+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. június 24. szerda, 08:29
Egyik ország sem szerepel állítólag az EU külső határnyitásról szóló listáján. Négy tucat további állam, akik fertőzöttségi rátája alacsonyabb az uniósnál, viszont igen, de még messze a megállapodás.

Nem fogunk egy ideig amerikai, orosz és brazil turistákat látni az Európai Unióban a New York Times cikke alapján – a lap ugyanis betekinthetett az EU-s külső határok megnyitását július 1-jétől előirányzó, jelenleg is tárgyalás alatt álló dokumentumokba, a koronavírus által különösen érintett országok állampolgárai pedig egy listában sem szerepeltek a júliustól szívesen látottak sorában. A belső dokumentumot jelenleg is tárgyalják az uniós tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei, de még nem jutottak dűlőre a kérdésben.

 

Egyelőre nagyon valószínűtlen a határnyitás az Egyesült Államokkal

 

Nem csoda: az Egyesült Államokban már 2,4 millió fertőzöttet regisztráltak, közülük majdnem 1,3 millióan továbbra is aktív fertőzöttek, Brazília 1,5 millió fertőzöttjéből csaknem félmillió, Oroszország 600 ezer megbetegedéséből pedig 235 ezer aktív továbbra is. Ezen országok mindegyikében óriási mértékben terjed a járvány, az Egyesült Államok például kedden 36 ezer új fertőzöttet regisztrált, Brazília 40 ezret, Oroszország pedig csaknem 7500-at.

 

A New York Times szerint a tárgyalásokban résztvevő eurokraták úgy vélik, „nagyon valószínűtlen”, hogy az Egyesült Államokkal kivételt tennének a határnyitásban, hiszen

 

az elfogadható országok listázásakor szigorúan tudományos és nem politikai szempontokat vesznek figyelembe.

 

Márpedig tudományos szempontok alapján egy ideig az amerikai utazóknak távol kell maradniuk az EU 27 országától.  Persze ha az amerikaiaknál javul a helyzet, az EU gyorsan megváltoztathatja a rendelkezéseit, a blokk ugyanis kéthetente felülvizsgálja a döntéseit a többi ország friss fertőzöttségi adatai alapján.

 

Jelenleg a New York Times becslései szerint az elmúlt 14 napban százezer európai polgárra 16 koronavírusos megbetegedés jut, Brazília esetében viszont ez a szám 190, az Egyesült Államoknál 107, Oroszország esetében pedig 80.

 

Hasonló járványügyi adatokkal rendelkezők előtt nyílna a határ

 

Az Egyesült Államokba európaiaknak továbbra is tilos a belépés: márciusban, mikor a járvány epicentruma még Európában volt, Donald Trump egy rendeletben megtiltotta az európaiak beutazását. Bár ezt Trump hamar meglépte – az Egyesült Államokban akkor még csak körülbelül 1100 koronavírus-esetet regisztráltak –, a járvány nem állt meg, sőt, hamar az Egyesült Államok vált annak új epicentrumává.

 

Az amerikaiakkal, brazilokkal és oroszokkal ellentétben viszont lehetnek, akik jól járnak az EU külső határnyitási tervével. Jelenleg két listáról is tárgyalnak az uniós tagállamok,

 

az egyiken 47 olyan állam szerepel, ahol a százezer főre jutó fertőzöttség az EU-s átlag, tehát 16 fő alatt alakul.

 

A másik lista egy kicsit megengedőbb, ott már 54 ország szerepel, ahol legfeljebb 20 eset jut százezer főre.

 

A Balkán népe se jöjjön még

 

Persze politikailag kényes téma, hogy a listába már Kína minden kritérium szerint beleesik, így a Politicónak egy uniós diplomata úgy fogalmazott, az EU-nak még „narratívát kell építenie a kritériumok köré”.

 

Egy másik uniós diplomata szerint a tervezet nem az amerikaiak ellen irányul, és rámutatott, hogy például Észak-Macedóniából sem fogadnának még embereket,

 

hiszen ott egy kezdeti leívelő fázis után most kezd igazán berobbanni a fertőzés. Hasonlóképp ez a helyzet Albániában, Bosznia és Hercegovinában, ott is úgy nézett ki, sikerül megfékezni a járvány terjedését, amely viszont az esetszámok kezdeti esése után június elején ismét berobbant.

 

A külső határnyitás, illetve az, hogy ebbe mely országok essenek bele végül, még közel sem eldöntött: a nagyobb tagállamok jórészt a határnyitások mellett vannak, mások már óvatosabbak, végeredményben pedig az uniós országok nagykövetei egyelőre nem állapodtak meg a külső határokról a Politico szerint.

 

Persze, hogy nem, mikor még a belső határok kérdése sem megoldott: Magyarország például már az uniós ajánlásokkal összhangban megnyitotta a határait és karanténmentessé tette a beutazást az uniós tagállamok polgárai számára. De például Szlovákia továbbra is óvatosabb, és vannak bőven olyan átfertőzöttebb uniós tagállamok, akik polgárait jelenleg nem engedi be, Dánia pedig még az EU-n belül is azokat engedi csak be, akiknek van érvényes indokuk az ott tartózkodásra. A blokkon belüli utazási korlátozásokat az Európai Bizottság tematikus honlapján kísérheted figyelemmel.

 

BORÍTÓKÉP: Utazók a brüsszeli reptéren a koronavírus-járvány idején / Európai Bizottság (2020)

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás