+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. június 25. csütörtök, 15:37
Ekkora arányban fedeztek fel antitesteket Ischgl lakosságában a kutatók. Ami még meglepőbb: az antitesttel rendelkezők 85 százaléka nem is tudta, hogy koronavírusos volt.

Nagyon izgalmas tanulmány jelent meg az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem szakértőitől a napokban – ahogyan arról a bécsi Kurier is beszámol, az Ischgl nevű tiroli kisvárosban és népszerű síparadicsomban ugyanis

 

a lakosok 42,4 százaléka elkaphatta a koronavírust, ilyen sok ember szervezetében találtak ugyanis antitesteket a Covid-19 ellen.

 

A helyi biznisz féltette a síszezont

 

Ischgl festői, 1300 fős kisváros a tiroli Paznaun-völgyben, amely nyáron népszerű kirándulóhely, télen viszont még ennél is népszerűbb síparadicsom. A városka ugyanakkor idén nem a sípályái miatt vált híressé, hanem azért, mert egész Európában itt alakult ki az egyik legkomolyabb járványgócpont. Nem csoda: egyes feltételezések szerint Ischglben már februárban megjelenhetett a koronavírus, a fertőzés terjedését pedig csak segítették a síelés utáni zsúfolt bulik, ahol rengeteg külföldi síturista vegyült a helyiekkel.

 

A bulikat és a síszezont viszont az óriási bizniszt féltve a tiroli kormányzat nem mondta le, és ahogyan arról az Azonnalin is írtunk, legalább kétezer koronavírus-fertőzött utazhatott haza, majd terjeszthette tovább a kórt ischgli síszünete után Európa-szerte. A tiroliak még akkor is késlekedtek, mikor már Izland, Dánia és Norvégia is beazonosította: az országaikba az Ischglből visszatért turisták hurcolták be részben a járványt. Ebben óriási szerepet vállalt a néppárti színekben Tirolt a parlamentben képviselő politikus, Franz Hörl, akinek a Gazdasági Kamarában és tucatnyi tiroli turisztikai cégben van érdekeltsége,

 

így esze ágában sem volt lefújni a szezont, amíg a helyzet nem vált menthetetlenné.

 

Vagyis Ischglből akadálytalanul vált komoly járványgócpont, ez pedig az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem számára tökéletes terepet biztosított arra, hogy megnézzék: egy ilyen gócpontban vajon milyen magas is lehet az átfertőzöttség. Az egyetem összesen 1473 embert, vagyis a lakosság majdnem 80 százalékát tesztelte a városkában április 21-27-e között, és minden egyes, a tesztelésben résztvevő lakos vérét többször is ellenőrizték, hogy találnak-e azokban antitesteket, vagyis arra utaló nyomokat, hogy az érintett személy átesett-e a koronavíruson.

 

A végeredmény: a teszteltek 42,4 százalékának a vérében voltak antitestek, tehát a populáció ilyen aránya eshetett át a fertőzésen. Ahogyan a kutatók elmondták: eddig ez a legmagasabb átfertőzöttségi érték a hasonló, az új koronavírust vizsgáló reprezentatív kutatások közül. Dorothee von Laer, az egyetem virológiai intézetének vezetője el is mondta:

 

április végén az összes osztrák koronafertőzött 40 százaléka a Paznaun-völgyből (tehát ahol Ischgl is található) került ki.

 

„Természetes volt, hogy foglalkozzunk a helyi szituációval a karantén idején, hogy megnézzük, valójában hány lakos is érintett” – mondta.

 

Gócpontként sincs nyájimmunitás

 

A kutatásnak azonban van egy ennél is érdekesebb része: ugyanis az kimutatta, hogy

 

az antitestekkel rendelkező lakosok 85 százalékánál teljesen tünetmentesen ment le a fertőzés,

 

tehát ők nem is tudtak róla, hogy egyáltalán érintkeztek a vírussal. Csak az antitestekkel rendelkezők fennmaradó 15 százalékánál mutatták ugyanis ki előzetesen a fertőzést – így azok száma, akiket ténylegesen teszteltek is koronavírusra, és így derült ki, hogy fertőzöttek, csupán a hatoda azoknak, akik tesztelés nélkül, tünetmentesen lettek túl a fertőzésen. Von Laer szerint ez „meglepő, hiszen azt feltételeztük, hogy Ischglben a vírus elterjedtsége miatt intenzív tesztelés folyt”.

 

A másik érdekesség, hogy hiába a 42,4 százalékos átfertőzöttség, hiába Ischgl volt az egyik legkomolyabb járványgócpont Európában, és hiába kedvezett minden a völgyben fekvő kisvárosban a vírus terjedésében, még ez is kevés a nyájimmunitáshoz. Becslések szerint ugyanis ehhez 60-70 százalékos átfertőzöttséget kéne elérni, és a tény, hogy Ischgl még járványgócpontként sem tudta ezt megközelíteni, jelzi, hogy a nyájimmunitással kacérkodó államokban sem ez lesz a siker kulcsa.

 

A kutatás azonban azt is megmutatta, hogy a gyerekek ellenállóbbak a vírussal szemben, mint a felnőttek: az 1473 tesztelt személy között 214 ugyanis gyerek volt, de az ő esetükben csak 27 százalékban találtak antitesteket. A leginkább érintettek a 18 és 60 év közöttiek, valamint a férfiak is valamivel könnyebben elkapták a fertőzést a nőknél a kutatás alapján – mondta von Laer.

 

BORÍTÓKÉP: Ischgl / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás