+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. június 28. vasárnap, 21:19
Óriási mozgósítás, óriási sorok a lengyel elnökválasztás első fordulójában, amelyet viszonylag simán húzott be az újraválasztásért küzdő Andrzej Duda. Az igazi harc viszont a második körben jöhet, ahol nagyon szoros verseny várható. A kihívó: Varsó főpolgármestere, Rafał Trzaskowski. Mutatjuk az eredményeket!

A IPSOS által készített, majd a TVN24 által publikált exit poll szerint 41,8 százalékos eredménnyel

 

megnyerte a lengyel elnökválasztás első fordulóját a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság kormánypárt (PiS) jelöltje, Andrzej Duda,

 

de a két hét múlva esedékes második forduló előtt a PiS-es jelölt nem dőlhet hátra: a második helyre az első körben 30,4 százalékkal befutó Rafał Trzaskowski a becslések szerint alaposan megszorongathatja, sőt, meg is előzheti őt július 12-én. (UPDATE: Az eredmények lényegileg nem változtak, de hétfő reggelre azért sokat javultak Duda számai: 99,77 százalékos feldolgozottságnál 43,7 százaléknál jár, míg Trzakowski pedig 30,3 százalékkal lényegében maradt, ahol volt)

 

Az első fordulóban országszerte komoly sorokról és nagy tömegekről számoltak be a résztvevők, nem véletlenül: délután 5-ig 47,89 százalékos volt a részvétel, míg a csekély részvétel mellett lezajló 2015-ös elnökválasztáson ugyanekkor 34,41 százaléknyian szavaztak csak. Az este 9-es urnazárás utáni előzetes adatok pedig még komolyabb részvételi hajlandóságot mutatnak: eszerint a választásra jogosultak 62,9 százaléka élt a szavazati jogával az első körben,

 

ilyen magas részvételi arány elnökválasztáson 1994 óta nem volt. 

 

 

Nagy fordulat ez, hiszen két hónapja még úgy tűnt, az egész elnökválasztás lefutott meccs: a koronavírus idején az ellenzék kampányolási lehetőségei beszűkültek, és borítékolható volt, hogy Duda simán behúzza a második ötéves ciklusát. Hogy ez végül nem így alakult, ahhoz kellett egyrészt az ellenzéki többségű felsőház, amely jogilag lényegében ellehetetlenítette, hogy a PiS terve, amely postai úton rendezte volna meg a járvány miatt az elnökválasztást, megvalósuljon. Másrészt pedig kellett Jaroslaw Kaczyński egyik kis koalíciós partnerének ellenkezése, így végül a választást nyárra halasztották, és immár a hagyományos formában rendezik meg.

 

Ez lehetőséget adott az ellenzéknek, hogy rendezze a sorait: a jobbközép Polgári Platform a varsói főpolgármester Rafał Trzaskowskit indította, ezzel egyidejűleg pedig a lengyel PO-PiS-kétpártrendszerből kiábrándult szavazókat, az ellenzékieket, és a PiS-árvákat is táborában egyesítő konzervatív tévésztár Szymon Hołownia esélyei vesztek el: úgy tűnt, hosszú idő óta először ő független jelöltként juthat a második körbe, de Trzaskowski jóval erősebb jelölt volt, és végül nem jelentett problémát behúznia a biztos második helyet.

 

Hołownia így sem lehet elégedetlen, hiszen végül 13,9 százalékot kapott,

 

míg a szélsőjobbos-nacionalista Krzysztof Bosak 6.8 százalékkal vigasztalódhat. A többi jelölt nagyon leszerepelt, a baloldali Robert Biedroń 2,2 százalékot szerzett, míg a parasztpárti Władysław Kosiniak-Kamysz 2,4-ot.

 

Az elnökválasztás második fordulóját július 12-én tartják Lengyelországban. Az esélyekről, kilátásokról az Azonnali elemzésében olvashatsz részletesebben!

 

BORÍTÓKÉP: Andrzej Duda / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás