+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. június 16. kedd, 19:14
Amerikai és ázsiai versenytársak a belföldi járataiknak köszönhetően hamarabb kapaszkodhatnak ki a gödörből.

Miközben az Egyesült Államokban vagy Kínában a belföldi járatok folyamatosan újraindulnak és a piac is kezdi összeszedni magát, Európában a légitársaságok még nem látják a fényt az alagút végén.

 

„A világ többi részéhez képest az európai légiközlekedés döcögősen indul újra”

 

– mondta John Grant légiforgalmi szakértő a Reuters tudósítása szerint. Az európai cégek dolgát megnehezíti, hogy sokkal kevésbé számíthatnak a belföldi légiközlekedésből befolyó bevételekre. Sőt: ha az osztrák példa ragadós lesz, az államok is szigorúbb szabályokat fognak majd a légitársaságokra erőltetni.

 

Mi is cikkeztünk arról, hogy Ausztria ugyan jelentős állami forrásokkal segíti ki bajba jutott osztrák légitársaságot, az Austrian Airlines-t, de a cégnek cserébe komoly vállalásokat kellett tennie: ilyen például az, hogy 2030-ra a 2018-as szinthez képest felére csökkenti károsanyag-kibocsátását és üzemanyagfelhasználását évente másfél százalékkal fogja vissza. Továbbá

 

az Austrian Airlines ezentúl nem árulhat 40 eurónál olcsóbb repülőjegyeket, egységesen 12 eurós adó terhel majd minden jegyet, a 350 kilométernél rövidebb távon közlekedő járatok beszállókártyáira pedig 30 eurós adóterhet rónak.

 

Ezek a terhek azonban egyáltalán nem biztos, hogy általánosak lesznek Európa-szerte. Enélkül is van viszont elég nehézsége a légitársaságoknak: a különböző, most is érvényben lévő kijárási korlátozások és egészségügyi előírások eleve visszafogják az utazási kedvet.

 

Nemcsak az USA-val és Ázsiával összehasonlítva nehezebb a dolga az európai légitársaságoknak. Brazíliában és Indiában még csak most kezdenek igazán emelkedni a koronavírusos fertőzésszámok, a belföldi járatokra azonban ezekben az országokban mégis nő a kereslet.

 

Közben azért az európai légitársaságok is megpróbálkoznak az újraindulással. Az EasyJet és a Brussels Airlines gépei is újra felszállnak az európai utazási tilalmak feloldása után, míg az Air France, a British Airways és a Wizz Air már a járataik sűrítésén dolgoznak.

 

„Arra koncentrálunk, hogy mindenhova tudjunk járatokat küldeni, ahova a belgák utazni akarnak” – mondta a Brussels Airlines ügyvezetője, Dieter Vranckx. Ezzel csak az a probléma, hogy a legtöbb belgának jelenleg esze ágában sincs repülőre ülni. Egy szintén a Reuters cikkében hivatkozott felmérés szerint ugyanis a nyaralást még 2020-ban is tervező belgák

 

63 százaléka inkább belföldön utazna, a külföldi vakációban gondolkozók pedig elsősorban a vonattal is elérhető Franciaországot és Hollandiát jelölték meg úti célként.

 

Ennek is köszönhetően az európai cégek idén 21,5 milliárd dolláros veszteséggel számolnak.

 

A számításaikat pedig nagyban befolyásolhatják, hogy folyamatosan kell törölniük a járataikat, amelyekre alig adnak el jegyeket. A június 15-i hétre tervezett 17,8 millió ülőhelyes kapacitást például 3,9 millióra kellett módosítani.

 

Az egyik nagy európai légitársaság név nélkül nyilatkozó vezetője a Reutersnek elmondta, nem véletlenül nem csinálnak titkot a törölt járataikból.

 

„Nem akarjuk, hogy a konkurencia azt gondolja, növelheti a járatai számát. Most mindenki erre játszik: meghirdetjük a járatokat, aztán ha alig foglalnak rájuk jegyet, töröljük őket”.

 

A Ryanair ügyvezetője, Michael O’Leary szerint a légitársaságok emellett árháborúba is kezdhetnek egymással, ez pedig tovább csökkentheti a bevételeiket. Az ír fapados vezetőjének meglátását támasztja alá, hogy a július és szeptember között induló járatokra Nagy Britanniában hét, Franciaországban nyolc, Olaszországban tíz, Németországban pedig 12 százalékkal lehet olcsóbban jegyhez jutni az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.

 

NYITÓKÉP: Budapest Airport / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.

Az albánok a királycsinálók a balkáni kisállamban: állítólag csak akkor mennek koalícióba a szocdem kormánypárttal, ha azok egy albán miniszterelnököt is bevállalnának.

A hallgatóság viselkedésének megfigyelése segíthet a tömegrendezvények járványügyileg biztonságos szervezésében.

Pákó politikaelméleti vitába keveredik, Semjén a magyar néplélek mélyére ás és Szanyi is bepróbálkozik egy jó poénnal!

Pénzbüntetést kapott a Facebook a brazil legfelsőbb bíróságtól, mert korábban nem tett teljesen elérhetetlenné egyes Jair Bolsonaro brazil elnököt támogató fiókokat.

Nem csillapodnak a kedélyek Habarovszkban, ahol a tüntetők nem nyugszanak bele a népszerű kormányzó, Szergej Furgal elmozdításába.

Daniel Ek szerint intenzívebb kapcsolattartásra is nagy szükség lenne a rajongókkal.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás