+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. június 26. péntek, 14:17
Egy kiszivárgott jelentés szerint a koronavírus szerbiai áldozatainak tényleges száma majdnem a háromszorosa annak, mint amit a hatóságok beismertek.

Szerbia járványügyi adatai elég jónak számítottak a koronavírus alatt, de a BIRN oknyomozó újságíróhálózat szerint – melynek eredményeit a Deutsche Welle közölte pénteken – felmerült a gyanú, hogy az ország meghamísította a statisztikáit.

 

Az állam belső használatra készített dokumentumait a BIRN kiszivárogtatta a médiának, ezekből pedig az derül ki, hogy

 

június elejére már 632 szerbiai halottja volt a vírusnak, miközben ebben az időszakban a hatóságok 244-et vallottak be.

 

Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy valójában most sem áll különösebben jól Szerbia: a dokumentumok szerint csak az előző héten napi háromszáz új fertőzést regisztráltak, miközben csupán ennek a harmadát hozták nyilvánosságra. 

 

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a helyi operatív törzs epidemiológusa, Branislav Tiodorović azt állította a DW-nek, ő például egyáltalán nem kapott hivatalos statisztikákat. Kollégája, Darija Kisić Tepavčević viszont inkább azt magyarázta el,

 

hogy két külön számról van szó: vagyis nem mindegy, hogy valakit konkrétan a koronavírus ölt meg, vagy a vírus jelenléte a szervezetükben csak hozzájárulhatott a halálhoz.

 

A kicsit rázós, eltitkolt belső számokra persze magyarázatot adhat, hogy épp június 28-án tartottak parlamenti választást Szerbiában, ahol a koronavírus elleni kemény és sikeres védekezés tulajdonképpen a finoman szólva is egyenlőtlen körülmények közt újraválasztott kormánypárt, a Szerb Progresszív Párt kampányának képezték a részét.

 

A nyilvánosság szemében Vučić vette az lélegeztetőgépeket, és adta is át őket jó sok fotós jelenlétében egész Szerbiában. Végül a kormánypárt nagyarányú győzelmet aratott a választásokon, de az ellenzék bojkottja miatt ellenzéki párt még annak ellenére is alig jutott a parlamentbe, hogy ezt ösztönzendő Vučić 5-ről 3 százalékra csökkentette a bejutási küszöböt.

 

A német újságnak megszólaló elemzők szerint az elnök minél gyorsabban maga mögött akarta tudni az amúgy is teljesen sima választást, hogy teljes felhatalmazással tárgyalhasson Koszovóról, illetve konkrétan Koszovó elismeréséről. Az ellenzék által nagyrészt bojkottált választásról már elég sokat írtunk, ide kattintva nézheted meg helyszíni interjúinkat és elemzéseinket.

 

A hivatalos (tehát a BIRN szerint igencsak megkérdőjelezhető) adatok szerint jelenleg Szerbiában valamivel több, mint 13 ezer koronavírusos megbetegedést regisztráltak, ebből 264 halálos áldozatot rögzítettek csütörtökig. Ám, ha hihetünk a most megszellőztetett adatoknak, a valós szám ennél jóval magasabb is lehet.

 

FOTÓ: Aleksandar Vučić / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás