+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. június 22. hétfő, 20:00
A dán House of Cardsként is emlegetett Borgen hamarosan jön a Netflixre, és nemcsak a skandináv politika szakértőinek lesz érdemes nézniük. Elmondjuk, hogy miért!

Kiskoromban, amikor a tévét kapcsolgattam, mert még a kanyarban sem volt a Netflix, videólejátszónk pedig sosem volt, gyakorlatilag egyetlen típusú sorozat volt, amit azonnal elkapcsoltam még akkor is, ha azon kívül mindenhol csak reklám ment.

 

Ez az öltönyös felnőttek beszélgetnek műfaja, ahol tényleg semmi más nem történik hatvan percen keresztül, mint hogy öltönyös felnőttek beszélgetnek különböző nagy termekben.

 

Ilyen volt a JAG – Becsületbeli ügyek, a Shark – Törvényszéki ragadozó, a Híradósok és Az elnök emberei. Nem is értettem, hogy miért nézi ezeket bárki is. Még ha felnőtt is az illető, miért nem néz mondjuk parlamenti közvetítést a parlamenteset játszó színészek helyett?

 

Felnőtt fejjel persze már megmosolyogtató ez a kérdés, főleg 2020 Magyarországán, ahol manapság a legizgalmasabb közéleti téma a miniszterelnök kovászos uborkája.

 

Kiskorom óta azonban nemcsak a miniszterelnöki kommunikációval, hanem velem is nagyot fordult a világ, mert épp egy öltönyös felnőttek beszélgetnek sorozat negyedik évadát várom:

 

a Netflix ugyanis a Black Mirrorhoz hasonlóan ismét felkarolt egy több évadot is megélt európai sorozatot, a „dán House of Cards-t”, a Borgent.

 

Az új évadra ugyan még két évet várnunk kell, a streamingszolgáltató oldalán viszont már idén elérhetőek lesznek az eddigi évadok, ami a politikai uborkaszezon beköszöntével kitűnő pótlék lehet a politikajunkieknak.

 

 

Dán felnőttek beszélgetnek öltönyben

 

Már a sorozat címe is mutatja, hogy itt bizony kőkemény politikáról lesz szó: mindez tükörfordításban annyit tesz, hogy „A vár”, ami a Koppenhága szívében fekvő Christiansborg-palotára utal, de a dánok legtöbbször csak Borgenként emlegetik. Ez a hippiváros Christianiától (amiről itt írtunk korábban) egy kőhajításra levő épület volt a királyok lakhelye a XVIII. század végéig, de ma is mind a három hatalmi ág itt koncentrálódik:

 

itt ülésezik a Folketinget, azaz a dán parlament, itt van a miniszterelnök irodája, és itt található a skandináv ország legfelsőbb bírósága is.

 

A sorozat nyolcvan százalékban „a várban” zajlik, és rögtön egy fontos politikai eseménnyel indul: megválasztják Dánia első női miniszterelnökét, Birgitte Nyborgot (Sidse Babett Knudsen).

 

A CHRISTIANSBORG-PALOTA. FOTÓ: TOMASZ SIENICKI / WIKIMEDIA COMMONS

 

A dán politika sokkal inkább szól a szövetségek alakításáról és felbomlásáról, mint itthon, így már önmagában évadonként tíz rész tömény politikusi szarkavarásra számíthat a néző a Borgenben, mindezt a legmagasabb színvonalon,

 

ehhez pedig hozzájön még számtalan politikai tanácsadó, sajtófőnök, újságíró és televíziós személyiség, akik sokszor szintén befolyásolják a történéseket.

 

Hangsúlyt kap továbbá a magánélet is, merthogy főhőseinknek (vagy antihőseinknek – ezt sokszor elég nehéz eldönteni a sorozatban) nem mindig egyszerű ezt összeegyeztetniük a hivatásukkal.

 

BIRGITTE NYBORG (SIDSE BABETT KNUDSEN) CSALÁDJÁVAL A TÉVÉSEK KERESZTTÜZÉBEN. FOTÓ: BORGEN UK / FACEBOOK

 

Nyborg miniszterelnökként az ország vezetése és a családja összetartása között próbál egyensúlyozni, de nincs sokkal könnyebb helyzetben a spin doctora, Kasper Juul (Pilou Asbæk) sem, aki közben a legnagyobb (fiktív) tévécsatorna feltörekvő, elszánt riporternőjével, Katrine Fønsmarkkal (Birgitte Hjort Sørensen) folytat viszonyt.

 

A sorozat, ami megjósolja a dán politikát

 

A sorozat ugyan alapvetően kitalált történettel dolgozik, viszont számos ponton egyezik a valósággal is, nyilván nem teljesen véletlenül. A dán politikában jártasok így például nagyon könnyen meg tudják állapítani, hogy a sorozat pártjainak melyikek a valós életbeli megfelelőik.

 

Sőt, a Borgen már több ízben előre is vetítette a dán politika történéseit, alighanem azért, mert minden évad előtt rengeteg politikai szakértővel, elemzővel, kutatóval és újságíróval beszélnek a készítők.

 

Legelőször rögtön Nyborg megválasztásával jósoltak a sorozat készítői, a nyitóepizód 2010 őszi adása után ugyanis bő egy évvel tényleg megválasztották Dánia első női miniszterelnökét, a szociáldemokrata Helle Thorning-Schmidtet.

 

Thorning-Schmidt ráadásul szintén kétgyermekes családanya, mint Nyborg, így nem túl meglepő, hogy nagy rajongója is a sorozatnak, bár nem mindig elégedett a sorozatbeli „alteregójának” életével.

 

Lövésem sincs a dán politikáról, miért nézzem a Borgent?

 

A sorozat egyik erénye, hogy nem feltételez semmiféle előzetes tudást a skandináv ország politikájáról, na persze nem hátrány, ha van, úgy még érdekesebb nézni. Ha viszont valaki még csak nem is érdeklődik az ország politikája iránt, akkor is érdemes nézni a Borgent, ennek pedig egyik legfőbb oka az erős színészgárda.

 

KATRINE FØNSMARK (BIRGITTE HJORT SØRENSEN) ÉS FŐSZERKESZTŐJE, TORBEN FRIIS (SØREN MALLING) A NEWSROOMBAN. FOTÓ: BORGEN UK / FACEBOOK

 

Dánia lakosságarányosan egyébként is rengeteg kiváló színésszel büszkélkedhet, ami mögött az állhat, hogy a dán színészek többsége a britekhez hasonlóan a „régi iskolát” követi:

 

a színmű után szépen végigjátszák az ország klasszikus drámáit a színházakban, ezzel pedig óriási szakmai tudásra tesznek szert,

 

amivel szerintem csak a legritkább esetekben tudnak versenyezni azok a színészek, akik azonnal a mozi vagy a tévé világában próbálják ki magukat.

 

Sőt, a már a mozivásznon vagy a tévéképernyőn befutott színészek is gyakran visszajárnak a színházakba, pár éve például volt is szerencsém látni a világhírű svéd drámaíró, August Strindberg szerepében egy róla szóló darabban az itthon leginkább a Sherlockból ismert Lars Mikkelsent (ő a már Hollywoodban is rég befutott Mads Mikkelsen öccse), és Ann Eleonora Jørgensent, akit itthon az Egy gyilkos ügy címen futott Forbrydelsenből ismerhettünk meg.

 

A Borgen színészgárdájára a tengerentúli filmipar is felfigyelt, Sidse Babett Knudsen játssza a Westworld egyik főszerepét (a sorozat harmadik évadáról itt írtunk), a sajtófőnökét alakító Pilou Asbæk és a rámenős riporternőt játszó Birgitte Hjort Sørensen pedig a Trónok Harcában kötött ki.

 

Minőségi sorozat adófizetői pénzből? Na persze!

 

A második nyomós érv a sorozat mellett, hogy a gyártás alatt mindenki arra összpontosított, hogy megvalósuljon a rendező Adam Price víziója (aki egyébként amikor épp nem rendez, akkor tévés főzőműsort vezet).

 

Ez nálunk szinte elképzelhetetlen lenne egy közszolgálati média gyártotta sorozatnál, de ami a briteknek sikerült, az a dánoknak is,

 

a Borgent ugyanis a dán közszolgálati média, a DR (Danmarks Radio) jegyzi, tőlük fogja most átvenni a produkciót a Netflix.

 

A DR ugyan csak a BBC költségvetésének egynyolcadából gazdálkodik, mégis sikerült összerakniuk egy olyan sorozatot, aminek egy évadzáróját az ország teljes népességének majdnem a fele nézte egy vasárnap este, hamarosan pedig meghódította a brit és számos más ország nézőközönségét is.

 

A MINISZTERELNÖK (SIDSE BABETT KNUDSEN) ÉS FŐTANÁCSADÓJA (PILOU ASBÆK). FOTÓ: BORGEN UK / FACEBOOK

 

Szóval érdemes belevágni az új évad előtt az eddigi harminc epizódba: a sorozatot a kritikusok remekül fogadták, a készítők és a színészek egyaránt bezsebeltek számos rangos, nemzetközi televíziós díjat, a tengerentúli lapok is csak úgy áradoztak róla,

 

de még a kortárs szórakoztató irodalom nagy történetmesélőjének, Stephen Kingnek is a kedvencei közé tartozik.

 

NYITÓKÉP: Tárgyaláson a Nyborg-kormány. Borgen UK / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás