+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. június 25. csütörtök, 15:37
Ekkora arányban fedeztek fel antitesteket Ischgl lakosságában a kutatók. Ami még meglepőbb: az antitesttel rendelkezők 85 százaléka nem is tudta, hogy koronavírusos volt.

Nagyon izgalmas tanulmány jelent meg az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem szakértőitől a napokban – ahogyan arról a bécsi Kurier is beszámol, az Ischgl nevű tiroli kisvárosban és népszerű síparadicsomban ugyanis

 

a lakosok 42,4 százaléka elkaphatta a koronavírust, ilyen sok ember szervezetében találtak ugyanis antitesteket a Covid-19 ellen.

 

A helyi biznisz féltette a síszezont

 

Ischgl festői, 1300 fős kisváros a tiroli Paznaun-völgyben, amely nyáron népszerű kirándulóhely, télen viszont még ennél is népszerűbb síparadicsom. A városka ugyanakkor idén nem a sípályái miatt vált híressé, hanem azért, mert egész Európában itt alakult ki az egyik legkomolyabb járványgócpont. Nem csoda: egyes feltételezések szerint Ischglben már februárban megjelenhetett a koronavírus, a fertőzés terjedését pedig csak segítették a síelés utáni zsúfolt bulik, ahol rengeteg külföldi síturista vegyült a helyiekkel.

 

A bulikat és a síszezont viszont az óriási bizniszt féltve a tiroli kormányzat nem mondta le, és ahogyan arról az Azonnalin is írtunk, legalább kétezer koronavírus-fertőzött utazhatott haza, majd terjeszthette tovább a kórt ischgli síszünete után Európa-szerte. A tiroliak még akkor is késlekedtek, mikor már Izland, Dánia és Norvégia is beazonosította: az országaikba az Ischglből visszatért turisták hurcolták be részben a járványt. Ebben óriási szerepet vállalt a néppárti színekben Tirolt a parlamentben képviselő politikus, Franz Hörl, akinek a Gazdasági Kamarában és tucatnyi tiroli turisztikai cégben van érdekeltsége,

 

így esze ágában sem volt lefújni a szezont, amíg a helyzet nem vált menthetetlenné.

 

Vagyis Ischglből akadálytalanul vált komoly járványgócpont, ez pedig az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem számára tökéletes terepet biztosított arra, hogy megnézzék: egy ilyen gócpontban vajon milyen magas is lehet az átfertőzöttség. Az egyetem összesen 1473 embert, vagyis a lakosság majdnem 80 százalékát tesztelte a városkában április 21-27-e között, és minden egyes, a tesztelésben résztvevő lakos vérét többször is ellenőrizték, hogy találnak-e azokban antitesteket, vagyis arra utaló nyomokat, hogy az érintett személy átesett-e a koronavíruson.

 

A végeredmény: a teszteltek 42,4 százalékának a vérében voltak antitestek, tehát a populáció ilyen aránya eshetett át a fertőzésen. Ahogyan a kutatók elmondták: eddig ez a legmagasabb átfertőzöttségi érték a hasonló, az új koronavírust vizsgáló reprezentatív kutatások közül. Dorothee von Laer, az egyetem virológiai intézetének vezetője el is mondta:

 

április végén az összes osztrák koronafertőzött 40 százaléka a Paznaun-völgyből (tehát ahol Ischgl is található) került ki.

 

„Természetes volt, hogy foglalkozzunk a helyi szituációval a karantén idején, hogy megnézzük, valójában hány lakos is érintett” – mondta.

 

Gócpontként sincs nyájimmunitás

 

A kutatásnak azonban van egy ennél is érdekesebb része: ugyanis az kimutatta, hogy

 

az antitestekkel rendelkező lakosok 85 százalékánál teljesen tünetmentesen ment le a fertőzés,

 

tehát ők nem is tudtak róla, hogy egyáltalán érintkeztek a vírussal. Csak az antitestekkel rendelkezők fennmaradó 15 százalékánál mutatták ugyanis ki előzetesen a fertőzést – így azok száma, akiket ténylegesen teszteltek is koronavírusra, és így derült ki, hogy fertőzöttek, csupán a hatoda azoknak, akik tesztelés nélkül, tünetmentesen lettek túl a fertőzésen. Von Laer szerint ez „meglepő, hiszen azt feltételeztük, hogy Ischglben a vírus elterjedtsége miatt intenzív tesztelés folyt”.

 

A másik érdekesség, hogy hiába a 42,4 százalékos átfertőzöttség, hiába Ischgl volt az egyik legkomolyabb járványgócpont Európában, és hiába kedvezett minden a völgyben fekvő kisvárosban a vírus terjedésében, még ez is kevés a nyájimmunitáshoz. Becslések szerint ugyanis ehhez 60-70 százalékos átfertőzöttséget kéne elérni, és a tény, hogy Ischgl még járványgócpontként sem tudta ezt megközelíteni, jelzi, hogy a nyájimmunitással kacérkodó államokban sem ez lesz a siker kulcsa.

 

A kutatás azonban azt is megmutatta, hogy a gyerekek ellenállóbbak a vírussal szemben, mint a felnőttek: az 1473 tesztelt személy között 214 ugyanis gyerek volt, de az ő esetükben csak 27 százalékban találtak antitesteket. A leginkább érintettek a 18 és 60 év közöttiek, valamint a férfiak is valamivel könnyebben elkapták a fertőzést a nőknél a kutatás alapján – mondta von Laer.

 

BORÍTÓKÉP: Ischgl / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás