+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. június 16. kedd, 19:14
Amerikai és ázsiai versenytársak a belföldi járataiknak köszönhetően hamarabb kapaszkodhatnak ki a gödörből.

Miközben az Egyesült Államokban vagy Kínában a belföldi járatok folyamatosan újraindulnak és a piac is kezdi összeszedni magát, Európában a légitársaságok még nem látják a fényt az alagút végén.

 

„A világ többi részéhez képest az európai légiközlekedés döcögősen indul újra”

 

– mondta John Grant légiforgalmi szakértő a Reuters tudósítása szerint. Az európai cégek dolgát megnehezíti, hogy sokkal kevésbé számíthatnak a belföldi légiközlekedésből befolyó bevételekre. Sőt: ha az osztrák példa ragadós lesz, az államok is szigorúbb szabályokat fognak majd a légitársaságokra erőltetni.

 

Mi is cikkeztünk arról, hogy Ausztria ugyan jelentős állami forrásokkal segíti ki bajba jutott osztrák légitársaságot, az Austrian Airlines-t, de a cégnek cserébe komoly vállalásokat kellett tennie: ilyen például az, hogy 2030-ra a 2018-as szinthez képest felére csökkenti károsanyag-kibocsátását és üzemanyagfelhasználását évente másfél százalékkal fogja vissza. Továbbá

 

az Austrian Airlines ezentúl nem árulhat 40 eurónál olcsóbb repülőjegyeket, egységesen 12 eurós adó terhel majd minden jegyet, a 350 kilométernél rövidebb távon közlekedő járatok beszállókártyáira pedig 30 eurós adóterhet rónak.

 

Ezek a terhek azonban egyáltalán nem biztos, hogy általánosak lesznek Európa-szerte. Enélkül is van viszont elég nehézsége a légitársaságoknak: a különböző, most is érvényben lévő kijárási korlátozások és egészségügyi előírások eleve visszafogják az utazási kedvet.

 

Nemcsak az USA-val és Ázsiával összehasonlítva nehezebb a dolga az európai légitársaságoknak. Brazíliában és Indiában még csak most kezdenek igazán emelkedni a koronavírusos fertőzésszámok, a belföldi járatokra azonban ezekben az országokban mégis nő a kereslet.

 

Közben azért az európai légitársaságok is megpróbálkoznak az újraindulással. Az EasyJet és a Brussels Airlines gépei is újra felszállnak az európai utazási tilalmak feloldása után, míg az Air France, a British Airways és a Wizz Air már a járataik sűrítésén dolgoznak.

 

„Arra koncentrálunk, hogy mindenhova tudjunk járatokat küldeni, ahova a belgák utazni akarnak” – mondta a Brussels Airlines ügyvezetője, Dieter Vranckx. Ezzel csak az a probléma, hogy a legtöbb belgának jelenleg esze ágában sincs repülőre ülni. Egy szintén a Reuters cikkében hivatkozott felmérés szerint ugyanis a nyaralást még 2020-ban is tervező belgák

 

63 százaléka inkább belföldön utazna, a külföldi vakációban gondolkozók pedig elsősorban a vonattal is elérhető Franciaországot és Hollandiát jelölték meg úti célként.

 

Ennek is köszönhetően az európai cégek idén 21,5 milliárd dolláros veszteséggel számolnak.

 

A számításaikat pedig nagyban befolyásolhatják, hogy folyamatosan kell törölniük a járataikat, amelyekre alig adnak el jegyeket. A június 15-i hétre tervezett 17,8 millió ülőhelyes kapacitást például 3,9 millióra kellett módosítani.

 

Az egyik nagy európai légitársaság név nélkül nyilatkozó vezetője a Reutersnek elmondta, nem véletlenül nem csinálnak titkot a törölt járataikból.

 

„Nem akarjuk, hogy a konkurencia azt gondolja, növelheti a járatai számát. Most mindenki erre játszik: meghirdetjük a járatokat, aztán ha alig foglalnak rájuk jegyet, töröljük őket”.

 

A Ryanair ügyvezetője, Michael O’Leary szerint a légitársaságok emellett árháborúba is kezdhetnek egymással, ez pedig tovább csökkentheti a bevételeiket. Az ír fapados vezetőjének meglátását támasztja alá, hogy a július és szeptember között induló járatokra Nagy Britanniában hét, Franciaországban nyolc, Olaszországban tíz, Németországban pedig 12 százalékkal lehet olcsóbban jegyhez jutni az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.

 

NYITÓKÉP: Budapest Airport / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás