+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. június 18. csütörtök, 12:42
Autópályát építenek, és bár eredetileg ki akarták fizetni az eurómilliókat érő telkeket, most rájöttek: a Beneš-dekrétumok miatt azok már valójában eleve az államéi.

Az Új Szó információi szerint a szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akar elkobozni többmillió euró értékű telkeket, amik az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatt vannak. A vagyonelkobzás jogi alapjaa laphoz forduló ügyvéd szerint az, hogy a tulajdonosok felmenői magyarok voltak.

 

Az állami tulajdonban lévő Nemzeti Autópálya-társaság eredetileg felvásárolta volna az érintett telkeket, de ezt leállították, mivel a Szlovák Földalap szerint már a második világháború után el kellett volna azokat kobozni az akkor kollektíve háborús bűnösöknek kikiáltott magyar és német állampolgároktól.

 

A Földalap arra hivatkozik, hogy az egykori tulajdonosok nemzetisége miatt kellett volna megtörténnie a telkek elkobzásának, de akkor akár hibás nyilvántartás, vagy lezáratlan jogvita miatt nem minden esetben történt ez meg.

 

A földek jelenlegi tulajdonosait képviselő ügyvéd, Tomáš Plank szerint nagyjából 800 ezer eurót, azaz 275 millió forintot ér a legdrágább telek, de a többinél is sokszor százezres nagyságrendre kell gondolni, összességében pedig többmillió eurós értéket akar az állam elkobozni.

 

Martin Kormoš a Földalap szóvivője reagált az Új Szónak: szerinte a kérdéses esetekben a magyarok és németek vagyonelkobzásáról szóló 104/1945-es dekrétum és a kitelepítési egyezmény alapján akarják konfiskálni a magánszemélyek vagyonát. A szóvivő azt állítja, a rendelkezések alapján pontosan megállapítható, hogy mennyi telket kell elkobozni, egyben hangsúlyozzák, hogy nem az összes pozsonypüspöki (ma Pozsonyhoz tartozó, egykor magyarok lakta falu) telekről van szó.

 

1921-ben Pozsonypüspöki 3054 lakosából 2822 magyar és 75 német volt (együtt 94 százalék), valószínűleg a község telkeinek nagyrésze is az ő tulajdonukban volt. A földalap lényegében az ő leszármazottaikra újra alkalmazná a kérdéses Beneš-dekrétumot.

 

A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendeletet jelentik, de általában azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Ezeknek köszönhetően többek közt 75 000 szlovákiai magyart nyilvánítottak háborús bűnössé és utasítottak ki az országból.

 

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság már elmarasztalta Szlovákiát, amiért 2015-ben az állam elkobzott földterületeket egy magánszemélytől a Beneš-dekrétumokra hivatkozva.

 

A helyzet azért is érdekes, mert Szlovákia miniszterelnöke, Igor Matovič az elmúlt hetekben épp elkezdett emberarcú miniszterelnökké válni: Trianon százéves évfordulójára magyar értelmiségieket hívott meg, beszédében látványosan kezet nyújtott a szlovákiai magyarságnak, bár korábbi cikkünkben mi is megírtuk, hogy ez a miniszterelnök múltját tekintve inkább szólt a szavazatszerzésről, mint a nemzetiségi viszonyok valódi újragondolásáról. 

 

NYITÓKÉP: Kétnyelvű Dél-Szlovákia / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás