+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. június 28. vasárnap, 21:19
Óriási mozgósítás, óriási sorok a lengyel elnökválasztás első fordulójában, amelyet viszonylag simán húzott be az újraválasztásért küzdő Andrzej Duda. Az igazi harc viszont a második körben jöhet, ahol nagyon szoros verseny várható. A kihívó: Varsó főpolgármestere, Rafał Trzaskowski. Mutatjuk az eredményeket!

A IPSOS által készített, majd a TVN24 által publikált exit poll szerint 41,8 százalékos eredménnyel

 

megnyerte a lengyel elnökválasztás első fordulóját a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság kormánypárt (PiS) jelöltje, Andrzej Duda,

 

de a két hét múlva esedékes második forduló előtt a PiS-es jelölt nem dőlhet hátra: a második helyre az első körben 30,4 százalékkal befutó Rafał Trzaskowski a becslések szerint alaposan megszorongathatja, sőt, meg is előzheti őt július 12-én. (UPDATE: Az eredmények lényegileg nem változtak, de hétfő reggelre azért sokat javultak Duda számai: 99,77 százalékos feldolgozottságnál 43,7 százaléknál jár, míg Trzakowski pedig 30,3 százalékkal lényegében maradt, ahol volt)

 

Az első fordulóban országszerte komoly sorokról és nagy tömegekről számoltak be a résztvevők, nem véletlenül: délután 5-ig 47,89 százalékos volt a részvétel, míg a csekély részvétel mellett lezajló 2015-ös elnökválasztáson ugyanekkor 34,41 százaléknyian szavaztak csak. Az este 9-es urnazárás utáni előzetes adatok pedig még komolyabb részvételi hajlandóságot mutatnak: eszerint a választásra jogosultak 62,9 százaléka élt a szavazati jogával az első körben,

 

ilyen magas részvételi arány elnökválasztáson 1994 óta nem volt. 

 

 

Nagy fordulat ez, hiszen két hónapja még úgy tűnt, az egész elnökválasztás lefutott meccs: a koronavírus idején az ellenzék kampányolási lehetőségei beszűkültek, és borítékolható volt, hogy Duda simán behúzza a második ötéves ciklusát. Hogy ez végül nem így alakult, ahhoz kellett egyrészt az ellenzéki többségű felsőház, amely jogilag lényegében ellehetetlenítette, hogy a PiS terve, amely postai úton rendezte volna meg a járvány miatt az elnökválasztást, megvalósuljon. Másrészt pedig kellett Jaroslaw Kaczyński egyik kis koalíciós partnerének ellenkezése, így végül a választást nyárra halasztották, és immár a hagyományos formában rendezik meg.

 

Ez lehetőséget adott az ellenzéknek, hogy rendezze a sorait: a jobbközép Polgári Platform a varsói főpolgármester Rafał Trzaskowskit indította, ezzel egyidejűleg pedig a lengyel PO-PiS-kétpártrendszerből kiábrándult szavazókat, az ellenzékieket, és a PiS-árvákat is táborában egyesítő konzervatív tévésztár Szymon Hołownia esélyei vesztek el: úgy tűnt, hosszú idő óta először ő független jelöltként juthat a második körbe, de Trzaskowski jóval erősebb jelölt volt, és végül nem jelentett problémát behúznia a biztos második helyet.

 

Hołownia így sem lehet elégedetlen, hiszen végül 13,9 százalékot kapott,

 

míg a szélsőjobbos-nacionalista Krzysztof Bosak 6.8 százalékkal vigasztalódhat. A többi jelölt nagyon leszerepelt, a baloldali Robert Biedroń 2,2 százalékot szerzett, míg a parasztpárti Władysław Kosiniak-Kamysz 2,4-ot.

 

Az elnökválasztás második fordulóját július 12-én tartják Lengyelországban. Az esélyekről, kilátásokról az Azonnali elemzésében olvashatsz részletesebben!

 

BORÍTÓKÉP: Andrzej Duda / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Ha munkaeszközökről van szó, mindenkinek mások a preferenciái. Egy valami azonban mindenkiben közös: a tökéletes választásra való törekvés.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás