+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. június 16. kedd, 18:50
Június 15-én megtörtént az elkerülhetetlen: a választáson még hatalmasat bukó ír miniszterelnök, Leo Varadkar kiállt a kamerák elé a a korábban főellenségnek számító liberális és zöld ellenzékkel, hogy hivatalosan is bejelentsék az új ír kormánykoalíciót. Rengeteg kompromisszum, annál több párton belüli törésvonal, és mindezt azért, nehogy a baloldali-nacionalista Sinn Féin kerüljön a kormányrúdhoz. Mi vezetett a történelmi kiegyezéshez és hogyan fog kinézni az új koalíció? Elmagyarázzuk!

Legutóbb június 6-án számoltunk be az ír kormányalakítás fejleményeiről: akkor arról írtunk, hogy már a célegyenesbe értek a tárgyalások és már csak napok kérdése, mikor állnak a kamerák elé a kormánykoalíciós tárgyalásokon részt vevő jobbközép Fine Gael, liberális Fianna Fáil és a Zöldek vezetői, hogy bejelentsék, megegyeztek mindenben és aláírták a kormányprogamot.

 

Végül ez június 15-én történt meg, azaz 128 nappal a választások után végre megalakulhat a történelmi Fine Gael-Fianna-Fáil-Zöldek-kormány.

 

Hogyan jutottunk el idáig?

 

A június 6-i cikkünkben bőven beszámoltunk arról, hogy milyen fordulatos tárgyalások közepette jutottunk el a kormányalakításig. Ugyan a választásokat a baloldali-nacionalista Sinn Féin nyerte (ők szerezték a legtöbb szavazatot), azonban az ír választási rendszer miatt a legtöbb mandátumot nem ők, hanem a liberális-jobbközép Fianna Fáil szerezte meg, szám szerint 38-at, míg a Sinn Féin 37-et szerzett, a 2011 óta kormányzó, szintén jobbközép Fine Gael pedig csak 35-öt.

 

A választások után az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy a Fianna Fáil vezetője, Micheál Martin lesz majd az új kormányfő, amit Írországban taoiseachnek hívnak, azonban akkor még képlékeny volt, kivel is fognak összeállni: a történelmi rivális Fine Gaellel és mellé még kisebb, szélsőbaloldali és baloldali pártokat vonnak majd be, kisebbségi kormányzás a Zöldekkel a Sinn Féin vagy a Fine Gael külső támogatásával vagy pedig a politikai karanténból kiszabadítva, az IRA-hoz korábban szoros szálakkal kapcsolódó Sinn Féinnel próbálnak nekifutni a kormányalakításnak.

 

Martin a pártjától szabad kezet kapott, hogy tárgyaljon a pártokkal. A Fianna Fáil tagjai megosztottak voltak, hogy melyik politikai tabut döntsék le:

 

a Sinn Féin kormányba emelését vagy a Fine Gael-Fianna Fáil kiegyezést,

 

viszont az 59 éves vezető rögtön mindenki tudtára adta, hogy a Sinn Féinből nem kér. Végül közel 90 évnyi csatározást sikerült maga mögött hagynia a Fine Gaelnek és a Fianna Fáilnak azzal, hogy összeállnak egy kormányban és a tárgyalóasztaltól felálló, majd ahhoz visszatérő Zöldekkel együtt fognak új kormányt alakítani, hogy megakadályozzák a Sinn Féin hatalomra kerülését.

 

A két jobbközép párt között ugyanis egy kulturális törésvonal van az 1921-es angol-ír béke kapcsán, mivel a Fine Gael elődpártja opportunista hozzáállásával támogatta a békét, míg a Fianna Fáil elődpártja elutasította azt. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királysággal az 1970-es, 80-as években normalizálódott a kapcsolata az íreknek, a két párt közötti történelmi feszültség továbbra is fennmaradt. Ez magyar viszonylatokhoz hasonlítva

 

olyan, mintha a mai napig létezne az 1861-es Felirati Párt és a Határozati Párt, akik között a mai napig meglenne az a történelmi vita, hogy Ferenc Józsefet legitim magyar királynak tartják-e vagy sem.

 

Hogyan fog kinézni az új kormány?

 

Arról már korábban is szó volt, hogy a Fianna Fáil egyfajta rotációs rendszert képzelne el a kormányfő tekintetében, ahol Micheál Martin mellett a korábban bukottnak hitt Fine Gael-es Leo Varadkar kaphatja majd meg ismét ezt a posztot. Azonban a koronavírus járvány miatt valószínűbbnek tűnt, hogyha marad is a rotációs rendszer, akkor először az előző miniszterelnök, illetve február 20-a óta ügyvivő taioseachként tevékenykedő Leo Varadkar kapja majd meg ezt a posztot.

 

A Zöldek eleve amiatt álltak fel először a tárgyalóasztaltól, mert ők egy egységes, nemzeti kormányt szerettek volna alakítani, amiben az összes parlamenti párt részt vesz, viszont a minisztereket és a miniszterelnököt a már meglévő ügyvivő kormány adja továbbra is, mondván, egy járvány közepette nem szerencsés a válsághelyzetet kezelő minisztereket lecserélni.

 

MICHEÁL MARTIN, A LIBERÁLIS-JOBBKÖZÉP FIANNA FÁIL, ÍRORSZÁG KÖVETKEZŐ, TIZENÖTÖDIK TAOISEACH-E. FOTÓ: ALDE PARTY (FLICKR)

 

Vélhetően ezért sem sikerült múlthéten megállapodniuk a pártoknak, hiszen Martinék továbbra is amellett érveltek, hogy a választói akaratot tiszteletben tartva ne a választásokon hatalmasat bukó Fine Gael (összesen 15 mandátumot vesztettek el) adjon először miniszterelnököt, mivel az írek a tudtukra adták, hogy változást akarnak és elégedetlenek Varadkar munkájával.

 

Így az új kormányfő először Martin lesz, annak ellenére, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatásokon a Fine Gaelt már 37, míg a Fianna Fáilt csak 14 százalékpontra mérik és Varadkar támogatottsága 75 százalékos,

 

ami 45 százalékponttal több mint a választások előtt volt. Martin elégedettségi indexe eközben 46 százalékos.

 

Így most Micheál Martin lesz először a kormányfő egészen 2022 december 15-ig, amikor Leo Varadkar váltja majd a posztján – aki az új kormányban először a tánaiste, azaz a miniszterelnökhelyettes pozíciót fogja megkapni –, hogy végigvigyék a június 15-én nyilvánosságra hozott 125 oldalas kormányprogramot.

 

Mi áll a dokumentumban?

 

A kormányprogramban sokáig nem volt egyetértés a pártok között: a Fianna Fáil például azt mondta, hogy a Zöldek és az ő környezetvédelmi programjuk 80 százalékban megegyeztek –, viszont a Fine Gael és a Fianna Fáil a nyugdíjkorhatáron vitatkoztak sokáig, míg a Zöldek egy sokkal ambiciózusabb környezetvédelmi tervet akartak elfogadtatni a jobbközép pártokkal.

 

A Zöldek elérték céljukat és bekerült a kormányprogramba, hogy minden évben 7 százalékkal csökkentik a szén-dioxid kibocsátást és a kormány majd egy új környezetvédelmi cselekvési tervet fog bevezetni, annak ellenére, hogy már 2019-ben is egy elég ambiciózus tervet fogadtak el és klímavészhelyzetet hirdetett az akkor még kisebbségi Fine Gael kormány.

 

A programban előtérbe került a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás: a program becslése szerint Írország 30 milliárd eurós deficitbe is kerülhet a koronavírus-járvány miatti gazdasági leállás, ezért a tervezetben kötelezettséget vállalt a három párt abban, hogy októberig elfogadják a 2021-es költségvetést, ami majd tartalmazni fog egy ütemtervet, hogyan csökkentsék a hiányt és hogyan térhet vissza az ír állam egy nagyjából kiegyensúlyozott költségvetéshez.

 

LEO VARADKAR (KÖZÉPEN), A BUKOTTNAK HITT FINE GAEL-ES VEZETŐ 2022-IG MARTINNAK ADJA ÁT A STAFÉTÁT, HOGY UTÁNA ISMÉT Ő LEGYEN A KORMÁNYFŐ. FOTÓ: LEO VARADAR FB.

 

Írország további „zöldítése” mellett előtérbe kerül még ezenkívül az egyik legégetőbb probléma, a lakhatás ügye. A választásokon ugyanis a Sinn Féin az elszálló lakhatási költségekre adott programjával szólított meg sok választót, miközben például Varadkar azt nyilatkozta, hogy neki is úgy lett saját lakása, hogy a szüleitől kapott kölcsönt. A pártok belátták, hogy ez fenntarthatatlan állapot, ezért 6 oldalon keresztül taglalják, milyen reformokat terveznek, hogyan kívánják visszaszorítani a hajléktalanságot és hogyan segítik az íreket abban, hogy megfizethető áron juthassanak saját ingatlanhoz. 

 

Hogyan tovább?

 

Leo Varadkar a kormányprogram aláírása után úgy fogalmazott, hogyha majd a három pártnak a tagsága is elfogadja a programot,

 

azzal maguk mögött hagyják a polgárháború idején kialakult politikát és Írországban egy teljesen új politikai korszak következik.

 

Martin, akit vélhetően június 27-én vagy június 29-én fognak majd az ír alsóházban, a Dáil Éireannban megválasztani miniszterelnöknek, úgy nyilatkozott, hogy egy pragmatikus és konstruktív tárgyalássorozat után az új kormány továbbra is majd „egy kollektív szellemben halad majd előre.” Ezenkívül hozzátette, a pártja, a Fianna Fáil nem adta fel az elveit és identitását, hogy a korábban örökrivális Fine Gaellel kiegyezett, hanem ez „egy történelmi fejlődés”

 

EAMON RYAN (KÖZÉPEN), A ZÖLDEK VEZETŐJÉNEK MÉG A PÁRTTAGOKON ÁT KELL VERNIE A KORMÁNYPROGRAMOT. FOTÓ: FB

 

Annak ellenére, hogy a három párt vezetői elégedettek a programmal és mind a Szenátusban és a Dáilban mandátumot szerzett párttagok is támogatják az új koalíciót, még a teljes párttagságnak is el kell fogadniuk a programot.

 

Varadkar szerint a Fine Gaelnél ez nem lesz probléma – a szavazásnál a mandátummal rendelkező párttagok eleve 50 százalékos többséget alkotnak majd a szavazásnál –, míg Martin azt nyilatkozta, a bejelentés után nagyon sok bíztatást kapott vidéki fianna fáilos képviselőktől is és már június 16-án kipostázták a 18 ezer levélszavazatot a tagoknak.

 

A probléma a Zöldeknél lehet, amire az RTÉ újságírója is rámutatott: ugyan a párt vezetője, Eamon Ryan a választások után azt nyilatkozta, konstruktívan áll bármilyen párttal való együttműködéshez és a kormányprogramon érződik is a Zöldek keze, viszont a párttagságot már nehéz lehet meggyőzni: a szabályzat eleve 66 százalékos támogatottságot követel a szavazati joggal rendelkező tagoktól, de emellett probléma,

 

hogy a fiatalabb zöld politikusok egy része nincs túlzottan elragadtatva a szerintük múlt századot idéző Fianna Fáil-Fine Gael-koalícióval.

 

A Sinn Féinnél sincsenek természetesen elragadtatva a fejleményektől – elvégre is a két történelmi rivális az ő kormányzati részvételük ellen egyezett ki egymással. A párt vezetője, Mary Lou McDonald elmondta, hogy a Fianna Fáil-Fine Gael koalíció ugyanazt a bukott politikát fogja folytatni, ami rossz helyzetbe hozta a munkásokat és a családokat, és az, hogy

 

a választásokon 7 mandátumot elvesztő Fianna Fáil és a 15 mandátumot bukó Fine Gael áll össze, „az valójában egy próbálkozás tagadni a változást” és szembemegy a választók akaratával,

 

de „ezt tudják jól a Fianna Fáil és a Zöldek vidéki tagjai.”

 

McDonald szerint ugyan a kormányprogram átvette a Sinn Féin nyelvezetét és programjának egy darabját, de azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a két jobbközép párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil a neoliberális gazdaságpolitikájukkal valóban meg tudja valósítani a megfizethető lakhatás ügyét vagy a mindenki számára elérhető közegészségügyet.

 

Az új kormányfőt, a fianna fáilos Micheál Martint leghamarabb június 27-én választhatják meg, ha a koalícióban lévő három pártnak a tagságai megszavazzák a kormányprogramot.

 

NYITÓKÉP: Leo Varadkar tárgyal videókonferencián keresztül a kormányprogramról más fine gaeles politikusokkal. Forrás: Leo Varadkar (Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Május 10. több román értelmiségi szerint az erdélyi magyarokkal közös, integratív nemzeti ünnep is lehetne. De mi vezetett a Román Királyság megalapításához, és kik a román monarchisták főhősei?

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás