+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Hutter Marianna
2020. június 2. kedd, 08:58
Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.
Erdélyi magyar szélsőségesekre vonatkozó információkat tartalmaznak a román titkosszolgálat (SRI) jelentései, ezért nem akarja őket a parlamentben a román szociáldemokrata PSD elfogadni, így megakadályozva az információk nyilvánosságra kerülését 

 

– erről beszélt Lucian Viziteu, a liberális USR-nek – vagyis a Momentum romániai testvérpártjának – egy politikusa a román sajtónak nyilatkozva a Transindex összefoglalója szerint. 

 

Viziteu, aki a román titkosszolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottság tagja, arról is nyilatkozott: az elmúlt években a PSD és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), melyek tavaly őszig együtt kormányoztak, számos engedményt tettek az RMDSZ-nek, hogy parlamenti támogatottságukat biztosítsák. Emiatt az USR-s Viziteu szerint néha magát az alkotmányt sértő kezdeményezéseket is támogattak, hogy megmaradjon a jó viszony az RMDSZ-szel: például nem fogadtak el 2015 és 2018 között a SRI által készített jelentéseket, nehogy nyilvánosságra kerüljenek, pedig azt törvény írja elő. Példaként többek között azt említette: már a SRI egy 2014-es jelentése szerint is arra „figyelmeztet”, történhetnek erőszakos megnyilvánulások etnikai szélsőségességek miatt Erdélyben.

 

Sőt, azt is hozzátette Viziteu: a magyar szélsőségesek a „székely” elképzelést használják az autonomista törekvések népszerűsítésére.

 

Viziteu szerint egyébként a „revizionista politikáknak”, amelyeket állítása szerint részben külföldről buzdítottak, és néhány RMDSZ-es politikus is közvetlenül vagy közvetve támogatta őket, mindig az volt a szerepe, hogy a csődös politikájukat elleplezze, ahogy azt a tényt is, hogy valójában soha nem vettek részt a magyarok lakta területek fejlesztésében. „Az ilyen típusú diskurzusnak pedig a legnagyobb áldozatai éppen a romániai magyarok” – mondta.

 

Eleve újra előkerült a magyarellenesség a románoknál

 

Viziteu szavait érdemes annak fényében értelmezni, hogy a magyar kártyát nemrég egyébként éppen az egyébként erdélyi szász Klaus Johannis román elnök vette elő, aki a jobboldali PNL (Nemzeti Liberális Párt) színeiben politizál. Ugyanis a román parlament egyik házán annak passzivitása miatt az alkotmány rendelkezései értelmében automatikusan átment a székelyföldi autonómiastatútum, ám mint az Azonnali írt róla, nem az történt, hogy azt megszavazták volna, hanem valójában ehhez mindössze annyi kellett, hogy 45 napig ne tárgyaljanak róla. Ám ez Johannis elnököt nem akadályozta meg abban, hogy úgy értelmezze a történteket: „a nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy odaadja Erdélyt a magyaroknak!”

 

Az erről szóló videójában az elnök még magyarul is odaköszönt a PSD-nek, és azt is kérdezte tőlük: „vajon Orbán Viktor mit ígért ezért cserébe?”

 

Na de mit szól a Momentum Viziteu kijelentéséhez?

 

A testvérpárt USR mellett a Momentum elnöke, Fekete-Győr András több alkalommal is kiállt, sőt, tavaly még kampányolt is elnökjelöltjüknek, Dan Barnának, a romániai elnökválasztáson az RMDSZ-es Kelemen Hunor ellenében. Így adja magát a kérdés, mit szólnak az USR-s Viziteu kijelentéseihez, ugyanis a Momentum már akkor is kiakadt román testvérpártjára, mikor azok képviselője az illetékes parlamenti bizottságban leszavazta, hogy a román hírszerzés vezetője beszámolhasson arról, miféle információk alapján kezdett el Johannis Erdély eladásáról nyilatkozgatni.

 

Ennek fényében pedig különösen ellentmondásos, hogy most pont az USR képviselője reklamálja a nyilvánosság kizárását.

 

A téma már csak arra tekintettel is érzékeny, hogy ezen a héten csütörtökön lesz a századik évfordulója a trianoni békediktátum elfogadásának.

 

Az Azonnali az alábbi kérdéseket küldte a Momentumnak:

 

1. Korábban annak kapcsán, hogy az USR leszavazta a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottságban annak nyilvánosságra hozását, hogy Klaus Johannis mi alapján beszélt Erdély eladásáról,  azt nyilatkozták nekünk, hogy dolgoznak azon, hogy az USR vezetőségével tárgyaljanak a hozzáállásukról. Végül sor került ezekre a tárgyalásokra az USR-vel? Ha igen, pontosan kikkel beszéltek, és mi lett ezeknek a beszélgetéseknek az eredménye?

 

2. Lucian Viziteu mostani nyilatkozatára azután került sor, hogy a Momentum egyeztetett az USR-vel?

 

3. Vállalható-e még a Momentum számára az USR mint szövetséges párt? Ha nem, megszakítják velük a kapcsolatokat?

 

4. Ha fenntartják az USR-vel a szövetségi kapcsolatot, azt mi indokolja ilyen kijelentések után?

 

5. Fogják-e keresni az RMDSZ-szel a lehetőséget egy esetleges szövetségi kapcsolat kialakítására?

 

6. Terveznek-e lépéseket tenni az EP-beli ALDE pártcsaládon belül az USR ellenében? Fogják-e kezdeményezni a USR pártcsaládbeli tagságának felfüggesztését? Ha igen, konkrétan kiknek a támogatására számítanak ez ügyben? Ha nem, miért nem?

 

A Momentum a válaszát néhány mondatban tudta le jórészt pár általánossággal. A sajtóosztály válasza szerint Lucian Viziteu nyilatkozatáról nekik előzetesen nem volt tudomásuk, „annak tartalmáról Viziteu képviselőt kell kérdezni”. „A legutóbbi szavazást követően abban állapodtunk meg az USR-vel, hogy hosszabb, elnöki szintű egyeztetést folytatunk a nyár folyamán.

 

Az USR-vel való kapcsolatunkról is ezután és ennek függvényében döntünk, a pártcsaládon belüli lépésekre pedig végső eszközként tekintünk” 

 

– írták hozzátéve, minden Magyarországot és a magyarságot kollektíven megbélyegző állítást elítélnek. Az RMDSZ-szel való esetleges szövetségkeresésről szóló kérdésünkre általánosságban annyit írtak: a Momentum a külhoni magyarság képviselete érdekében minden politikai szervezettel való együttműködésre nyitott.

 

FOTÓ: USR-PLUS Szövetség / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyszerűsített logót kap Budapest, a fővárosi fenntartású cégek esetében pedig egységes ernyőarculattal cserélnék le a jelenlegi összevisszaságot.

Toszkána az olasz baloldal fellegvára, 1921-ben a tengerparti Livornóban alapították meg az olasz kommunista pártot. Salvini és a jobbközép most egy keményvonalas EP-képviselővel hódítaná meg a vörös tartományt. Körbefotóztuk Firenzében, ki mivel próbálja megszólítani a helyieket.

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás