+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. június 10. szerda, 14:17
Bekeményít az Európai Bizottság: a koronavírus-járvány alatt megszaporodó álhírek és dezinformációk miatt a nagy techcégektől minden hónapban jelentést kér majd arról, hogyan küzdenek ezek terjedése ellen. Kína és Oroszország sem úszta meg a kritikát.

Az Európai Bizottság két alelnöke, Joseph Borrell és Věra Jourová kedden közös aggodalmuknak adtak hangot a közösségi médiában a járvány alatt a koronavírussal kapcsolatban megjelenő álhírek miatt, no meg azért, mert egyes országok ezeket felhasználva próbáltak nyomást gyakorolni az EU-ra – írja a Reuters.

 

„Tapasztalhattuk, hogy a dezinformációk nemcsak a demokráciát, hanem az emberek egészségét is közvetlenül veszélyeztetik.

 

Negatív hatásuk lehet a gazdaságra és aláaknázhatják a hatóságok intézkedéseit, gyengítve ezzel az egészségügyet” – mondta Jourová egy sajtótájékoztatón.

 

A cseh bizottsági alelnök azt is hangsúlyozta, hogy az álhírek újabban az oltásokat támadják – ennek köszönhetően Németországban már húsz százalékkal zuhant azok aránya, akik egy elkészülő COVID-19 elleni vakcinával beoltatnák magukat.

 

A Bizottság ezért

 

a legnagyobb közösségi médiumokat arra kötelezi, hogy havonta számoljanak be arról, hogyan adnak nagyobb teret a hiteles információk terjedésének,

 

és hogy próbálják elejét venni a koronavírussal kapcsolatos dezinformációknak és azok reklámozásának.

 

Nem csak a címben említett nyugati oldalakat akarja majd figyelemmel kísérni a Bizottság: a népszerű kínai videós alkalmazás, a TikTok ugyanúgy szerepel majd ezen a listán, mint a népszerű webböngészőt kiadó Mozilla.

 

A bizottsági elnökök elmondása alapján a most javasolt intézkedések beépülnek majd az európai demokráciáról szóló cselekvési tervbe és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályba. A mostani, havonta kért jelentések pedig egy 2018 óta elfogadott trendbe épülnek be. Két évvel ezelőtt ősszel több nagy techcég, valamint reklámipari és hirdetőket tömörítő szervezetek elfogadtak egy gyakorlati kódexet (magyarul tényleg ez a hivatalos neve az EU-s szakzsargonban), ezzel pedig vállalták, hogy küzdenek az álhírek terjedése ellen felületeiken.

 

Első önértékelésüket a cégek 2019 októberében nyújtották be a Bizottságnak – az ígéret szerint ennek véleményezését a következő hetekben teszik közzé.

 

Borrell azt is elmondta: különösen Oroszország és Kína próbált meg zavart okozni álhírek terjesztésével.

 

Gyakorlati ellenlépésként a Bizottság várhatóan új kommunikációs és diplomáciai stratégiát dolgoz ki, valamint több támogatást nyújt majd a független sajtónak, oknyomozóknak és kutatóknak.

 

NYITÓKÉP: Věra Jourová az EP májusi, brüsszeli ülésén / Daina Le Lardic, Európai Parlament

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás