+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs & Illés Gergő
2020. június 19. péntek, 09:54
Rég nem látott méretű és mértékű a kormányellenes tüntetéshullám Belaruszban, mely csütörtökön újra fellángolt, mikor az ellenzéki elnökjelölt Viktar Babarikát letartóztatták a hatóságok: a zuhogó esőben hajnalig tüntettek az ellenzékiek, óriási élőláncot vonva az egyre népszerűbbé váló jelölt támogatására.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett Belaruszban augusztus 9-én választanának elnököt, ahol ugyan szinte biztos, hogy a már 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka fog győzni, viszont hosszú ideje óta először tűnik úgy, hogy a diktátoron kívül van alternatíva.

 

Ahogy Illés Gergő ebben a cikkben összefoglalta, történelmi tüntetéshullám zajlik Belaruszban Lukasenka hatalma ellen. Az ellenzék a tüntetésekkel azt akarja elérni (szabadon tüntetni, gyülekezni csak a választások előtt van lehetőség), hogy fair választások mellett nyugdíjba küldhessék Lukasenkát, aki emiatt most két irány között lavírozik:

 

egyszerre próbál jó partnere lenni a nyugatnak, miközben saját hatalmát is szeretné megőrizni. Ha elnyomja az ellenzéket, elveszíti a nyugatot, ha nem nyomja, a saját hatalmát veszélyezteti.

 

Utóbbi pedig már így sem tűnik olyan betonbiztosnak, mint az kívülről látszik. Jól mutatja ezt, hogy a belarusz establishment két prominens tagja, a bankár Viktar Babarika és a volt amerikai nagykövet Valerij Capkala is elnökjelölt lett, vagyis már az eliten belül is jelentős az elégedetlenség a rezsimmel szemben.

 

Amely viszont nem enged a szabad választásoknak: mikor a fentebb említett Babarika úgy látszott, tényleg maga mellé tudja állítani az embereket, a hatóságok rögtön pénzmosás vádjával elvittek 15 embert a Belgazprombanktól, amelynek Babarika 20 évig volt a vezérigazgatója. Babarika azonban nem állt meg, tovább kampányolt, így a hatalom keze őt is elérte: június 18-én a pénzmosási ügy miatt őt, és fiát is letartóztatták a hatóságok, házkutatást tartottak nála, miközben Babarikáék ügyvédeit nem engedték be hozzájuk.

 

Belarusz pedig ahelyett, hogy megijedt volna a letartóztatástól, ami Babarika szerint politikailag motivált, egy minden eddiginél hatásosabb tüntetéssel válaszolt csütörtökön:

 

este hat órától egészen hajnali egyig tüntettek Minszk belvárosában az ellenzékiek Babarika letartóztatása ellen, a tüntetés csúcspontján 4-5 kilométeres élőláncot vonva a jelöltért.

 

A rendőrség hiába próbálta az akciót megállítani, ezt nem sikerült. A tömeg óriási volt, videón mutatjuk, mekkora:

 

 

Az egész szolidaritási akció azzal kezdődött, hogy három ellenzéki politikus a Belarusz Filharmonikusok épületénél állított fel aláírásgyűjtő standokat, egy óra alatt pedig már a másfél kilóméter távolságnyira lévő Győzelmi Téren is álltak az emberek. Annak ellenére, hogy az akció kezdete után 40 perccel elkezdett esni az eső, az embereket nem tántorította el, hogy beálljanak a sorba és este 10 órára már 4-5 kilométeres emberi láncot alkottak, ami egészen Minszk belvárosának egyik végétől a másikig tartott.

 

Ugyan a rendőrség felszólította az embereket, hogy hagyják abba az akciót, azonban ezt nem sikerült, így végül csak levideózták a résztvevők arcait. A tüntetők egymástól másfél méteres távolságban,

 

a legtöbben maszkot hordva, amivel kifejezték elégedetlenségüket Lukasenka koronavírus-járványra adott reakciójára, ugyanis az elnök szinte semmilyen lépést nem tett a járvány lassítására. 

 

Lukasenka szerint a vírus eleve csak egy „pszichózis”, amire a legjobb megoldás, ha a járványon való aggódás helyett inkább traktorozni mennek az emberek. Emiatt nem állt le a belarusz fociliga sem, amikor pedig a szomszédos Litvánia azzal vádolta meg Lukasenkát, hogy próbálja eltussolni a járvány valódi mértékét és Belarusz Európa egyik ellenőrizetlen gócpontja lehet, Lukasenka egyszerűen lesöpörte a vádakat az asztalról, hogy Litvánia törődjön a saját vírusával. Amikor pedig az európai államok kezdtek enyhíteni a kijárási korlátozásokon, Lukasenka ezt úgy interpretálta, hogy a belarusz járványkezelési-modellt veszik át a többi országok.

 

MINSZK ESŐBEN IS TÜNTET. FOTÓ: NASZTOJASCSEJE VREMJA / TWITTER

 

Még nem tudni mi lesz a vége, de Lukasenka alatt recseg a szék

 

Ugyan az augusztusi elnökválasztáson Lukasenka a favorit, de ez nem a népszerűségének, hanem inkább a választási rendszer machinációi miatt van így, ugyanis a pálya nagyon felé lejt. Arról, hogy az ellenzéki jelölteknek milyen a támogatottsága Lukasenkához képest, nincs pontos adatunk, ugyanis Belaruszban csak is az állami irányítás alatt álló tudományos akadémia Szociológiai Intézete által jóváhagyott közvélemény-kutatásokat lehet elvégezni, de 2016 óta az utolsó független közvélemény-kutató is lehúzta a rolót, így az egyetlen fokmérő, hogy az ellenzéki jelöltek mennyi aláírást gyűjtöttek össze.

 

Míg Lukasenka a hivatalos adatbázisok szerint másfélmillió aláírásnál jár, addig Babarika 425 ezer támogató aláírásnál jár, úgy, hogy az emberek akár órákat is hajlandóak voltak sorban állni, hogy aláírhassák az ívet.

 

Belaruszban augusztus 9-én választanak elnököt, a jelenlegi tüntetéshullámról és arról, hogy mit jelent ez Lukasenkára nézve, Illés Gergő itt írt egy részletesebb elemzést. Itt pedig arról olvashatsz egy cikket, miként vált Belarusz egy geopolitikai csata helyszínévé.

 

FOTÓ: Nasztojascseje Vremja / Twitter

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás