+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. június 13. szombat, 19:51
Az európai országok megállapodásához az AstraZeneca nevű gyógyszeripari óriással bármelyik uniós tagország csatlakozhat.

Több európai ország állapodott meg közösen az AstraZeneca gyógyszeripari óriáscéggel szombaton: ennek jegyében – feltéve, hogy sikeres lesz a vakcinafejlesztés – akár már 2020 végére 300 millió adagnyi koronavírus elleni kísérleti vakcinához juthatnak – írja az AP News. Ez a szám később 400 millióra is feltornázható.

 

Az érintett országok Németország, Franciaország, Hollandia és Olaszország, akik egy külön szövetséget hoztak létre „Inclusive Vaccine Alliance” néven másfél hete azért, hogy együttesen fellépve előbb juthassanak majd koronavírus elleni vakcinához,

 

amelyre persze a világ számos országában hatalmas lesz a kereslet.

 

Mint a holland kormány írja információs honlapján: mindegyik uniós tagországnak van lehetősége csatlakozni a megállapodáshoz – ugyanazokkal a feltételekkel, mint amilyenekkel a jelenlegi tagok részt vesznek benne. Amennyiben a vakcina valamikor majd elérhetővé válik, akkor az lakosság-arányosan lesz szétosztva az országok között. Persze a szövetséges európai országok tudják, nem biztos, hogy sikeres lesz végül a vakcinafejlesztés, ezért más gyógyszeripari cégekkel is tárgyalnak.

 

Nagy a verseny a vakcináért

 

A brit-svéd AstraZeneca cég kutatói már elkezdték a vakcinatesztelést, ebbe tízezer embert fognak összesen bevonni. Emellett pedig egy másik vizsgálatot is elindítanak e célből – 30 ezer emberrel – még ebben a hónapban. Az európai országokkal kötött megállapodáshoz hasonlót persze már kötött a cég másokkal is, például Nagy-Britanniával.

 

Persze nem az AstraZeneca az egyetlen gyógyszeripari cég, amelyik szeretne védőoltást kifejleszteni a koronavírus ellen, más óriáscégek is, mint például a Moderna vagy a Sanofi is gőzerővel dolgoznak ezen.

 

Ami a védőoltásokat illeti, Magyarországon is pár hete ismét előkerült a nemzeti vakcinagyár – egyébként már évek óta létező terve, erről itt írt az Azonnali.

 

FOTÓ: Senior Airman Areca Wilson / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás