+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. június 19. péntek, 12:31
Ilyen lehetne például egy leendő techcégadó, vagy széndioxid-adó. De David Sassoli nem érné be ígéretekkel, konkrét terveket szeretne hallani.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek üzenve ismét a következő hétéves költségvetési parlamenti vétóját helyezte kilátásba David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, amennyiben a tagállamok nem támogatják az EU saját forrásainak megemelését – erről az elnök péntek délelőtti sajtótájékoztatóján számolt be.

 

Hiányzó az ambíció a közös büdzséből

 

Sassoli „nagyon jó kiindulási pontnak” nevezte Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök tervét,

 

amely a jövőre hatályba lépő új hétéves költségvetés mellett még 750 milliárd euró értékben osztana szét vissza nem térítendő támogatásokat és hiteleket az európai tagállamok körében. A terv arról szól, hogy a tagállamok ideiglenesen emeljék a maximumra az EU-nak befizethető saját források plafonját, a plusz bevétellel a háta mögött pedig az Európai Bizottság vegyen fel közösen hitelt a pénzpiacokról. Ebből 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában, 250 milliárdot pedig hitelekként osztanának szét a huszonhét tagállam között, a Bizottság pedig abban bízik: a közös hitelfelvétel nemcsak, hogy segít majd a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésében, de kedvezőbb feltételeket biztosít, mintha a tagállamok saját maguk, egyenként vennének fel hiteleket.

 

Sassoli sajtótájékoztatóján kifejtette: a Bizottság terve kiindulási pont, azt pedig nem fogadja el, hogy a tervektől a tagállamokkal való egyeztetések folyamán visszalépjenek. Ahogy fogalmazott, az EP szeretné, hogy a helyreállítási terv legyen az üzemanyag abban az európai gazdaság motorjában, ami a járvány után újra mozogni kezd.

 

És bár a helyreállítási tervvel alapvetően nincs problémája az EP elnökének, a Bizottság 1,1 billió (tehát 1100 milliárd) eurós következő hétéves költségvetésével már igen. Sassoli szerint ugyanis

 

nincs értelme a fiatalok szerepéről beszélni a költségvetés kapcsán, ha egyszer megvágják az Erasmus-program finanszírozását,

 

ahogyan a zöld gazdaságot sem érdemes túlzottan hangoztatni, ha szintén elvesznek minden olyan eszköz finanszírozásából, amely segítene abban, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon az Európai Unió.

 

Nincs megállapodás, ha nincs több saját forrás

 

Ami azonban még lényegesebb: az EP-elnök szerint az Európai Parlament nem állapodik meg senkivel, ha az EU saját forrásai nem emelkednek. Saját forrásoknak azokat a bevételeket nevezik, amelyek közvetlenül az Európai Unió kasszájába folynak be, és nem a tagállamoktól érkeznek befizetések formájában: ilyen források például a vámok és mezőgazdasági vámok, valamint a cukor- és izoglükóz-illetékek.

 

Jelenleg a tagállamok állják az EU büdzséjének 72 százalékát, míg a saját források csak 15 százalékot tesznek ki, a fennmaradó 13 százalék pedig az áfaalapú bevételekből származik, a legtöbb tagállam az áfabevételei 0,3 százalékát ugyanis az EU-nak fizeti be. Az Európai Parlament pedig régóta sérelmezi a tagállamoknak való kiszolgáltatottságot, és hangoztatja a saját források reformját, vagyis azt, hogy több olyan adónem is legyen, amely közvetlenül az EU-hoz folyik be, és nem a tagállamoktól kell pénzt kuncsorogni.

 

Most is erről beszélt Sassoli, kifejezve, hogy az EP számára a reform „vörös vonal”, és „nem lesznek elégedettek csak bejelentésekkel”, hanem konkrét határidőket is kérnek arra vonatkozóan, hogy milyen adónemekből lesznek új bevételei az uniónak, és ezeket mikor vezetik be. A leggyakrabban ezzel kapcsolatban egy, a techcégekre kivetett leendő új digitális adót, vagy a karbonadót emlegetik.  

 

Sassoli arról is beszélt: a kérdésben az Európai Parlament többsége egységes,

 

addig pedig a büdzséről nincs megállapodás, amíg nem tisztázódik az új, saját bevételként megjelenő adónemek kérdése és a bevezetésük időpontja.

 

Bár az EU-s büdzsé részletei a tagállami tárgyalások folyamán dőlnek el, az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a hétéves költségvetést ahhoz, hogy hatályba léphessen. Így az EP-nek két lehetősége van: vagy rámondja az áment a büdzsére, vagy vétóz, Sassoli szavaiból pedig az vehető ki, hogy a parlament az utóbbit is meglépné, ha a követeléseik nem teljesülnek.

 

A délieknek segít a helyreállítási csomag

 

Többek között a büdzséről és a helyreállítási csomagról jelenleg is tárgyalnak online videokonferenciájukon az uniós tagok állam- és kormányfői. Ugyanakkor a kérdésben nagy a megosztottság a tagállamok között: a 750 milliárdos helyreállítási terv hangos kritikusa például Orbán Viktor, aki ódzkodik a közös hitelfelvételtől, és nehezményezi, hogy a terv szerinte a gazdagoknak több pénzt ad, mint a szegényeknek.

 

 

Hangos kritikus a cseh Andrej Babiš is, akinek hasonló problémái vannak a tervvel, mint Orbánnak. A helyreállítási programból ugyanis

 

310 milliárd eurót az egy főre jutó GDP 2015 és 2019 közötti alakulása, valamint a munkanélküliségi ráták alapján osztanak el:

 

vagyis az alacsony munkanélküliséggel és magas növekedési rátával operáló közép- és kelet-európai tagállamok rosszul járnak, míg a stagnáló, eladósodott, és magas munkanélküliséggel sújtott déliek meg nagyon jól.

 

Így a Bizottság belső becslései szerint – amelyeket a Politico közölt – Magyarországnak 8,1 milliárd euró járna támogatásokban, 7 milliárd pedig hitelekben, Csehországnak pedig 8,6 milliárd támogatás, és 10,6 milliárd hitel jár. Ezzel szemben a legfőbb kedvezményezett Olaszország, amely 81,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 90,9 milliárd visszafizetendő támogatást kap.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / Daina le Lardic (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás