A Beneš-dekrétumokra hivatkozva kobozna el a szlovák állam telkeket Pozsony mellett

Szerző: Fekő Ádám
2020.06.18. 12:42

Autópályát építenek, és bár eredetileg ki akarták fizetni az eurómilliókat érő telkeket, most rájöttek: a Beneš-dekrétumok miatt azok már valójában eleve az államéi.

A Beneš-dekrétumokra hivatkozva kobozna el a szlovák állam telkeket Pozsony mellett

Az Új Szó információi szerint a szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akar elkobozni többmillió euró értékű telkeket, amik az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatt vannak. A vagyonelkobzás jogi alapjaa laphoz forduló ügyvéd szerint az, hogy a tulajdonosok felmenői magyarok voltak.

Az állami tulajdonban lévő Nemzeti Autópálya-társaság eredetileg felvásárolta volna az érintett telkeket, de ezt leállították, mivel a Szlovák Földalap szerint már a második világháború után el kellett volna azokat kobozni az akkor kollektíve háborús bűnösöknek kikiáltott magyar és német állampolgároktól.

A Földalap arra hivatkozik, hogy az egykori tulajdonosok nemzetisége miatt kellett volna megtörténnie a telkek elkobzásának, de akkor akár hibás nyilvántartás, vagy lezáratlan jogvita miatt nem minden esetben történt ez meg.

A földek jelenlegi tulajdonosait képviselő ügyvéd, Tomáš Plank szerint nagyjából 800 ezer eurót, azaz 275 millió forintot ér a legdrágább telek, de a többinél is sokszor százezres nagyságrendre kell gondolni, összességében pedig többmillió eurós értéket akar az állam elkobozni.

Martin Kormoš a Földalap szóvivője reagált az Új Szónak: szerinte a kérdéses esetekben a magyarok és németek vagyonelkobzásáról szóló 104/1945-es dekrétum és a kitelepítési egyezmény alapján akarják konfiskálni a magánszemélyek vagyonát. A szóvivő azt állítja, a rendelkezések alapján pontosan megállapítható, hogy mennyi telket kell elkobozni, egyben hangsúlyozzák, hogy nem az összes pozsonypüspöki (ma Pozsonyhoz tartozó, egykor magyarok lakta falu) telekről van szó.

1921-ben Pozsonypüspöki 3054 lakosából 2822 magyar és 75 német volt (együtt 94 százalék), valószínűleg a község telkeinek nagyrésze is az ő tulajdonukban volt. A földalap lényegében az ő leszármazottaikra újra alkalmazná a kérdéses Beneš-dekrétumot.

A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendeletet jelentik, de általában azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Ezeknek köszönhetően többek közt 75 000 szlovákiai magyart nyilvánítottak háborús bűnössé és utasítottak ki az országból.

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság már elmarasztalta Szlovákiát, amiért 2015-ben az állam elkobzott földterületeket egy magánszemélytől a Beneš-dekrétumokra hivatkozva.

A helyzet azért is érdekes, mert Szlovákia miniszterelnöke, Igor Matovič az elmúlt hetekben épp elkezdett emberarcú miniszterelnökké válni: Trianon százéves évfordulójára magyar értelmiségieket hívott meg, beszédében látványosan kezet nyújtott a szlovákiai magyarságnak, bár korábbi cikkünkben mi is megírtuk, hogy ez a miniszterelnök múltját tekintve inkább szólt a szavazatszerzésről, mint a nemzetiségi viszonyok valódi újragondolásáról. 

NYITÓKÉP: Kétnyelvű Dél-Szlovákia / Facebook

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek