+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. június 19. péntek, 12:31
Ilyen lehetne például egy leendő techcégadó, vagy széndioxid-adó. De David Sassoli nem érné be ígéretekkel, konkrét terveket szeretne hallani.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek üzenve ismét a következő hétéves költségvetési parlamenti vétóját helyezte kilátásba David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, amennyiben a tagállamok nem támogatják az EU saját forrásainak megemelését – erről az elnök péntek délelőtti sajtótájékoztatóján számolt be.

 

Hiányzó az ambíció a közös büdzséből

 

Sassoli „nagyon jó kiindulási pontnak” nevezte Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök tervét,

 

amely a jövőre hatályba lépő új hétéves költségvetés mellett még 750 milliárd euró értékben osztana szét vissza nem térítendő támogatásokat és hiteleket az európai tagállamok körében. A terv arról szól, hogy a tagállamok ideiglenesen emeljék a maximumra az EU-nak befizethető saját források plafonját, a plusz bevétellel a háta mögött pedig az Európai Bizottság vegyen fel közösen hitelt a pénzpiacokról. Ebből 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában, 250 milliárdot pedig hitelekként osztanának szét a huszonhét tagállam között, a Bizottság pedig abban bízik: a közös hitelfelvétel nemcsak, hogy segít majd a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésében, de kedvezőbb feltételeket biztosít, mintha a tagállamok saját maguk, egyenként vennének fel hiteleket.

 

Sassoli sajtótájékoztatóján kifejtette: a Bizottság terve kiindulási pont, azt pedig nem fogadja el, hogy a tervektől a tagállamokkal való egyeztetések folyamán visszalépjenek. Ahogy fogalmazott, az EP szeretné, hogy a helyreállítási terv legyen az üzemanyag abban az európai gazdaság motorjában, ami a járvány után újra mozogni kezd.

 

És bár a helyreállítási tervvel alapvetően nincs problémája az EP elnökének, a Bizottság 1,1 billió (tehát 1100 milliárd) eurós következő hétéves költségvetésével már igen. Sassoli szerint ugyanis

 

nincs értelme a fiatalok szerepéről beszélni a költségvetés kapcsán, ha egyszer megvágják az Erasmus-program finanszírozását,

 

ahogyan a zöld gazdaságot sem érdemes túlzottan hangoztatni, ha szintén elvesznek minden olyan eszköz finanszírozásából, amely segítene abban, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon az Európai Unió.

 

Nincs megállapodás, ha nincs több saját forrás

 

Ami azonban még lényegesebb: az EP-elnök szerint az Európai Parlament nem állapodik meg senkivel, ha az EU saját forrásai nem emelkednek. Saját forrásoknak azokat a bevételeket nevezik, amelyek közvetlenül az Európai Unió kasszájába folynak be, és nem a tagállamoktól érkeznek befizetések formájában: ilyen források például a vámok és mezőgazdasági vámok, valamint a cukor- és izoglükóz-illetékek.

 

Jelenleg a tagállamok állják az EU büdzséjének 72 százalékát, míg a saját források csak 15 százalékot tesznek ki, a fennmaradó 13 százalék pedig az áfaalapú bevételekből származik, a legtöbb tagállam az áfabevételei 0,3 százalékát ugyanis az EU-nak fizeti be. Az Európai Parlament pedig régóta sérelmezi a tagállamoknak való kiszolgáltatottságot, és hangoztatja a saját források reformját, vagyis azt, hogy több olyan adónem is legyen, amely közvetlenül az EU-hoz folyik be, és nem a tagállamoktól kell pénzt kuncsorogni.

 

Most is erről beszélt Sassoli, kifejezve, hogy az EP számára a reform „vörös vonal”, és „nem lesznek elégedettek csak bejelentésekkel”, hanem konkrét határidőket is kérnek arra vonatkozóan, hogy milyen adónemekből lesznek új bevételei az uniónak, és ezeket mikor vezetik be. A leggyakrabban ezzel kapcsolatban egy, a techcégekre kivetett leendő új digitális adót, vagy a karbonadót emlegetik.  

 

Sassoli arról is beszélt: a kérdésben az Európai Parlament többsége egységes,

 

addig pedig a büdzséről nincs megállapodás, amíg nem tisztázódik az új, saját bevételként megjelenő adónemek kérdése és a bevezetésük időpontja.

 

Bár az EU-s büdzsé részletei a tagállami tárgyalások folyamán dőlnek el, az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a hétéves költségvetést ahhoz, hogy hatályba léphessen. Így az EP-nek két lehetősége van: vagy rámondja az áment a büdzsére, vagy vétóz, Sassoli szavaiból pedig az vehető ki, hogy a parlament az utóbbit is meglépné, ha a követeléseik nem teljesülnek.

 

A délieknek segít a helyreállítási csomag

 

Többek között a büdzséről és a helyreállítási csomagról jelenleg is tárgyalnak online videokonferenciájukon az uniós tagok állam- és kormányfői. Ugyanakkor a kérdésben nagy a megosztottság a tagállamok között: a 750 milliárdos helyreállítási terv hangos kritikusa például Orbán Viktor, aki ódzkodik a közös hitelfelvételtől, és nehezményezi, hogy a terv szerinte a gazdagoknak több pénzt ad, mint a szegényeknek.

 

 

Hangos kritikus a cseh Andrej Babiš is, akinek hasonló problémái vannak a tervvel, mint Orbánnak. A helyreállítási programból ugyanis

 

310 milliárd eurót az egy főre jutó GDP 2015 és 2019 közötti alakulása, valamint a munkanélküliségi ráták alapján osztanak el:

 

vagyis az alacsony munkanélküliséggel és magas növekedési rátával operáló közép- és kelet-európai tagállamok rosszul járnak, míg a stagnáló, eladósodott, és magas munkanélküliséggel sújtott déliek meg nagyon jól.

 

Így a Bizottság belső becslései szerint – amelyeket a Politico közölt – Magyarországnak 8,1 milliárd euró járna támogatásokban, 7 milliárd pedig hitelekben, Csehországnak pedig 8,6 milliárd támogatás, és 10,6 milliárd hitel jár. Ezzel szemben a legfőbb kedvezményezett Olaszország, amely 81,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 90,9 milliárd visszafizetendő támogatást kap.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / Daina le Lardic (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás