A hegyvidéki önkormányzat azt szeretné, ha a turulszobor inkább első világháborús emlékmű lenne, és a második világháború áldozatainak emlékét egy olyan szobor őrizné, amely mindenki gyászát bemutatja. Elmondjuk, hogyan jutott erre a fideszes Pokorni Zoltán vezette kerület, és mit állapítottak meg Ungváry Krisztiánék a turulszoborról.
– ez szerepel abban az Azonnali által megismert hegyvidéki önkormányzati előterjesztésben, amelyről információink szerint jövő héten dönthet a képviselő-testület. Emellett azt is javasolja a fideszes Pokorni Zoltán vezette önkormányzat, hogy a jelenleg második világháborús emlékműként funkcionáló kerületi turulszoborból inkább első világháborús emlékmű legyen.
Miért kell új emlékmű?
A jelenlegi második világháborús emlékmű, a turulszobor kérdése már 2005, vagyis a felállítása óta komoly feszültségeket szült. Ellenzői szerint – miután a a második világháború alatt a nyilasok is használták a turul szimbólumát, nem alkalmas az áldozatokról való méltó megemlékezésre. Támogatói szerint viszont mégiscsak a magyarság ősi totemállatáról van szó.
Az önkormányzat mostani előterjesztése így fogalmaz ezekről az időkről: „A turulos emlékmű egy csapásra az akkor kormánypárti főváros és az ellenzéki Hegyvidék politikai összecsapásainak szimbolikus tárgya lett, lebontásának megakadályozása sokak szemében becsületbeli üggyé, a kormányzati önkény elleni szimbólumává vált.”
A polgármester ezt követően kezdeményezte a név eltüntetését a szoborról, ez meg is történt idén januárban. Továbbá az önkormányzat felkért három történészt arra, készítsen jelentést arról, előfordulhat-e, hogy szerepel az emlékművön más gyilkosok neve is. A munkát Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója, valamint Ungváry Krisztián történész végezték el Zoltán Gábor író-rendezői munkáját is felhasználva. A jelentés nemrég készült el, és ez alapozta meg az önkormányzat mostani előterjesztését, miszerint állítson inkább az első világháborúnak emléket a szobor.
Mit állapítottak meg a történészek?
Az Azonnali birtokába jutott jelentés szerint már eleve több probléma is akad a turulszoborral mint második világháborús emlékművel. Például az, hogy katonai és polgári áldozatokra is emlékeztetni kíván, miközben utóbbiak egy turullal nem jeleníthetőek meg. „Ez a jelkép ugyanis egyértelműen a katonai vitézség, illetve a hazáért önfeláldozó magatartást tanúsító személyek szimbóluma – a polgári áldozatok viszont nem magatartásuk miatt váltak áldozattá, hanem passzív elszenvedői voltak az erőszaknak, amit ráadásul részben a turulmadarat is használó nyilas pártszervezet tagjai követték el velük szemben.” Azt is kiemelik, hogy a nyilasok által meggyilkoltak esetében a turul szimbolikája a feje tetejére állítja az érintettek halálát:
Vagyis szerintük összességében az nem megoldás a szoborral kapcsolatos problémahalmazra, ha a listáról néhány nevet eltávolítanak, és néhány másikat hozzátesznek.
Mi derült ki az emlékművön szereplő nevekről?
Például az alábbiak:
+ Összesen négy olyan nevet találtak Pokorni Józseféval együtt, akik tömeggyilkosságok aktív résztvevői voltak. További tizenhét szereplőről pedig kiderült, dokumentálhatóan nyilas párttagok voltak, ám az ő nevüket nem tartják szükségesnek leszedni. Persze dilemmát vetett fel a kutatókban, hogy áldozatnak tekinthető-e az, aki a nyilas párt tagja volt. Ám szerintük „csupán egy szervezethez tartozás, illetve egy bizonyos helyszínen történő jelenlét nem elég a háborús és népellenes bűnösség megállapításához”. Kivéve, ha valakiről bebizonyosodik, hogy 1944. október 15-e után a nyilas pártszolgálat tagja vagy segítője volt.
+ Az eredeti, 2005-ben Szatucsek Tibor helyi történész által összeállított, áldozatok nevéről szóló lista eleve „messze nem teljes”, például bebizonyosodott, hogy három, a kerületben történt nyilas tömeggyilkosság áldozatainak neve jórészt hiányzik a szoborról. Így összesen közel 370 névvel kellene bővíteni azt. Olyan személyek is hiányoznak a listáról, akik az akkori ellenállási mozgalom kerületi származású mártírjai voltak: Kálló Ferenc esperes és Kiss János altábornagy.
+ Eleve vitathatónak tartják a történészek azt is, hogy azok neve is felkerülhetett a szoborra, akik halála jóval a háború után, például 1947-ben következett be.
De a lényeg: milyen legyen az új szobor?
Az önkormányzat az előterjesztés szerint az új szobor helyszínéül a Csaba utca-Maros utca kereszteződését javasolja, a Városmajor templom mellett található területet.
E helyszínre azért esett a választásuk, mert mint írják, a Városmajor utcához és környékéhez a második világháború több tragikus eseménye köthető. A terület tulajdonosa a katolikus egyház, vagyis a szoborállításhoz az ő engedélyük is szükséges, ezt követően ír majd ki az önkormányzat szoborpályázatot, melynek megvalósítására a 2021-es költségvetésben 50 millió forint tenne félre.
Mint az előterjesztés írja, az áldozatok között vannak „katonák és civilek, munkaszolgálatosok, ellenállók és zsidók, vannak, akiket németek, vannak, akiket a szovjetek öltek meg (…). Ezek a sorsok halálukban váltak közössé”. Így egyébként az előterjesztés annyit szabna meg az emlékmű pályáztatásánál, hogy a „pályzati felhívás a szobor méretére, anyagára és választott technikai megoldására megkötéseket ne tartalmazzon”, egyet kérnének viszont, hogy a pályázó a pályaművében utaljon arra az összesen 1556 fő nevének felhelyezésére, akik a második világháború 12. kerületi áldozatai voltak.
Mit akar még az önkormányzat az új emlékművön kívül?
Egyrészt mindenképpen eltávolítani annak a négy személynek a nevét a turulszoborról, akik a történészek kutatásai szerint bizonyíthatóan részt vettek fegyverrel elkövetett életellenes bűncselekményben nyilaskeresztes pártszolgálatosként. Másrészt szeretnék, ha a szobrot első viláhgáborús emlékművé neveznék át.
A szobort az előterjesztést azért találná alkalmasnak első világháborús emlékműként, mert „a magyarság ősi totemállata a 19. században lett népszerű szimbólum, ami az első világháborúban és azt követően vált széles körben használt harci jelképpé”.
A történészek jelentése szerint egyébként nincsen első világháborús emlékmű a kerületben (az önkormányzat szerint is csak olyan kerületi emlékművek vannak, amelyek csak részben fedik le az első világháború áldozatait), ezért elvi akadálya nincsen, hogy a jelenlegi turulszobor inkább első világháborús emlékmű legyen.
Ugyanakkor kérdésként vetik fel, a jelenlegi helyszínen maradjon-e, például azért, mert a kerületben 1920 előtt semmilyen helyőrség sem létezett, vagyis a kerületből azok, akiket besoroztak, különböző egységekben szolgáltak, és ezen egységek egy részének már máshol van hősi emlékműve. Vagyis a jelentés szerint megfontolandó, hogy az emlékmű első világháborús emlékműre átkeresztelése mennyire indokolt. Ha ez meg is történik, akkor is érdemes lenne a jelentés szerint a szobrot más helyszínre áthelyezni, például a Farkasréti temetőbe.
Ettől függetlenül az előterjesztés nem kívánja más helyre vitetni a szobrot. Mint írták,
FOTÓK: Varsányi Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.