+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. június 8. hétfő, 12:33
Egy norvég virológus legalábbis ezt állítja, mert olyan szekvenciákat talált a vírus felületén lévő tüskék fehérjeláncában, amik erre utalhatnak.

A koronavírus-járvány eredetét magyarázó összeesküvés-elméletek egyik legnépszerűbbike, hogy a vírus valójában nem is egy kínai húspiacon vásárolt denevérből származik, hanem egy laboratóriumból szökött ki, és mesterségesen lett előállítva (erről, és még sok más vírusos konteóról itt írtunk korábban az Azonnalin).

 

Ezt az elméletet azonban eddig egyetlen tudományos kutatás sem támasztotta alá, leginkább a kínai állam kétes ügyei erősítik meg a gyanakvást a konteósokban, ugyanis a kommunista állam az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) összejátszva módszeresen elhallgatott létfontosságú információkat a járványról (ezekről itt és itt írtunk részletesen).

 

Most viszont egy norvég virológus és egy brit tudós a Quarterly Review of Biophysics tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya szerint a vuhani koronavírust ha nem is ember hozta létre, de mesterségesen belenyúlhattak a struktúrájába.

 

A tanulmány szerint

 

a koronavírus felületén található tüskék fehérjeláncában olyan szekvenciák találhatók, amik mesterségesen kerülhettek oda.

 

A KÉRDÉSES SZEKVENCIÁK A PUBLIKÁLT TANULMÁNYBAN. FORRÁS: CAMBRIDGE UNIVERSITY PRESS

 

A szerzőpáros arra is rámutat a tanulmányban, hogy a vírus szinte egyáltalán nem mutálódott amióta elkezdett terjedni az emberek között, ez pedig azt jelentheti, hogy a vírus addigra már „kész volt”, és ez nagyon ritka az olyan vírusoknál, amik átlépik a fajok közötti határokat.

 

A vírusnak Birger Sørensen virológus szerint továbbá

 

vannak olyan tulajdonságai, amik erősen eltérnek a SARS-ért felelős koronavírustól, és korábban sosem voltak jelen a természetben.

 

A virológus szerint ezek a tulajdonságok az ún. „gain of function„” kísérletek során kerülhettek be a vírus struktúrájába.

 

Ezeknek a kísérleteknek a lényege, hogy mesterségesen növelik a vírus fertőzőképességét, viszont ez nem azért történik, hogy biológiai fegyverré változtassák a vírust, hanem csak annak laboratóriumi vizsgálatát könnyíti meg a kutatók számára.

 

Kína és az Egyesült Államok már régóta kutatja a különböző koronavírusok természetét,

 

Sørensen szerint pedig egy ilyen kutatás során kerülhetett ki véletlenül a vuhani vírus egy laborból.

 

A tanulmányra egyébként Sir Richard Dearlove, a brit titkosszolgálat, az MI6 volt vezetője hívta fel a figyelmet, a brit kormány nagy elégedetlenségére, ők ugyanis továbbra sem tartják megalapozottnak ezt az elméletet.

 

Ami viszont biztos: a tanulmányt a publikálás előtt már számos rangos folyóirat visszautasította, illetve többször kellett rajta módosítaniuk is a szerzőknek a megjelenése előtt, Sørensen kutatótársa, Angus Dalgleish pedig az euroszkeptikus, jobboldali populista UKIP színeiben indult a 2015-ös brit választásokon. Végzettsége szerint onkológus, de egy rákvakcinát fejlesztő biotechnológiai vállalatot is vezetett tizenöt éven át.

 

A szerzők tanulmányukban arra is figyelmeztetnek, hogy

 

amennyiben a koronavírus szerkezetét valóban módosították mesterségesen, a vakcina előállítása is sokkal lassabb lehet, mert egy ember által manipulált vírus egészen más megközelítést igényel a természetesnél.

 

NYITÓKÉP: Unsplash

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás