnökválasztásra sandítva, akkor Édouard Philippe erre nem alkalmas. Vannak, akik már akár Macron jövőbeli potenciális riválisát látják benne.

 

Mi lesz ebből?

 

Ez a legjobb lehetőség a zöldeknek, hogy először nem a parlamenti választásokon nyertek (pártpolitikai és ideológiai alapon), hanem konkrét programokkal bizonyíthatnak a nagyvárosokban, valódi gyakorlati alternatívákat állítva a bal-jobb ideológiákkal és pártlózungokkal szemben. Eddig mindenhol az volt velük szemben a fő fenntartás, hogy fantaszták és nem értenek a politikához mint menedzsmenthez – a nagyvárosok vezetésével pedig épp ezen a téren bizonyíthatnak. Az is előnyükre válhatott, hogy sokkal fiatalabb generációval indultak, ráadásul jelöltjeik közt jóval több nő volt, mint a többi pártban.

 

Macron elnök pont hétfőn fogadja a Klímakonventet, ami jó kommunikációs alkalom számára, hogy a zöld áttörésre megpróbáljon forró nyomon reagálni. Ha eddig attól kellett tartani, hogy elsikkasztja a Klímakonvent radikálisnak mondható zöld követeléseit, a választások eredményének tükrében ez már kevésbé valószínű.

 

Olvass még Kardos Gábortól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás