+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. június 19. péntek, 20:51
Miért nincsenek kihasználva az új budapesti biciklisávok? Mit kéne tenni ahhoz, hogy többen üljenek kerékpárra? Az előrelépést sajnos a pártpolitika is hátráltatja. Biczók Pétert, a Város és Mobilitás Intézet igazgatóját kérdeztük.

A Budapesten újonnan felfestett biciklisávok vegyes reakciókat váltottak ki az emberekből: van, akik szerint ráléptünk a zöldebb, biciklisbarát fővároshoz vezető útra, de sokan erősen kritizálják a városvezetés döntését. A BKK és a fővárosi önkormányzat nagy erőkkel reklámozza az újítást, mondván, hogy még családostul, gyerekkel együtt is jó lehetőséget teremtettek a belvárosi kerékpározásra, a kormánypárti média viszont kifejezetten támadja Karácsony Gergelyék döntését. 

 

Az autósok közül szintén sokan kritikusan szemlélik az új sávokat, mert

 

azok szerintük nincsenek kihasználva, viszont az elfoglalt hely miatt dugókat okoznak.

 

Biczók Péter közlekedés- és várostervező, tanácsadó, a Város és Mobilitás Intézet igazgatója pénteken közzétett egy videót a Facebook-oldalán, amiben az új biciklisávok problémáit járják körül.

 

Érvelésük szerint a sávok mivel csak fel vannak festve az utak szélére,

 

nem adnak biztonságérzetet a biciklizőknek, ezért sok olyan ember nem használja őket, akik megfelelő körülmények között viszont szívesen járnának biciklivel.

 

Szerintük ezt támasztja alá az is, hogy Terézvárosban a gyalogosjárdára jelzéseket fújtak fel, hogy a kerékpárosok ne ott, hanem a biciklisávon közlekedjenek, a jelzések pedig minden bizonnyal azért kerültek ki, mert sok biciklis a járdát választotta, hiába van már felfestve nekik külön sáv.

 

A videót itt tudjátok megnézni:

 

 

A videóban azt is megemlítik, hogy például az Üllői úton a biciklisávot betonkockák választották el az autósoktól, ez némi biztonságérzetet adhatott a kerékpárosoknak, ezeket viszont időközben felszedték.

 

Az Azonnali megkereste Biczók Pétert, hogy megtudjuk, mi lehetne a megoldás a problémára.

 

Biczók szerint a semminél jobb volt a betonkockás megoldás, mert

 

informálta az autósokat, hogy itt valóban van már egy bicikliseknek fenntartott rész, viszont a kockák túl ritkásan voltak elhelyezve, nagyjából száz-kétszáz méterre egymástól.

 

Ez véleménye szerint nem elég hatékony, ennél sokkal sűrűbben kéne azokat elhelyezni, azért is, mert folytonosság nélkül ha valaki nekiment, akkor sokkal nagyobb kárt tudtak okozni, mint a sűrűbb kirakás esetén.

 

Az Azonnali kérdésére, hogy van-e konkrét adat a sávok kihasználtságára, Biczók elmondta, hogy a BKK ugyan közölt adatokat, azok már feldolgozottak voltak, így érdemes a LogLine nyersadatait nézni, amik azt mutatják, hogy tényleg nincs eléggé kihasználva a fővárosi újítás.

 

Azt is megkérdeztük Biczóktól, hogy lát-e ellenzéki konszenzust az élhető Budapest kialakításáról, de szerinte ez nem létezik, vagy legalábbis nem teljesen, ugyanis

 

még Karácsony Gergely főpolgármester pártján, a Párbeszéden belül is tud olyan politikusról, aki nem támogatta Biczók intézetének egyik projektjét, ugyanis „közbeszólt a politika”: a projektet időközben már felkarolta egy másik párt.

 

A megoldási lehetőségekre is kíváncsiak voltunk az Azonnalinál, itt Biczók kiemelte, hogy fontosak az időszakos megoldások, hogy lépésről lépésre haladjunk, de a különböző tanulmányok azt mutatják, hogy a holland modell a legműködőképesebb, és az kéne legyen a végcél, mert statisztikailag is az a legbiztonságosabb.

 

Időszakos megoldásként Dánia példáját hozta fel, ahol a legtöbb városi biciklisáv az autóút és járda között található, előbbinél kicsit magasabban, utóbbinál viszont némileg alacsonyabban. Ez a megoldás a kerékpárosok viszonylagos elkülönítettsége miatt ugyan ad némi biztonságérzetet, de ha egy autós hibázik, akkor nem nyújt valós védelmet.

 

Biczók itt kiemelte, hogy

 

kifejezetten fontos az adott ország kerékpáros kultúráját is figyelembe venni, amikor a lehetséges megoldásokról beszélünk:

 

a dánoknál például egészen jól működik ez a megemelt biciklisáv, viszont ott az autósok jelentős része szokott kerékpárral is közlekedni, ezért jobban odafigyel rájuk akkor is, ha épp autóban ül, ez viszont Magyarországon nem jellemző, így nálunk más megoldások működhetnek jobban.

 

NIYTÓKÉP: Unsplash

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás