+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. június 8. hétfő, 18:40
„Örülnék, ha a Jobbik megtalálná a tökét.” „Az ellenzéknek vitális szükséglete egy nemzeti jobboldali párt.” „Jobbikos ismerőseim arról beszélnek, az ott tapasztalt hanyatlás már nem megfordítható.” Ilyen véleményeket fogalmazott meg a Jobbik belső konfliktusai kapcsán több, az Azonnali által megkérdezett ellenzéki politikus is, akik arról is beszéltek, vesz-e még el szavazatokat a párt a Fidesztől, és szükség van-e a Jobbikra az ellenzéki összefogásban.

Már hónapok óta tartanak az egykor legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik belső konfliktusai: ugyan Jakab Pétert és csapatát nagy többséggel választották pártelnökké januárban, azóta folyamatosak a belháborúk, már öten is otthagyták a párt parlamenti frakcióját, köztük Sneider Tamás, aki egyébként januárig a Jobbik elnöke volt. A pártot érintő kritikák közt gyakran szerepel, hogy egyre inkább a balos szavazókra hajtanak, míg a nemzeti vonalat háttérbe szorítják.

 

Utóbbira talán a legfrissebb példa, mikor Jakab Péter parlamenti felszólalásában nemrég azt kérte számon Orbán Viktoron, hogy miért megy 36 milliárd forint a határon túlra, mikor itthon is szükség lenne a támogatásra a koronavírus miatt.

 

De vajon mit gondolnak a Jobbik szerepéről az ellenzéki pártok, amelyek közül már mindegyik elismeri: valamilyen szintű koordinációra már szükség lesz 2022-ben?

 

Az Azonnali az ellenzék részéről MSZP-ből, a DK-ból, a Párbeszédből, az LMP-ből és a Momentumból kérdezett erről politikusokat, illetve egy kormánypárti politikus is megszólalt nekünk. A téma kényességére tekintettel a nyilatkozók név nélkül vállalták a megszólalást.

 

Nem engedi az ellenzék, hogy a Jobbik saját volt politikusai indulását vétózza

 

A Jobbiknak sokkal kisebb súlya lesz a 2022-es parlamenti választáson, mint a tavalyi önkormányzati választáson volt, de valamennyire biztosan szükség lesz rájuk – mondta az egyik ellenzéki országgyűlési képviselő az Azonnalinak, aki szerint most már túlzás azt mondani a Jobbikra, hogy a vidék pártja lenne. Ő is úgy látta, az ellenzék szempontjából nem hasznos az általuk folytatott baloldali retorika, és elképzelhetetlennek tartotta, hogy megvalósuljon az, amit Jakab Péter a megválasztását követően belengetett: hogy külön listán induljon a Jobbik, a Momentum és az LMP. Vagyis szerinte ha lesz is külön lista, annak alakulásába a Jobbiknak érdemben már nem lesz beleszólása.

 

Hozzátette: azt viszont az ellenzék nem engedi, hogy a Jobbik megvétózza volt képviselői indulását az egyéni körzetekben, ha ők tényleg esélyesek, mondván: „mondjon valaki jobb jelöltet Sneider Tamásnál Hatvanban!”

 

Ugyanígy látta egy másik ellenzéki párt politikusa is, szerinte a legesélyesebb jelöltet fogja indítani az ellenzék mindenhol, „feszüljön rá be akármelyik párt is”, mert „nem a bosszú kéne vezérelje a jelöltek kiválasztását” és „senkit sem lehet kihagyni a tárgyalásokból, hiba lenne kirekesztésre törekedni”. Szerinte egyébként a 2022-re való felkészülésről szóló ellenzéki tárgyalások majd idén nyár végén, vagyis az ellenzéki pártok tisztújításainak lezárultával fognak felpörögni.

 

Más arról beszélt: miután az ő pártjukban is voltak korábban belső konfliktusok, szomorúan nézi, mi történik a Jobbiknál, nagyon együtt érez a jobbikosokkal. Úgy látja, kifejezetten szükség van a Jobbikra, mert még 6-8-10 százalék körül van a szavazóbázisuk, ez pedig látható embermennyiség.

 

Összellenzéki érdek a jobbikos belharcok csitulása

 

„Nem gondolom, hogy a Jobbik eltűnne, de nyilván veszteségeket szenvednek” – mondta egy másik ellenzéki képviselő, aki szerint a háttérben ők is aggódnak a Jobbikban zajló folyamatok miatt. Ugyanakkor ő azzal nem értett egyet, hogy a Jobbik balra tolódása új jelenség lenne, szerinte már eddig is is hasonló balos üzenetekkel operáltak, például mikor a bérunió mellett kampányoltak, vagy mikor korábban Sneider Tamás kiállt az alapjövedelem bevezetése mellett.

 

„A Jobbik mindig is a rendszerváltás veszteseire ment rá” – mondta, hozzátéve, ha valakinek van még vidéki körzetekben bázisa, akkor az még mindig a Jobbik, ezért összellenzéki érdek, hogy lecsituljanak a belharcaik.

 

„Az ellenzéknek vitális szükséglete egy nemzeti jobboldali párt, erre nem látni náluk jobb jelentkezőt jelenleg.”

 

Azt viszont kicsúszásnak minősítette, hogy Jakab a határon túli milliárdokról kérdezte Orbánt.

 

„Én annak drukkolok, hogy mindenki gyorsan zárja le a konfliktusait és essen túl a tisztújításokon, hogy mielőbb tárgyalóképes állapotba kerüljenek egymással az ellenzéki pártok” – vélte egy másik ellenzéki politikus. Ő szintén úgy látta: aki a baloldalról át akart menni a Jobbikhoz, az már megtette korábban. A jobbikos külön lista elképzelést pedig annyival kommentálta: előbb-utóbb mindenkinek fel kell tenni a kérdést, le akarja-e váltani Orbán Viktort. Szerinte aki ebből kihúzza magát, elárulja az embereket.

 

Még kihagyhatatlanok az együttműködésből, de kérdés, hogy egyben maradnak-e

 

„Retorikailag van látszólagos balratolódás a Jobbiknál, de nem hisszük, hogy szavazatot vennének el tőlünk. Mi azt gondoljuk, mi veszünk el tőlük szavazatot” – mondta az egyik baloldali párt politikusa az Azonnalinak, aki szerint a Jobbik jelenleg még kihagyhatatlan az együttműködésből, de nem látni, merre tart a párt, és hogy egyáltalán egybenmarad-e. Szerinte egyébként még vannak jobboldali szavazók a Jobbiknál, „de jó úton haladnak ahhoz, hogy ne legyen”, ha nem finomítanak a retorikán és nem mutatnak egységet.

 

Ettől függetlenül ő nem a párt ideológiáját látja a fő kérdésnek, hanem azt, hogy a fontosabb egyéni körzetekben erős politikusaik maradnak-e a Jobbiknál, például a tapolcai Rig Lajos vagy éppen a dunaújvárosi Kálló Gergely.

 

(Kálló egyébként jelenleg az egyetlen olyan jobbikos politikus, aki nem listáról, hanem egyéni győzelmet aratva tudott bekerülni a parlamentbe.) Ugyanis az, hogy távozott a Jobbikból Bencsik János parlamenti képviselő vagy éppen Mirkóczki Ádám egri polgármester, az „inkább elbizonytalanít, de várni kell”.

 

Jó lenne, ha a Jobbik megtalálná a tökét

 

„Jobbikos ismerőseim arról beszélnek, az ott tapasztalt hanyatlás már nem megfordítható, mintha a vezetőség – illetve a párt életét meghatározó körök – nem érzékelnék a valóságot”

 

– vélte egy másik ellenzéki parlamenti képviselő, aki szerint a mezei frakciótagok azért látják a gondokat. Ő is rossz megközelítésnek gondolta, hogy balra tolódna a Jobbik, hiszen eleve vidéken igen nagy az átjárás a jobbos és a balos szavazók között.

 

Viszont tény, hogy a Jobbik tartalmilag elkezdett kiüresedni, vagyis „abba az irányba megy, hogy nehezen lesz megkülönböztethető az ellenzéki masszától”. Így a jelenlegi Jobbik szerinte nem alkalmas arra, hogy szavazókat hozzon el a Fidesztől. Azt ugyanakkor megjegyezte: „gusztustalan kárörvendést érez” egyes ellenzéki pártok részéről a Jobbik irányába a mostani helyzetük kapcsán, egyesek „dörzsölik a markukat, hogy a Jobbik megszűnhet 2022-ig, és várják az alkalmat, hogyan lehetne kiszorítani őket”.

 

Szerinte egyébként

 

Jakab Péter „végtelenül normális srác, nem ambicionálta, hogy vezesse a pártot, valószínűleg ezért nem is teszi,

 

de hiányzik belőle a vízió és a rendszerszemlélet”. A politikus egyébként annak örülne, „ha a Jobbik megtalálná a tökét, mert nagyon kéne egy nem szélsőséges, de nemzeti radikális párt”.

 

Rossz stratégiát követnek

 

A Jobbikkal való 2022-es vagy azutáni összefogás hipotetikusan persze nemcsak a baloldal érdeke lehet, hanem akár egy, a mainál gyengébb Fideszé is, így megkérdeztünk erről egy fideszes politikust is. Egyik országban sem lehet büntetlenül megtenni azt, hogy a saját korábbi értékeivel menjen szembe egy párt, ez tükröződik vissza a Jobbik eredményein – vélte egy kormánypárti politikus. Szerinte a Jobbik stratégiája az, hogy baloldali szavazókat próbál elvenni, vagyis a Fidesztől már nem szívnak el szavazókat. Így szerinte a párt stratégiája rossz, a jobbikos szavazók joggal érezhetik magukat átverve, és

 

bár azt nem tudta megmondani, hogy ezek a szavazók kihez fognak átpártolni, de „mi mindent megteszünk azért, hogy minél többek bizalmát kiérdemeljük”.

 

NYITÓKÉP: Jobbik Magyarországért Mozgalom / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás