+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. június 16. kedd, 15:00
A márciusban felröppent pletykára, miszerint az amerikai elnök az USA-nak egy kifejlesztendő koronavírus elleni vakcinához való kizárólagos hozzáférésért kilincselt a CureVac-nél, elutasítóan reagáltak az EU-ban. Most a német kormány inkább kezébe vette az irányítást, és részesedést szerzett a vakcinán dolgozó biotechnológiai cégben.
Összesen 300 millió eurót fizet Németország a CureVac 23 százalékos tulajdonjogáért a német gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint

 

írja a Politico.

 

A tübingeni székhelyű biotechnológiai vállalat nem először kerül be a hírekbe. Márciusban mi is írtunk róla, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen a cég képviselőivel folytatott tárgyalása után optimistán nyilatkozott: akkoriban abban bízott, hogy a CureVac akár már őszre előállhat egy hatékony Covid-19 elleni vakcinával.

 

Szakértők – például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a használható vakcina kifejlesztése és piacra kerülése akár 12-18 hónapig is eltarthat.

 

A CureVac azonban nem elsősorban azért érdekes, mert sok más céghez hasonlóan ők is az újfajta koronavírus ellenszerét keresik: szintén márciusban arról szóltak a hírek velük kapcsolatban, hogy

 

Donald Trump amerikai elnök Washingtonban Daniel Menichella ügyvezetővel a kutatások USA-ba költöztetéséről és egy kifejlesztendő vakcina kizárólagos amerikai használatáról tárgyalt.

 

A Jens Spahn vezette német egészségügyi minisztérium is tényként kezelte az amerikai szándékot, egyúttal német kormányzati források már akkor arról beszéltek a sajtónak, hogy Angela Merkelék is akcióba lépnek, és részesedést szereznek a CureVac-ben, ezzel biztosítva, hogy Trump ne tehesse rá a kezét a koronavírus-elleni vakcinára.

 

Hogy a pletykák Trump szándékaival kapcsolatban igazak-e, valószínűleg sosem fog kiderülni. Mindesetre a CureVac többségi tulajdonosa, Dietmar Hopp a német kormánnyal kötött üzlet nyélbe ütése után nem cáfolta egyértelműen az amerikai közeledést.

 

„Amikor ezek a hírek felröppentek, felhívtam az akkori ügyvezetőnket, és elmondtam neki, hogy nem gondolkozunk ilyen megegyezésben” – mondta Hopp. Nála konkrétabban fogalmazott a gazdasági miniszter Peter Altmaier, aki azt mondta:

 

„Németország nem eladó, nem árusítjuk ki az értékeinket”.

 

Igaz, a német kormányzat korábban is amellett foglalt állást, hogy a cég és Trump tárgyalásairól szóló hírek megfelelnek a valóságnak.

 

A hivatalos indoklás szerint a német kormány azért döntött a 300 millió eurós befektetés mellett, mert abban bízik, így felgyorsul a vakcina fejlesztése. Altmaier szerint a CureVac „ígéretes cég”, arról ugyanakkor nem tudni, mikorra készülhet el az oltóanyaggal.

 

A CureVac egyébként már áprilisban is jelentős összeghez jutott: akkor az Európai Beruházási Bank hagyott jóvá egy 75 milliós tőkeinjekciót a cégbe.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás