+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. június 25. csütörtök, 15:37
Ekkora arányban fedeztek fel antitesteket Ischgl lakosságában a kutatók. Ami még meglepőbb: az antitesttel rendelkezők 85 százaléka nem is tudta, hogy koronavírusos volt.

Nagyon izgalmas tanulmány jelent meg az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem szakértőitől a napokban – ahogyan arról a bécsi Kurier is beszámol, az Ischgl nevű tiroli kisvárosban és népszerű síparadicsomban ugyanis

 

a lakosok 42,4 százaléka elkaphatta a koronavírust, ilyen sok ember szervezetében találtak ugyanis antitesteket a Covid-19 ellen.

 

A helyi biznisz féltette a síszezont

 

Ischgl festői, 1300 fős kisváros a tiroli Paznaun-völgyben, amely nyáron népszerű kirándulóhely, télen viszont még ennél is népszerűbb síparadicsom. A városka ugyanakkor idén nem a sípályái miatt vált híressé, hanem azért, mert egész Európában itt alakult ki az egyik legkomolyabb járványgócpont. Nem csoda: egyes feltételezések szerint Ischglben már februárban megjelenhetett a koronavírus, a fertőzés terjedését pedig csak segítették a síelés utáni zsúfolt bulik, ahol rengeteg külföldi síturista vegyült a helyiekkel.

 

A bulikat és a síszezont viszont az óriási bizniszt féltve a tiroli kormányzat nem mondta le, és ahogyan arról az Azonnalin is írtunk, legalább kétezer koronavírus-fertőzött utazhatott haza, majd terjeszthette tovább a kórt ischgli síszünete után Európa-szerte. A tiroliak még akkor is késlekedtek, mikor már Izland, Dánia és Norvégia is beazonosította: az országaikba az Ischglből visszatért turisták hurcolták be részben a járványt. Ebben óriási szerepet vállalt a néppárti színekben Tirolt a parlamentben képviselő politikus, Franz Hörl, akinek a Gazdasági Kamarában és tucatnyi tiroli turisztikai cégben van érdekeltsége,

 

így esze ágában sem volt lefújni a szezont, amíg a helyzet nem vált menthetetlenné.

 

Vagyis Ischglből akadálytalanul vált komoly járványgócpont, ez pedig az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem számára tökéletes terepet biztosított arra, hogy megnézzék: egy ilyen gócpontban vajon milyen magas is lehet az átfertőzöttség. Az egyetem összesen 1473 embert, vagyis a lakosság majdnem 80 százalékát tesztelte a városkában április 21-27-e között, és minden egyes, a tesztelésben résztvevő lakos vérét többször is ellenőrizték, hogy találnak-e azokban antitesteket, vagyis arra utaló nyomokat, hogy az érintett személy átesett-e a koronavíruson.

 

A végeredmény: a teszteltek 42,4 százalékának a vérében voltak antitestek, tehát a populáció ilyen aránya eshetett át a fertőzésen. Ahogyan a kutatók elmondták: eddig ez a legmagasabb átfertőzöttségi érték a hasonló, az új koronavírust vizsgáló reprezentatív kutatások közül. Dorothee von Laer, az egyetem virológiai intézetének vezetője el is mondta:

 

április végén az összes osztrák koronafertőzött 40 százaléka a Paznaun-völgyből (tehát ahol Ischgl is található) került ki.

 

„Természetes volt, hogy foglalkozzunk a helyi szituációval a karantén idején, hogy megnézzük, valójában hány lakos is érintett” – mondta.

 

Gócpontként sincs nyájimmunitás

 

A kutatásnak azonban van egy ennél is érdekesebb része: ugyanis az kimutatta, hogy

 

az antitestekkel rendelkező lakosok 85 százalékánál teljesen tünetmentesen ment le a fertőzés,

 

tehát ők nem is tudtak róla, hogy egyáltalán érintkeztek a vírussal. Csak az antitestekkel rendelkezők fennmaradó 15 százalékánál mutatták ugyanis ki előzetesen a fertőzést – így azok száma, akiket ténylegesen teszteltek is koronavírusra, és így derült ki, hogy fertőzöttek, csupán a hatoda azoknak, akik tesztelés nélkül, tünetmentesen lettek túl a fertőzésen. Von Laer szerint ez „meglepő, hiszen azt feltételeztük, hogy Ischglben a vírus elterjedtsége miatt intenzív tesztelés folyt”.

 

A másik érdekesség, hogy hiába a 42,4 százalékos átfertőzöttség, hiába Ischgl volt az egyik legkomolyabb járványgócpont Európában, és hiába kedvezett minden a völgyben fekvő kisvárosban a vírus terjedésében, még ez is kevés a nyájimmunitáshoz. Becslések szerint ugyanis ehhez 60-70 százalékos átfertőzöttséget kéne elérni, és a tény, hogy Ischgl még járványgócpontként sem tudta ezt megközelíteni, jelzi, hogy a nyájimmunitással kacérkodó államokban sem ez lesz a siker kulcsa.

 

A kutatás azonban azt is megmutatta, hogy a gyerekek ellenállóbbak a vírussal szemben, mint a felnőttek: az 1473 tesztelt személy között 214 ugyanis gyerek volt, de az ő esetükben csak 27 százalékban találtak antitesteket. A leginkább érintettek a 18 és 60 év közöttiek, valamint a férfiak is valamivel könnyebben elkapták a fertőzést a nőknél a kutatás alapján – mondta von Laer.

 

BORÍTÓKÉP: Ischgl / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás