+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. június 10. szerda, 18:40
Újra zajlik a rasszistának vélt szobrok ledöntése Amerikában és már Európában is, úgyhogy összeszedtük azokat a magyar szobrokat, amiket ilyen alapon simán le lehetne dönteni!

A 2017-es amerikai szobordöntések után a George Floyd halála következtében kirobbant Black Lives Matter tüntetés- és zavargáshullám alatt sincsenek biztonságban a vélt vagy valódi rasszista és egyéb kirekesztő történelmi személyiségek képmásai a köztereken.

 

A „szimbolikus erőszakot” reprezentáló szobrok ledöntése sokak szerint szükséges, de nem elégséges feltétele az antirasszista társadalom elérésének.

 

Hogy például egy Churchill-szobortól hogyan lesz valaki rasszista, az egyáltalán nem magától értetődő, illetve minimum anakronisztikus a jelen kor rasszizmusdefiníciója alapján számonkérni egy olyan történelmi szereplő rasszizmusát, aki az akkori korszellem szerint gondolkodott, és nem is feltétlenül rosszindulatból tett mai szemmel nézve valóban rasszista kijelentéseket.

 

Azon persze mindenki vitatkozhat saját szája íze szerint, hogy mi az, ami még belefér, és mi az, ami miatt már mindenképpen meg kell másítanunk történelmi emlékezetünket, de a tüntetéshullámoknak általában nem éppen a megfontolt párbeszéd a jellemzőjük, így pedig hasonlóan végezhette a békés ellenállás szinonimájává vált Mahátma Gandhi szobra Washingtonban, mint a kolonialista II. Lipót királyé Antwerpenben.

 

Azon túl, hogy a tüntetéshullám közepette nincs a tömegnek affinitása a józan mérlegelésre, a kontextusban való értelmezés se sikerül mindig, a tüntetéseken kívül sem.

 

Így vették le pár éve Mark Twain klasszikusát, a Huckleberry Finn kalandjait a polcokról Massachussetts egyik könyvtárában. Nem számított, hogy a regényben a szökött fekete rabszolga, Jim egy abszolút pozitív karakter, a főszereplő Huckkal való barátsága pedig gyönyörű példája a bőrszínen való felülemelkedésnek: a korhű történetmesélés miatt többször is szerepelt benne a degradáló „nigger” kifejezés, ezért mennie kellett.

 

A jelenség visszásságát bemutatandó

 

összegyűjtöttünk pár magyar történelmi személyiséget, politikust, írót és költőt, akiknek a szobrait nyugodtan ledönthetnénk ilyen alapon, ha elkapna minket a forradalmi hév.

 

Gárdonyi Géza

 

A vád: iszlamofóbia és romaellenesség

 

Az Egri csillagokban erőszakos megszállóként ábrázolta az integrálódni akaró muzulmánokat, a regény cigány szereplője, Sárközi pedig gyáva, iszákos alak, aki ráadásul úgy beszél, mint Győzike.

 

GÁRDONYI GÉZA SZOBRA ÚJBUDÁN. FOTÓ: DERZSI ELEKES ANDOR / WIKIPEDIA

 

+ Arany János

 

A vád: romallenesség, negatív sztereotípiák erősítése

 

Arany A nagyidai cigányok című vígeposzának főszereplői szintén gyáván elfutnak az ostrom elől.

 

ARANY JÁNOS SZOBRA A NEMZETI MÚZEUM ELŐTT. FOTÓ: BITMAN / WIKIMEDIA COMMONS

 

+ Móricz Zsigmond

 

A vád: rasszizmus

 

Móricz az Életem regényében írja, hogy „Olyanok voltak, mint a négerek, vagy még a négereknél is ősibb fajták, ezek a gyerekek semmit nem utáltak s mindent megettek; mint a tyúkok kapirgáltak a trágyadombon s megették, amit leltek”, sőt, a mindmáig kötelező olvasmány Légy jó mindhaláligban is rasszistáskodik egyet: „Ha a kisbabát franciául tanítják, francia lesz, ha angolul, angol lesz, ha négerül, néger lesz”.

 

MÓRICZ ZSIGMOND SZOBRA ÚJBUDÁN. FOTÓ: MAINFRAME XYZ / WIKIMEDIA COMMONS

 

+ Vörösmarty Mihály

 

A vád: romaellenesség, negatív sztereotípiák erősítése

 

„Húzd rá cigány, megittad az árát” – Vörösmarty A vén cigány című versében nemcsak cigányozik, de még alkoholistaként is ábrázolja a kisebbségi muzsikust, aki ráadásul hitelből iszik, a megivott ital árát pedig utólag törleszti játékával.

 

VÖRÖSMARTY MIHÁLY SZOBRA BUDAPEST BELVÁROSÁBAN. FOTÓ: ANDREAS POESCHEK / WIKIPEDIA

 

+ Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm

 

A vád: a Kárpát-medence bűnszövetkezetben elkövetett kolonizációja

 

Biztosan azt akarjuk, hogy hét toxikusan maszkulin vezér szobrát lássák gyermekeink a nemzet főterén?

 

A HÉT VEZÉR SZOBRA A HŐSÖK TERÉN. FOTÓ: VARIUS / WIKIMEDIA COMMONS

 

+ IV. Béla

 

A vád: idegenellenesség

 

A „második honalapító” erőszakkal kiűzte a Magyarországot sajátos, egyedi módon megismerni akaró tatárokat.

 

IV. BÉLA SZOBRA A HŐSÖK TERÉN. FOTÓ: IMOTI95 / WIKIMEDIA COMMONS

 

+ II. András

 

A vád: antiszemitizmus, iszlamofóbia

 

II. András az Aranybullában rögzítette a nemesség jogait, közpkorú, fehér, keresztény konzervatívként persze egy jó adag antiszemitizmussal együtt: „Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek. 1. §. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek”, illetve „zsidók adóbérlők ne lehessenek”. Az izmaelita kifejezést ráadásul a középkori Magyarországon a muzulmánokra használták, így nem csak az antiszemitizmus van II. András rovásán.

 

II. ANDRÁS SZOBRA A HŐSÖK TERÉN. FOTÓ: KARELJ / WIKIMEDIA COMMONS

 

+ Mária Terézia

 

A vád: romaellenesség

 

Habár a női energiák mindig üdvözlendőek a politikában, Mária Terézia számos romallenes intézkedést is hozott, például „ezen nép emlékezetének a kiirtása végett” súlyos büntetés terhe alatt tiltotta meg a cigány nyelv használatát, továbbá a lótartás jogát is elvette a romáktól.

 

MÁRA TERÉZIA SZOBRA GÖDÖLLŐN. FOTÓ: RLEVENTE / WIKIMEDIA COMMONS

 

+ Madách Imre

 

A vád: patriarchális elnyomás, hímsovinizmus

 

Az ember tragédiájában Éva alakja a bajkeverő, és Madách még az akadémiai székfoglalójában is lesújtó véleménnyel volt a nőkről.

 

MADÁCH IMRE SZOBRA BALASSAGYARMATON. FOTÓ: DARINKO / WIKIMEDIA COMMONS

 

+ József Attila

 

A vád: romallenesség, faji sztereotípiák erősítése

 

Ahogy József a Kései siratóban írja: „Cigány vagy! Amit adtál hizelegve, mind visszaloptad az utolsó órán!”.

 

JÓZSEF ATTILA SZOBRA A DUNA-PARTON. FOTÓ: YOAV DOTHAN / WIKIMEDIA COMMONS

 

+ Weöres Sándor

 

A vád: rasszizmus, fehér felsőbbrendűség hirdetése

 

Weöres már a versek címeiben sem átallott négerezni, volt neki Néger gályarabok és Amerikai néger spiritual song alcímű is.

 

WEÖRES SÁNDOR SZOBRA SZOMBATHELYEN. FOTÓ: PANPETER12 / WIKIPEDIA

 

+ Ady Endre

 

A vád: rasszizmus

 

A költő a Budapesti Naplóban 1906 márciusában ezt írja: „Két asszony nekrológját olvasom. Majdnem háromszáz évesek voltak – ketten két női Mathuzsálem. Egymásról soha világéletükben sem hallottak. Az egyik táncosnő volt. A másik néger asszony.”

 

ADY ENDRE SZOBRA TERÉZVÁROSBAN. FOTÓ: KISPADOS / WIKIMEDIA COMMONS

 

GRAFIKA A CÍMLAPON: Papp Zsófia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás