+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. június 22. hétfő, 20:00
A dán House of Cardsként is emlegetett Borgen hamarosan jön a Netflixre, és nemcsak a skandináv politika szakértőinek lesz érdemes nézniük. Elmondjuk, hogy miért!

Kiskoromban, amikor a tévét kapcsolgattam, mert még a kanyarban sem volt a Netflix, videólejátszónk pedig sosem volt, gyakorlatilag egyetlen típusú sorozat volt, amit azonnal elkapcsoltam még akkor is, ha azon kívül mindenhol csak reklám ment.

 

Ez az öltönyös felnőttek beszélgetnek műfaja, ahol tényleg semmi más nem történik hatvan percen keresztül, mint hogy öltönyös felnőttek beszélgetnek különböző nagy termekben.

 

Ilyen volt a JAG – Becsületbeli ügyek, a Shark – Törvényszéki ragadozó, a Híradósok és Az elnök emberei. Nem is értettem, hogy miért nézi ezeket bárki is. Még ha felnőtt is az illető, miért nem néz mondjuk parlamenti közvetítést a parlamenteset játszó színészek helyett?

 

Felnőtt fejjel persze már megmosolyogtató ez a kérdés, főleg 2020 Magyarországán, ahol manapság a legizgalmasabb közéleti téma a miniszterelnök kovászos uborkája.

 

Kiskorom óta azonban nemcsak a miniszterelnöki kommunikációval, hanem velem is nagyot fordult a világ, mert épp egy öltönyös felnőttek beszélgetnek sorozat negyedik évadát várom:

 

a Netflix ugyanis a Black Mirrorhoz hasonlóan ismét felkarolt egy több évadot is megélt európai sorozatot, a „dán House of Cards-t”, a Borgent.

 

Az új évadra ugyan még két évet várnunk kell, a streamingszolgáltató oldalán viszont már idén elérhetőek lesznek az eddigi évadok, ami a politikai uborkaszezon beköszöntével kitűnő pótlék lehet a politikajunkieknak.

 

 

Dán felnőttek beszélgetnek öltönyben

 

Már a sorozat címe is mutatja, hogy itt bizony kőkemény politikáról lesz szó: mindez tükörfordításban annyit tesz, hogy „A vár”, ami a Koppenhága szívében fekvő Christiansborg-palotára utal, de a dánok legtöbbször csak Borgenként emlegetik. Ez a hippiváros Christianiától (amiről itt írtunk korábban) egy kőhajításra levő épület volt a királyok lakhelye a XVIII. század végéig, de ma is mind a három hatalmi ág itt koncentrálódik:

 

itt ülésezik a Folketinget, azaz a dán parlament, itt van a miniszterelnök irodája, és itt található a skandináv ország legfelsőbb bírósága is.

 

A sorozat nyolcvan százalékban „a várban” zajlik, és rögtön egy fontos politikai eseménnyel indul: megválasztják Dánia első női miniszterelnökét, Birgitte Nyborgot (Sidse Babett Knudsen).

 

A CHRISTIANSBORG-PALOTA. FOTÓ: TOMASZ SIENICKI / WIKIMEDIA COMMONS

 

A dán politika sokkal inkább szól a szövetségek alakításáról és felbomlásáról, mint itthon, így már önmagában évadonként tíz rész tömény politikusi szarkavarásra számíthat a néző a Borgenben, mindezt a legmagasabb színvonalon,

 

ehhez pedig hozzájön még számtalan politikai tanácsadó, sajtófőnök, újságíró és televíziós személyiség, akik sokszor szintén befolyásolják a történéseket.

 

Hangsúlyt kap továbbá a magánélet is, merthogy főhőseinknek (vagy antihőseinknek – ezt sokszor elég nehéz eldönteni a sorozatban) nem mindig egyszerű ezt összeegyeztetniük a hivatásukkal.

 

BIRGITTE NYBORG (SIDSE BABETT KNUDSEN) CSALÁDJÁVAL A TÉVÉSEK KERESZTTÜZÉBEN. FOTÓ: BORGEN UK / FACEBOOK

 

Nyborg miniszterelnökként az ország vezetése és a családja összetartása között próbál egyensúlyozni, de nincs sokkal könnyebb helyzetben a spin doctora, Kasper Juul (Pilou Asbæk) sem, aki közben a legnagyobb (fiktív) tévécsatorna feltörekvő, elszánt riporternőjével, Katrine Fønsmarkkal (Birgitte Hjort Sørensen) folytat viszonyt.

 

A sorozat, ami megjósolja a dán politikát

 

A sorozat ugyan alapvetően kitalált történettel dolgozik, viszont számos ponton egyezik a valósággal is, nyilván nem teljesen véletlenül. A dán politikában jártasok így például nagyon könnyen meg tudják állapítani, hogy a sorozat pártjainak melyikek a valós életbeli megfelelőik.

 

Sőt, a Borgen már több ízben előre is vetítette a dán politika történéseit, alighanem azért, mert minden évad előtt rengeteg politikai szakértővel, elemzővel, kutatóval és újságíróval beszélnek a készítők.

 

Legelőször rögtön Nyborg megválasztásával jósoltak a sorozat készítői, a nyitóepizód 2010 őszi adása után ugyanis bő egy évvel tényleg megválasztották Dánia első női miniszterelnökét, a szociáldemokrata Helle Thorning-Schmidtet.

 

Thorning-Schmidt ráadásul szintén kétgyermekes családanya, mint Nyborg, így nem túl meglepő, hogy nagy rajongója is a sorozatnak, bár nem mindig elégedett a sorozatbeli „alteregójának” életével.

 

Lövésem sincs a dán politikáról, miért nézzem a Borgent?

 

A sorozat egyik erénye, hogy nem feltételez semmiféle előzetes tudást a skandináv ország politikájáról, na persze nem hátrány, ha van, úgy még érdekesebb nézni. Ha viszont valaki még csak nem is érdeklődik az ország politikája iránt, akkor is érdemes nézni a Borgent, ennek pedig egyik legfőbb oka az erős színészgárda.

 

KATRINE FØNSMARK (BIRGITTE HJORT SØRENSEN) ÉS FŐSZERKESZTŐJE, TORBEN FRIIS (SØREN MALLING) A NEWSROOMBAN. FOTÓ: BORGEN UK / FACEBOOK

 

Dánia lakosságarányosan egyébként is rengeteg kiváló színésszel büszkélkedhet, ami mögött az állhat, hogy a dán színészek többsége a britekhez hasonlóan a „régi iskolát” követi:

 

a színmű után szépen végigjátszák az ország klasszikus drámáit a színházakban, ezzel pedig óriási szakmai tudásra tesznek szert,

 

amivel szerintem csak a legritkább esetekben tudnak versenyezni azok a színészek, akik azonnal a mozi vagy a tévé világában próbálják ki magukat.

 

Sőt, a már a mozivásznon vagy a tévéképernyőn befutott színészek is gyakran visszajárnak a színházakba, pár éve például volt is szerencsém látni a világhírű svéd drámaíró, August Strindberg szerepében egy róla szóló darabban az itthon leginkább a Sherlockból ismert Lars Mikkelsent (ő a már Hollywoodban is rég befutott Mads Mikkelsen öccse), és Ann Eleonora Jørgensent, akit itthon az Egy gyilkos ügy címen futott Forbrydelsenből ismerhettünk meg.

 

A Borgen színészgárdájára a tengerentúli filmipar is felfigyelt, Sidse Babett Knudsen játssza a Westworld egyik főszerepét (a sorozat harmadik évadáról itt írtunk), a sajtófőnökét alakító Pilou Asbæk és a rámenős riporternőt játszó Birgitte Hjort Sørensen pedig a Trónok Harcában kötött ki.

 

Minőségi sorozat adófizetői pénzből? Na persze!

 

A második nyomós érv a sorozat mellett, hogy a gyártás alatt mindenki arra összpontosított, hogy megvalósuljon a rendező Adam Price víziója (aki egyébként amikor épp nem rendez, akkor tévés főzőműsort vezet).

 

Ez nálunk szinte elképzelhetetlen lenne egy közszolgálati média gyártotta sorozatnál, de ami a briteknek sikerült, az a dánoknak is,

 

a Borgent ugyanis a dán közszolgálati média, a DR (Danmarks Radio) jegyzi, tőlük fogja most átvenni a produkciót a Netflix.

 

A DR ugyan csak a BBC költségvetésének egynyolcadából gazdálkodik, mégis sikerült összerakniuk egy olyan sorozatot, aminek egy évadzáróját az ország teljes népességének majdnem a fele nézte egy vasárnap este, hamarosan pedig meghódította a brit és számos más ország nézőközönségét is.

 

A MINISZTERELNÖK (SIDSE BABETT KNUDSEN) ÉS FŐTANÁCSADÓJA (PILOU ASBÆK). FOTÓ: BORGEN UK / FACEBOOK

 

Szóval érdemes belevágni az új évad előtt az eddigi harminc epizódba: a sorozatot a kritikusok remekül fogadták, a készítők és a színészek egyaránt bezsebeltek számos rangos, nemzetközi televíziós díjat, a tengerentúli lapok is csak úgy áradoztak róla,

 

de még a kortárs szórakoztató irodalom nagy történetmesélőjének, Stephen Kingnek is a kedvencei közé tartozik.

 

NYITÓKÉP: Tárgyaláson a Nyborg-kormány. Borgen UK / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás