Kibékültek az ír politika főellenségei, hogy ne a balos nacionalisták kerüljenek hatalomra

Június 15-én megtörtént az elkerülhetetlen: a választáson még hatalmasat bukó ír miniszterelnök, Leo Varadkar kiállt a kamerák elé a a korábban főellenségnek számító liberális és zöld ellenzékkel, hogy hivatalosan is bejelentsék az új ír kormánykoalíciót. Rengeteg kompromisszum, annál több párton belüli törésvonal, és mindezt azért, nehogy a baloldali-nacionalista Sinn Féin kerüljön a kormányrúdhoz. Mi vezetett a történelmi kiegyezéshez és hogyan fog kinézni az új koalíció? Elmagyarázzuk!

Legutóbb június 6-án számoltunk be az ír kormányalakítás fejleményeiről: akkor arról írtunk, hogy már a célegyenesbe értek a tárgyalások és már csak napok kérdése, mikor állnak a kamerák elé a kormánykoalíciós tárgyalásokon részt vevő jobbközép Fine Gael, liberális Fianna Fáil és a Zöldek vezetői, hogy bejelentsék, megegyeztek mindenben és aláírták a kormányprogamot.

Hogyan jutottunk el idáig?

A június 6-i cikkünkben bőven beszámoltunk arról, hogy milyen fordulatos tárgyalások közepette jutottunk el a kormányalakításig. Ugyan a választásokat a baloldali-nacionalista Sinn Féin nyerte (ők szerezték a legtöbb szavazatot), azonban az ír választási rendszer miatt a legtöbb mandátumot nem ők, hanem a liberális-jobbközép Fianna Fáil szerezte meg, szám szerint 38-at, míg a Sinn Féin 37-et szerzett, a 2011 óta kormányzó, szintén jobbközép Fine Gael pedig csak 35-öt.

A választások után az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy a Fianna Fáil vezetője, Micheál Martin lesz majd az új kormányfő, amit Írországban taoiseachnek hívnak, azonban akkor még képlékeny volt, kivel is fognak összeállni: a történelmi rivális Fine Gaellel és mellé még kisebb, szélsőbaloldali és baloldali pártokat vonnak majd be, kisebbségi kormányzás a Zöldekkel a Sinn Féin vagy a Fine Gael külső támogatásával vagy pedig a politikai karanténból kiszabadítva, az IRA-hoz korábban szoros szálakkal kapcsolódó Sinn Féinnel próbálnak nekifutni a kormányalakításnak.

Martin a pártjától szabad kezet kapott, hogy tárgyaljon a pártokkal. A Fianna Fáil tagjai megosztottak voltak, hogy melyik politikai tabut döntsék le:

viszont az 59 éves vezető rögtön mindenki tudtára adta, hogy a Sinn Féinből nem kér. Végül közel 90 évnyi csatározást sikerült maga mögött hagynia a Fine Gaelnek és a Fianna Fáilnak azzal, hogy összeállnak egy kormányban és a tárgyalóasztaltól felálló, majd ahhoz visszatérő Zöldekkel együtt fognak új kormányt alakítani, hogy megakadályozzák a Sinn Féin hatalomra kerülését.

A két jobbközép párt között ugyanis egy kulturális törésvonal van az 1921-es angol-ír béke kapcsán, mivel a Fine Gael elődpártja opportunista hozzáállásával támogatta a békét, míg a Fianna Fáil elődpártja elutasította azt. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királysággal az 1970-es, 80-as években normalizálódott a kapcsolata az íreknek, a két párt közötti történelmi feszültség továbbra is fennmaradt. Ez magyar viszonylatokhoz hasonlítva

Hogyan fog kinézni az új kormány?

Arról már korábban is szó volt, hogy a Fianna Fáil egyfajta rotációs rendszert képzelne el a kormányfő tekintetében, ahol Micheál Martin mellett a korábban bukottnak hitt Fine Gael-es Leo Varadkar kaphatja majd meg ismét ezt a posztot. Azonban a koronavírus járvány miatt valószínűbbnek tűnt, hogyha marad is a rotációs rendszer, akkor először az előző miniszterelnök, illetve február 20-a óta ügyvivő taioseachként tevékenykedő Leo Varadkar kapja majd meg ezt a posztot.

A Zöldek eleve amiatt álltak fel először a tárgyalóasztaltól, mert ők egy egységes, nemzeti kormányt szerettek volna alakítani, amiben az összes parlamenti párt részt vesz, viszont a minisztereket és a miniszterelnököt a már meglévő ügyvivő kormány adja továbbra is, mondván, egy járvány közepette nem szerencsés a válsághelyzetet kezelő minisztereket lecserélni.

Vélhetően ezért sem sikerült múlthéten megállapodniuk a pártoknak, hiszen Martinék továbbra is amellett érveltek, hogy a választói akaratot tiszteletben tartva ne a választásokon hatalmasat bukó Fine Gael (összesen 15 mandátumot vesztettek el) adjon először miniszterelnököt, mivel az írek a tudtukra adták, hogy változást akarnak és elégedetlenek Varadkar munkájával.

ami 45 százalékponttal több mint a választások előtt volt. Martin elégedettségi indexe eközben 46 százalékos.

Így most Micheál Martin lesz először a kormányfő egészen 2022 december 15-ig, amikor Leo Varadkar váltja majd a posztján – aki az új kormányban először a tánaiste, azaz a miniszterelnökhelyettes pozíciót fogja megkapni –, hogy végigvigyék a június 15-én nyilvánosságra hozott 125 oldalas kormányprogramot.

Mi áll a dokumentumban?

A kormányprogramban sokáig nem volt egyetértés a pártok között: a Fianna Fáil például azt mondta, hogy a Zöldek és az ő környezetvédelmi programjuk 80 százalékban megegyeztek –, viszont a Fine Gael és a Fianna Fáil a nyugdíjkorhatáron vitatkoztak sokáig, míg a Zöldek egy sokkal ambiciózusabb környezetvédelmi tervet akartak elfogadtatni a jobbközép pártokkal.

A Zöldek elérték céljukat és bekerült a kormányprogramba, hogy minden évben 7 százalékkal csökkentik a szén-dioxid kibocsátást és a kormány majd egy új környezetvédelmi cselekvési tervet fog bevezetni, annak ellenére, hogy már 2019-ben is egy elég ambiciózus tervet fogadtak el és klímavészhelyzetet hirdetett az akkor még kisebbségi Fine Gael kormány.

A programban előtérbe került a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás: a program becslése szerint Írország 30 milliárd eurós deficitbe is kerülhet a koronavírus-járvány miatti gazdasági leállás, ezért a tervezetben kötelezettséget vállalt a három párt abban, hogy októberig elfogadják a 2021-es költségvetést, ami majd tartalmazni fog egy ütemtervet, hogyan csökkentsék a hiányt és hogyan térhet vissza az ír állam egy nagyjából kiegyensúlyozott költségvetéshez.

Írország további „zöldítése” mellett előtérbe kerül még ezenkívül az egyik legégetőbb probléma, a lakhatás ügye. A választásokon ugyanis a Sinn Féin az elszálló lakhatási költségekre adott programjával szólított meg sok választót, miközben például Varadkar azt nyilatkozta, hogy neki is úgy lett saját lakása, hogy a szüleitől kapott kölcsönt. A pártok belátták, hogy ez fenntarthatatlan állapot, ezért 6 oldalon keresztül taglalják, milyen reformokat terveznek, hogyan kívánják visszaszorítani a hajléktalanságot és hogyan segítik az íreket abban, hogy megfizethető áron juthassanak saját ingatlanhoz. 

Hogyan tovább?

Leo Varadkar a kormányprogram aláírása után úgy fogalmazott, hogyha majd a három pártnak a tagsága is elfogadja a programot,

Martin, akit vélhetően június 27-én vagy június 29-én fognak majd az ír alsóházban, a Dáil Éireannban megválasztani miniszterelnöknek, úgy nyilatkozott, hogy egy pragmatikus és konstruktív tárgyalássorozat után az új kormány továbbra is majd „egy kollektív szellemben halad majd előre.” Ezenkívül hozzátette, a pártja, a Fianna Fáil nem adta fel az elveit és identitását, hogy a korábban örökrivális Fine Gaellel kiegyezett, hanem ez „egy történelmi fejlődés”

Annak ellenére, hogy a három párt vezetői elégedettek a programmal és mind a Szenátusban és a Dáilban mandátumot szerzett párttagok is támogatják az új koalíciót, még a teljes párttagságnak is el kell fogadniuk a programot.

Varadkar szerint a Fine Gaelnél ez nem lesz probléma – a szavazásnál a mandátummal rendelkező párttagok eleve 50 százalékos többséget alkotnak majd a szavazásnál –, míg Martin azt nyilatkozta, a bejelentés után nagyon sok bíztatást kapott vidéki fianna fáilos képviselőktől is és már június 16-án kipostázták a 18 ezer levélszavazatot a tagoknak.

A probléma a Zöldeknél lehet, amire az RTÉ újságírója is rámutatott: ugyan a párt vezetője, Eamon Ryan a választások után azt nyilatkozta, konstruktívan áll bármilyen párttal való együttműködéshez és a kormányprogramon érződik is a Zöldek keze, viszont a párttagságot már nehéz lehet meggyőzni: a szabályzat eleve 66 százalékos támogatottságot követel a szavazati joggal rendelkező tagoktól, de emellett probléma,

A Sinn Féinnél sincsenek természetesen elragadtatva a fejleményektől – elvégre is a két történelmi rivális az ő kormányzati részvételük ellen egyezett ki egymással. A párt vezetője, Mary Lou McDonald elmondta, hogy a Fianna Fáil-Fine Gael koalíció ugyanazt a bukott politikát fogja folytatni, ami rossz helyzetbe hozta a munkásokat és a családokat, és az, hogy

de „ezt tudják jól a Fianna Fáil és a Zöldek vidéki tagjai.”

McDonald szerint ugyan a kormányprogram átvette a Sinn Féin nyelvezetét és programjának egy darabját, de azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a két jobbközép párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil a neoliberális gazdaságpolitikájukkal valóban meg tudja valósítani a megfizethető lakhatás ügyét vagy a mindenki számára elérhető közegészségügyet.

Az új kormányfőt, a fianna fáilos Micheál Martint leghamarabb június 27-én választhatják meg, ha a koalícióban lévő három pártnak a tagságai megszavazzák a kormányprogramot.

NYITÓKÉP: Leo Varadkar tárgyal videókonferencián keresztül a kormányprogramról más fine gaeles politikusokkal. Forrás: Leo Varadkar (Twitter)