+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. június 26. péntek, 14:17
Egy kiszivárgott jelentés szerint a koronavírus szerbiai áldozatainak tényleges száma majdnem a háromszorosa annak, mint amit a hatóságok beismertek.

Szerbia járványügyi adatai elég jónak számítottak a koronavírus alatt, de a BIRN oknyomozó újságíróhálózat szerint – melynek eredményeit a Deutsche Welle közölte pénteken – felmerült a gyanú, hogy az ország meghamísította a statisztikáit.

 

Az állam belső használatra készített dokumentumait a BIRN kiszivárogtatta a médiának, ezekből pedig az derül ki, hogy

 

június elejére már 632 szerbiai halottja volt a vírusnak, miközben ebben az időszakban a hatóságok 244-et vallottak be.

 

Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy valójában most sem áll különösebben jól Szerbia: a dokumentumok szerint csak az előző héten napi háromszáz új fertőzést regisztráltak, miközben csupán ennek a harmadát hozták nyilvánosságra. 

 

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a helyi operatív törzs epidemiológusa, Branislav Tiodorović azt állította a DW-nek, ő például egyáltalán nem kapott hivatalos statisztikákat. Kollégája, Darija Kisić Tepavčević viszont inkább azt magyarázta el,

 

hogy két külön számról van szó: vagyis nem mindegy, hogy valakit konkrétan a koronavírus ölt meg, vagy a vírus jelenléte a szervezetükben csak hozzájárulhatott a halálhoz.

 

A kicsit rázós, eltitkolt belső számokra persze magyarázatot adhat, hogy épp június 28-án tartottak parlamenti választást Szerbiában, ahol a koronavírus elleni kemény és sikeres védekezés tulajdonképpen a finoman szólva is egyenlőtlen körülmények közt újraválasztott kormánypárt, a Szerb Progresszív Párt kampányának képezték a részét.

 

A nyilvánosság szemében Vučić vette az lélegeztetőgépeket, és adta is át őket jó sok fotós jelenlétében egész Szerbiában. Végül a kormánypárt nagyarányú győzelmet aratott a választásokon, de az ellenzék bojkottja miatt ellenzéki párt még annak ellenére is alig jutott a parlamentbe, hogy ezt ösztönzendő Vučić 5-ről 3 százalékra csökkentette a bejutási küszöböt.

 

A német újságnak megszólaló elemzők szerint az elnök minél gyorsabban maga mögött akarta tudni az amúgy is teljesen sima választást, hogy teljes felhatalmazással tárgyalhasson Koszovóról, illetve konkrétan Koszovó elismeréséről. Az ellenzék által nagyrészt bojkottált választásról már elég sokat írtunk, ide kattintva nézheted meg helyszíni interjúinkat és elemzéseinket.

 

A hivatalos (tehát a BIRN szerint igencsak megkérdőjelezhető) adatok szerint jelenleg Szerbiában valamivel több, mint 13 ezer koronavírusos megbetegedést regisztráltak, ebből 264 halálos áldozatot rögzítettek csütörtökig. Ám, ha hihetünk a most megszellőztetett adatoknak, a valós szám ennél jóval magasabb is lehet.

 

FOTÓ: Aleksandar Vučić / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás