Mérnök volt, de inkább a szovjet világ maradványait kezdte fotózni

Külföldre nem tudott menni, ezért Oroszországban kezdett el utazgatni Arzenyij Kotov, aki mostanra hivatásszerűen fotózza a korszak jelképének számító lakótelepeket és modernista épületeket. A fotós szerint a panelek látványa pozitív nosztalgiát ébreszt a legtöbb oroszban. Interjú és képválogatás!

Arzenyij Kotov Instagramja egészen különleges látvány: a 31 éves szamarai férfi nemcsak fotózza a nyomasztó, néha rohadó, de nagyon látványos szovjet építészetet és életet, de néha kicsit mintha magunk is ott lennénk a szibériai fagyban, a lepukkant panelek mellett, vagy gyönyörködhetnénk a Hotel Uzbekistanban. Az orosz világot egészen aprólékosan fényképező férfi nem reklámozni akarja a környéket, hanem bemutatni, mit lát. A rövid interjú mellett az általa legjobbnak ítélt képeit is bemutatjuk.

Hogyan utazik ennyire sokat Oroszországban és a posztszovjet térségben?

A Szamarai Repülési és Űrkutatási Egyetemen végeztem, egy helyi rakétagyárnál dolgoztam mérnökként, de három év után belefáradtam, és utazni indultam. Külföldre nem mehettem, úgyhogy orosz városokat kezdem látogatni, és amikor már sokat láttam, rájöttem, hogy 90 százalékukat a szovjet időszak alatt építették. Ezért elkezdtem ezt a különleges építészetet fotózni, és feltölteni Instagramra. Később kicsit bonyolultabbá váltak a képek, felmásztam a kilátás kedvéért tetőkre, vagy az esztétika kedvéért vártam a megfelelő fényviszonyokra.

Nagyrészt most is Szamarában élek, egy Oroszország kilencedik legnagyobb városa, 1,2 millió ember él itt. De sokat vagyok Moszkvában és Szentpéterváron is. Állandó munkám nincs, a lakásaim kiadásából van nem nagy, de stabil jövedelmem, úgyhogy akkor utazok, amikor akarok.

Hogyan vált a szovjet építészet rajongójává?

Életem nagyrészét Szamara modernista körzetében töltöttem, úgyhogy szinte magamba szívtam ezt. Összehasonlítottam a kevésbé praktikus forradalom előtti építészettel is. A 2000-es évektől az orosz városok röhejesen festő lakóházakat építettek, a városokat már nem egészben tervezték. A kapitalista Oroszországban már senkit sem érdekel, hogy néznek majd ki a városok, ezért ha egy központi részen van hely, oda biztos magas épületek kerülnek, egyáltalán nem törődve a helyi igényekkel és a stílussal. Egy időben ezért is szerettem jól láthatóan előre megtervezett városokat felülről fotózni.

Hogyan írná le, milyennek látja a környéken?

A legtöbb ember számára nosztalgikus, hiszen az orosz történelem legnagyobb korszakára emlékezteti: technológiai, tudományos és társadalmi fejlődés volt, az űrkutatás időszaka.

Melyik a kedvenc képe és miért?

Több tökéletes képem is van, ami a nyolc évig tartó utazásom során készítettem, a legjobbakat a hamarosan kiadásra kerülő könyvemben is lehet látni. Az egyik kedvencem mindenképp a saját háztömbömben készült Szamarában nemrég egy óriási zivatarban. Erre mindig nagyon büszke vagyok.

Mi a legfotogénebb város?

Norliszk az mindenképp, de szinte minden város lehet fotogén megfelelő évszakban, időjárással és fényekkel.

Mi a legkilátástalanabb hely, ahol járt?

A nem elismert köztársaságok, mint Abházia, Dél-Oszétia, Donyeck vagy Luhanszk. A háború miatt ezeken a helyeken csak a túlélés számít, a szegénység pedig bűnözésbe viszi az embereket. Egyszer egy oszétiai bányászvárosban öt perce szálltam le a buszról, amikor már bevittek, és kémkedéssel gyanúsítottak meg. A rendőrségen töltöttem az éjszakát emiatt. A helyiek többször is megpróbáltak rabolni vagy lopni tőlem valamit, de szerencsére eddig mindig elég okos voltam ahhoz, hogy megússzam.

Ön szerint a fényképei jó vagy rossz reklámot adnak Oroszországnak?

Nem akarom reklámozni Oroszországot, de azt sem, hogy valaki rosszat gondoljon róla. Csak meg akarom mutatni azoknak az embereknek is ezt, akik valószínűleg soha nem látogatnak ide.

A képeken sok a kosz és a szennyeződés. Hogyan szabadulhatna meg ettől az imidzstől a környék?

Kosz van, de légszennyezés szinte egyáltalán nincs, mivel csak kevés gyár maradt. Amikor nagy füstöt lát kéményekből, az általában a szinte minden orosz háztartást melegítő központi fűtés miatt van. A szovjet időszakban a füstölgő kémények még ipart jelentettek, ma már nem állítunk elő semmit, csak berendeljük Kínából.

Ha valaki meglátogatná a környéket, mi lenne a tanácsa, hova menjen?

A nyugati turisták általában Moszkvát és Szentpétervárat nézik meg, valamivel kevésbé gyakran utaznak a transzszibériai vasútvonalon. Talán a Kaukázust ajánlanám, mert gyönyörű környék, sokféle nemzettel és kultúrával. De ajánlanám Murmanszkot és Vorkutát, az az igazi északi Oroszország, de semmiképp sem szabad kihagyni az útba eső kistelepüléseket sem. Oroszországban nagyon sok szép és érdekes hely van, egy élet sem elég ahhoz, hogy mindet lássuk.

FOTÓK: Arzenyij Kotov