Nem harcol tovább Moszkva az orosz Zuckerberg ellen

Szerző: Illés Gergő
2020.06.18. 20:14

Az orosz internet fenegyerekének sikerprojektjét, a Telegram üzenetküldőt két éven át próbálta blokkolni Oroszország, sikertelenül. Most feladták.

Nem harcol tovább Moszkva az orosz Zuckerberg ellen

Meglepetésbejelentést tett csütörtökön az orosz internet felügyeletét is ellátó Roszkomnadzor állami szerv, melyben arról beszéltek, megszüntetik a népszerű titkosított üzenetküldő-program, a Telegram blokkolását Oroszországban.

A Roszkomnadzor arra hivatkozott, a Telegram alapítója, Pavel Durov

„hajlandóságot mutatott szembeszállni a terrorizmussal és az extremizmussal”,

emiatt az állami szerv megszünteti „a Telegram üzenetküldő hozzáférésének korlátozását”.

De mi volt a baja az oroszoknak a Telegrammal?

Az egész ügy hátterében egy politikai vita áll a leginkább az orosz Zuckerbergként jellemezhető techguru, Pavel Durov és az orosz állam között. Durov 2006-ban alapította meg a Facebook mintájára a VKontaktye közösségi oldalt, a hazai fejlesztéssel pedig sikerült elérnie, hogy VK mindmáig messze a legnépszerűbb közösségi oldal mind Oroszországban, mind a posztszovjet térség nagy részében.

A VK azontúl, hogy óriási siker lett, sokáig az orosz internet egy szabad szigete volt, Durov pedig pont egy olyan figura, aki semmilyen autoritást nem tisztelt, így az állami szerveknek hamar szúrni kezdte a szemét a közösségi oldal szabályozatlansága. 2011-12-ben, az elnökválasztás után óriási ellenzéki tüntetéseket tartottak Oroszország-szerte, Putyin ezt követő elnöki ciklusának egyik fókuszává pedig az egyre elterjedtebbé váló internet feletti kontroll megszerzése volt. A VKontaktyét is utolérte a Kreml ölelése, a közösségi oldalt Kreml-közeli üzleti körök környékezték meg, majd vették át az irányítást az oldal felett.

Durov ezt követően elköltözött Oroszországból és új projektbe kezdett. Ügyesen mérte fel a csevegőprogramok térhódításának fontosságát, és ő is csinált egyet, ez lett a Telegram: az üzenetküldő alapkoncepciója a biztonság, a Telegramon ugyanis a csevegések két fél között titkosítva vannak, harmadik felek pedig semmiképp sem nyerhetnek betekintést az üzenetváltásokba, tehát a felhasználók titkosítási kulcsaihoz a Telegramnak nincs hozzáférése. Durov új projektje hamar sikeres lett Oroszországban, a gond az, hogy a biztonságos csevegés nemcsak az orosz ellenzékiek, hanem terroristák tetszését is elnyerte: a biztonságos csevegés miatt a Telegram hamar kedvelt lett az Iszlám Állam terroristáinak körében.

De nemcsak ők, hanem a 2017-es szentpétervári metrórobbantás gyanúsítottjai is itt tervelték ki a támadást.

Le volt tiltva, de még az állami szervek is használták

Erre hivatkozva pedig az orosz titkosszolgálat FSZB arra szólította fel a Telegram vezetőségét, hogy működjenek velük együtt, és tegyék elérhetővé számukra a program titkosítási kulcsait. Ezt Durov élből elutasította, 2018 áprilisában így a Roszkomnadzor bejelentette, ezentúl blokkolni fogják a szolgáltatást Oroszországban.

A gond az volt, hogy a blokád nem volt valami sikeres: hiába próbálták az oroszok blokkolni a szolgáltatást, az internetes tűzfaluk közel sem állt olyan szinten, hogy a tiltás hatékonyan működjön. Így a Moscow Times arról ír: a történtek ellenére az appot továbbra is

sok orosz tisztségviselő, állami médiacég, sőt, még kormányzati ügynökségek is használták az állampolgárokkal való kommunikációra,

ebből adódóan a blokád teljesen komolyanvehetetlenné vált.

Nem csoda tehát, hogy a Roszkomnadzor két év próbálkozás után úgy döntött, feloldja az üzenetküldő tiltását.

BORÍTÓKÉP: TechCrunch / Flickr

 
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek