Tényleg vannak veszélyei az 5G-nek, csak nem azok, amiket a konteók állítanak

Szerző: Galavits Patrik
2020.06.29. 07:02

Rengeteg összeesküvés-elmélet kering az új generációs mobilhálózatról, az 5G-ről, de ezeknek semmi alapjuk nincs. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének valós veszélyei az 5G hatásainak: csak hogy ezekről nem maga a hálózat, hanem mi tehetünk. Utánajártunk, hogy az akár hónapokon belül Magyarországon is széles körben használható 5G hogyan változtatja meg az életünket.

Tényleg vannak veszélyei az 5G-nek, csak nem azok, amiket a konteók állítanak

Az 5G-ről hetente jelentkező podcastunk, a Helyzet június 26-i adásában kérdeztünk szakértőket. A podcast ezen a linken elérhető – most írott összefoglalóban is közöljük az adás legfontosabb megállapításait.

Az 5G jelentősége elsősorban a kommunikáció és az adatátvitel jelentős felgyorsulásában rejlik, amint azt a Helyzetben az 5G Koalíció elnökségi tagja, az Ericsson regionális vezetője, Jakab Roland elmondta. „Ha megnyomom a gombot, a másik oldalon azonnal végrehajtódik az utasítás”. Persze egyszerű felhasználóként már most is úgy érzékelhetjük, hogy egy megfelelően szélessávú internethozzáféréssel 4G-n is a másodperc tört része alatt juttathatunk el egymáshoz információkat. Ez így is van, de Jakab szerint az 5G-n az adatátvitel már valóban milliszekundomokban lesz csak mérhető.

Biztonságos önvezető autók és személyre szabott tömeggyártás

Ennek természetesen nem közvetlenül és elsősorban a lakossági fogyasztók esetében van jelentősége. Jakab szerint az 5G elsőként itthon is a gyárakat és az üzemek termelését fogja újraszabni.

„Ha egy gyártósoron robotkarokat látunk, úgy tűnhet, mintha összedolgoznának – pedig csak nagyon jól időzítették őket egymáshoz. Nem tudnak egymásról. Ha viszont ezeknek az irányítását egy vállalati felhőből végzem, amelyhez minden egyes robotkarnak van hálózati hozzáférése, akkor gyakorlatilag bármilyen termék gyártását be tudom programozni, hogy a szalag végén előálljon a kész termék” – mondta Jakab.

Ez szerinte nem jelent mást, minthogy az 5G-vel elérkezik a személyre szabott tömeggyártás kora.

Ebből pedig már mi fogyasztók is közvetlenül profitálunk.

A Helyzetben megszólalt Vigh Zsombor, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének fejlesztője is. Ő munkatársaival önvezető autókhoz tartozó technológiák fejlesztésén dolgozik.

„Az 5G nagyobb adatsebességet és kisebb rendszerkésleltetést ad, ami 10-20 milliszekundumos nagyságrendbe esik – ez nagyjából a fele az eddigi technológiának. Az okosvárosok és az okosközlekedés csak erre épülve valósulhat meg” – fogalmazott Vigh.

Szerinte az adatforgalom felgyorsulása elengedhetetlen ahhoz, hogy az önvezető autók is biztonságosan működjenek. Eddig könnyen lehet, hogy a teszteken azért okoztak balesetet az önvezető autók, mert nem tudták a váratlan helyzeteket kellő gyorsasággal feldolgozni. Az 5G segítségével azonban – Vigh elmondása szerint –, ha például a számítógép azzal szembesül, hogy a sofőr elaludt a volánnál, sokkal hamarabb tud korrigálni.

Az 5G-vel tehát emberéleteket lehet majd menteni az utakon.

Emellett a hétköznapi életünket is alaposan megváltoztathatja: az eddiginél lényegesen nagyobb sávszélesség és annak gyakorlatilag korlátlan elérhetősége bárhol, a korábban megszokottakhoz képest is kevésbé korlátozza majd a nethozzáférésünket.

„Az a játék, amellyel otthon játszottam egy konzolon, ezután bárhol elérhető lesz, ahol van 5G-lefedettség: akár tömegközlekedési eszközökön is rugalmasan tudom majd használni. Mindezt kiegészítjük például virtuálisvalóság-alkalmazásokkal, amelyek szintén nagy sávszélességet igényelnek. Az ilyen lehetőségek mind az 5G-használat felé fogják terelni a fogyasztókat” – mondta az Ericsson regionális vezetője, Jakab Roland.

Ráadásul Vigh Zsombor szerint a kutatókat és a vállalatokat a lényegesen gyorsabb adatátvitel és nagyobb sávszélesség olyan új fejlesztések felé irányíthatja, amikről ma még elképzelésünk sem lehet.

Innentől kezdve nem nehéz belegondolni, hány és hány iparágat forradalmasíthat az 5G a fentebb említett telekommunikációtól és közlekedéstől kezdve a gyógyászaton át a digitalizációig. Ennek tényleg csak a képzeletünk szabhat határt – de mint mindennek, ennek a fejlődésnek is ára lehet.

Nem, a koronavírus nem az 5G-vel terjed

Az 5G-vel kapcsolatban sok egészen elborult összeesküvés-elmélet látott napvilágot. Elterjedt a neten például az, hogy az 5G adótornyai terjesztik a koronavírust – az Egyesült Királyságban erre az álhírre alapozva legalább húsz 5G-s oszlopot rongáltak meg áprilisban. A szolgáltatók nem győzték nyugtatni a kedélyeket és magyarázni, hogy a mobilhálózatok eleve nem alkalmasak a járvány terjesztésére.

Egy másik népszerű elmélet az 5G-s hálózatok sugárzásával kapcsolatos. Sokan attól tartanak, hogy a hálózat miatt majd megugrik a rákos megbetegedések száma. Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi főosztályának osztályvezetője azonban a Klubrádió Lég-Kondi című műsorában ezzel kapcsolatban megnyugtatóan fogalmazott.

„Az van a fejekben, hogy minél magasabb frekvencián működik egy szolgáltatás, annál nagyobb a sugárzás. De ez nem így van. A sugárzás nagysága nem attól függ, milyen frekvencián van, hanem az intenzitástól”

– mondta a sugárbiológus.

Hozzá csatlakozott Jakab Roland is, aki elmondta: a különböző sugárzások élettani hatásait már nagyon régóta kutatják. „Ez a világ egyik legtöbbet kutatott témája” – fogalmazott.

„Mióta elindult a rádiózás és a mobiltelefonozás, sokan vizsgálták, milyen erős sugárzást bocsátanak ki. És tulajdonképpen egybehangzóak a megállapítások: minden esetben jóval az egészségügyi határérték alatti sugárzásról beszélhetünk” – mondta Jakab, hozzátéve, hogy ez a már vizsgált 5G-hálózatok esetében sincs másként.

Zöldebbek biztosan nem leszünk az 5G-vel

Ezeknél persze komolyabban vehető kritikák is megfogalmazódnak az 5G-vel szemben. Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programvezetője például azt mondta az Azonnalinak: a megnövekedett internethasználat más termékek fogyasztását is felpörgeti.

„Még globálisabbá tesszük az internet: akár a préri közepén is nagysebességű hozzáférést biztosítunk.

Ezzel még több felhasználót még hosszabb ideig hozunk a hálózatra, akik még több szolgáltatást vesznek igénybe. Ezzel közvetetten növeljük az ökológiai lábnyomunkat”

– fogalmazott Fidrich, aki egy németországi tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely az 5G bevezetése után akkora energiafelhasználás-növekedéssel számol, mintha Németország egyik napról a másikra egy Düsseldorf-méretű várossal gazdagodna.

Az 5G Koalíció elnökségi tagja, Jakab Roland szerint azonban nem kell tartani az ilyen drasztikus emelkedéstől. Sőt: szerinte az energiafelhasználás akár csökkenhet is az 5G-nek köszönhetően, elvégre sokkal több dolog lesz elintézhető otthonról. „Amiért eddig adott esetben autóba kellett ülni, ezután már okafogyottá válhat” – mondta.

Fidrich szerint egyébként

nem önmagában az 5G-vel vagy bármilyen technológiai vívmánnyal van probléma, hanem azzal, ahogy azokat használjuk.

Ha gátat tudnánk szabni a fogyasztásunknak, az ökológiai lábnyomunk is csökkenne, ezért a tudatos fogyasztás fontosságát hangsúlyozta.

„Nagyon sokféle nyersanyagot építenek bele az eszközeinkbe: tantált, műanyagot, rezet, aranyat, lítiumot. Ezeket ki kell bányászni, és ez már eleve környezetszennyező folyamat. Aztán ezeket az anyagokat még keresztül-kasul utaztatják a bolygón. Ehhez jön még a csomagolás és aztán a működtetés. Fontos lenne megértenünk, hogy az eszközeink előállítása jelentős környezeti hatással jár” – fogalmazott Fidrich, ebből pedig már könnyen megérthető, miért tart a még inkább felpörgő fogyasztástól.

A privátszféránk is kevésbé lehet biztonságban

Nem csak pozitív dolgok fejlesztése pöröghet fel az 5G-vel: semmi garancia nincs arra, hogy az államok nem vetik majd be a technológiát például az arcfelismerő rendszerek tökéletesítésére, és ezzel a személyiségi jogaink további szűkítésére.

Vigh Zsombor, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének fejlesztője erről azt mondta, alapvetően optimista. Szerinte ha valami túlságosan is belemászna a magánéletünkbe, azt el fogjuk utasítani. „Pár évvel ezelőtt nagyon felfutott a drónozás. De amikor már kukkolásra használták ezeket, az emberek elkezdték lelövöldözni a drónokat” – emlékeztetett.

Persze a drónokat ki lehet kerülni, és ha azokat senki nem veszi, nem is fognak röpködni. Ellenben

az 5G elől nem lehet majd csak úgy „elbújni”. De lehet, hogy nem is akarunk majd.

Amint Jakab Roland fogalmazott: „Ezután is dönthetünk, hogy milyen hálózatot választunk például a telefonunkon. A tapasztalat azt mutatja azonban, hogy rendszerint a legjobbhoz csatlakozunk. Az 5G-vel sem lesz ez másképp: egyszerűen annyival jobb felhasználói élményt biztosít, hogy eszünkbe sem jut majd korábbi generációs hálózatot keresni” – mondta.

Akár hónapokon belül az életünk része lehet

Jakab és Vigh eltérően ítélik meg, hogy mikortól válhat a mindennapjaink részévé az 5G. Utóbbi úgy véli, mivel alapvetően drága elindítani a hálózatot, akár három-öt évbe is telhet, amíg ugyanolyan általánossá válik majd a használata az egyszerű fogyasztók oldalán, mint most az okostelefonoké vagy a laptopoké.

Jakab ugyanakkor azt hangsúlyozta: a hálózat kiépítése már elkezdődött, (a Telekom és a Vodafone külön térképen is jelzi, hol elérhető az 5G-szolgáltatásuk – ez egyelőre jobbára Budapest belvárosára korlátozódik), és a folyamat nagyon gyorsan, akár hónapok alatt végbemehet.

„Miután 2019-ben Dél-Koreában elkezdték kiépíteni a hálózatot, gyakorlatilag kilenc hónap alatt 90 százalékos lakossági lefedettséget tudtak elérni. Ugyanez történt Svájcban is”

– hívta fel a figyelmet az Ericsson regionális vezetője, aki szerint ez Magyarországon is hasonlóan történhet.

És ha jobban átgondolja, Vigh Zsombor is talál érvet az 5G gyorsabb hazai használatba vételére. „Ez nem köztudott, de sok esetben előbb volt mobiltelefon a magyar háztartásokban, mint vezetékes. Magyarország ilyen szempontból mindig is innovatív terület volt. Ha erre gondolok, már elképzelhető, hogy rövid időn belül utat tör magának itthon is az 5G.”

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Galavits Patrik
Galavits Patrik az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek