Ugrik a külföldi vakációd? Nyaralj idén Kecskeméten!

A spanyol tengerpart, Olaszország és még oly sok minden más idén idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Az Azonnali sorozatának legújabb részében Kecskemét és környéke lesz terítéken!

Annak ellenére, hogy Európában a politikusok azon dolgoznak, hogy megmentsék az idei turistaszezont, nem árt elgondolkozni azon, hogy idén a horvát tengerparti sütkérezés helyett hazánk szépségeit fedezzük fel: Illés Gergő kollégám Egert és környékét mutatta be, Galavits Patrik a magyar nyugatot, Fekő Ádám pedig Borsod megye ékszerdobozát, Miskolcot ajánlja mint lehetséges nyári úticélpontot. Most az Alföld fővárosa, a hírös város, Kecskemét következik!

Már Petőfi is tudta, hogy ide megéri jönni

Kecskemét bővelkedik a történelmi emlékekben: 1844-ben Petőfi Sándor is írt róla egy verset, igaz, az ő idejében még mezővároshoz híven inkább falusias látképpel bírt Kecskemét. De itt született a nemzetközi hírű zeneszerző és népzenekutató Kodály Zoltán, ahogy Katona József is – a mai napig több tér, utca és épület neve adózik emlékük előtt. Petőfi verse nyomán gyakran nevezik Bács-Kiskun megyeszékhelyét a hírös városnak is, mégis: ha valaki Budapestről érkezik autóval, Kecskemét határában „Üdvözöljük Kodály városában” feliratú tábla fogadja.

Kecskemétet 1368-ban Anjou Nagy Lajos egyik oklevele már mezővárosként említi, részben kedvező fekvése nyomán vámszedési és vásártartásjoga is volt a középkorban. A város szerencséjére a török hódoltság idején nem voltak jellemzők a nagy pusztítások, sőt, Kecskemét részben a mai napig őrzi magán a hódoltság emlékeit. A mai napig álló református templomot 1680-ban kezdték el építeni, ami azért is érdekes, mert

De Kecskemét építészete ezenkívül is figyelemreméltó: az 1800-as évek végén, 1900-as évek legelején nagyon sok szecessziós épületet építettek, és Európában egyedülálló módon itt van a legtöbb templom a belvárosban: szám szerint hét.

Mit nézz meg, ha a hírös városban jársz?

A fentebb említett sorok után adja magát, hogy először a belvárosban éri meg szétnézni: a hét templom közül kiemelkedik a főtéren található, a helyiek által csak Nagytemplomnak nevezett – hivatalosan Urunk mennybemenetele társszékesegyház – katolikus templom, ami a Kiskunság legnagyobb temploma a maga 35 méteres toronymagasságával, de szintén híres a Nagytemplomtól mindössze pár perces sétára, a Rákóczi utcán lévő, ma már Tudomány és Technika Házának – helyiek által csak szimplán Tekának – hívott korábbi zsinagóga. Az eredeti funkcióját a második világháború alatt vesztette el: először az SS-tisztek istállóként használták, majd 1966-ban vásárolta meg a város, és átalakítás után sokáig koncerteket tartottak itt, 2018 óta pedig a város inkább élményközponttá alakította.

Ha a belvárosban sétálsz, a hét templom mellett érdemes megnézni a szecessziós épületeket: a Tekával szemben található a Cifrapalota, ami az impozáns külső mellett bent is kincseket őriz: ma képtárként és múzeumként üzemel. Rögtön mellette áll a korábbi Városi Kaszinó, aminek az aljában ma egy kormányablak és egy nem túl igényes városi borozó működik.

Kecskeméten az elmúlt években fejezték be a Rákóczi utca, illetve a vasútpark felújítását, így aki vonattal vagy busszal jön a városba, sétálóutcán keresztül juthat el a belvárosig. A belvárosban a már említett Nagytemplom mellett érdemes megnézni a Városházát, ahol minden órában harangjáték szólal fel, köztük egy 48-as szabadságharci nóta, a Kecskemét is kiállítja című mű, bár néha kicsit idegesítő, amikor a Nagytemplomtól mindössze pár lépésnyire lévő Városháza egyszerre kezd a harangozásba a templommal.

A városháza előtti téren áll egy Kossuth-szobor, amit közadakozásból 1906-ban építettek. Kossuthot úgy ábrázolják, mint aki épp 1848-as toborzóbeszédét tartja a kecskemétieknek, azonban átadása előtt még Ady Endre is írt róla, mondván, elég érdekes megoldás, hogy Kossuth karját a városháza felé nyújtja, nem pedig a térre. A két világháború között ki is alakult egy városi legenda, hogy miért így oldották meg:

A belvárosban még sok szép, szecessziós épület található: a Széchenyi téren van például a korábbi Iparos Otthon, de a Népbank-palota, a Református Gimnázium, a Luther-palota is szép látványt nyújt. A belvárostól kicsit távolabb, körülbelül 10 perc sétára van a Katona József Gimnázium, ami szintén magán hordozza a szecesszió jegyeit.

A belvároson belül, illetve azonkívül is sok múzeum van: a belvárosban például érdemes megnézni a Katona József Múzeumot, a Magyar Fotográfiai Múzeumot, a Bozsó Gyűjteményt, de a már korábban említett Cifrapalotát is érdemes meglátogatni.

Azonban múzeumok mellett van más szabadidős tevékenységre is lehetőség: aki inkább inni szeretne, az ellátogathat a Zwack pálinkamanufaktúrába, ahol a gyárlátogatás közben kóstolni is lehet.

Akik pedig inkább a természetben szeretnének kikapcsolódni, azok az Arborétumban vagy a szimplán „dombnak” hívott  Szabadidőközpontban találhatják meg a számításukat. Persze nem olyan nagy kihívás az Alföldön túrázni, de az Arborétumban a kilátóról szép látvány fogad minket, ahogy a Szabadidőközpontban is a „dombról” szép kilátás nyílik a városra. Ha pedig sétálás közben állatokat is szeretnél nézni, akkor a Kecskeméti Vadaspark is jó opció lehet.

Aki azért szeretne megizzadni is a túrázásban, az kipróbálhatja a wakeboardozást a szabadidőközponttól nem messze, vagy ha pedig még több adrenalinra vágyik, akkor a város szélén lévő gokartpályán versenyezhet, vagy a régi, mára már elhagyatott szovjet laktanyáknál paintballozhat Homokbányán.

Mit egyél és igyál?

A kétezres évek óta sok jó étterem nyílt a belvárosban: például a Kéttemplomköz nevű sétálóutcán kapásból van egy jó pizzéria, a Sprint és egy hamburgerező, de aki inkább hagyományosabb ételekre vágyik, annak a belvárosban jó lehet a Rozmaring vagy a színházzal szembeni Bagatell, ha pedig bevállal a központtól egy ötperces autóutat – vagy 20 perces biciklizést – akkor a Vincentben is ehet egy jót.

Nekem az egyik személyes kedvencem a helyiek által csak görögudvarnak nevezett Max Pizzéria, ami a belvárosban a görög templom mellett van és a nevével ellentétben nem csak pizzákat lehet kapni, ár-érték arányban teljesen jó. Aki pedig inkább magyaros ételekre vágyik, az ehet a Kecskeméti Csárdában, ahol pincérek minden fogás után kecskeméti pálinka fogyasztására próbálják rávenni a vendégeket.

Aki a pénzét inkább kocsmázásra költené el, az egyrészt szerencsés, mivel a legtöbb helyen pesti viszonylathoz képest jóval olcsóbb a sör, viszont a legtöbb helyen sajnos a Soproni-Borsodi-Arany Ászok-Dreher különböző variációit forgalmazzák, de van egy-két hely, ahol ennél jobb söröket is csapolnak. Például az Alibi kávézóban csapolt cseh sört adnak, de lehet kérni koktélokat vagy igényesen elkészített kávét – ha pedig reggelizni mész, jó paniniket –, illetve a belvárosban ott van még a Szakkör, ahol többek között a Szent András Sörfőzde söreit csapolják, de szoktak lenni vendégsörök is.

Ha pedig igazi kecskeméti sajátosságot próbálnál ki, akkor a Kecskeméti Sörmanufaktúra söreit a belvárostól biciklivel nagyjából 20 percre lévő Kecskeméti Sörházban is fogyaszthatod.

Ide menj a környéken

Ugyan Kecskeméten is van bemutatóhelye a Kiskunsági Nemzeti Parknak (a Természet Háza), de tanösvények a várostól távolabb vannak: a Kecskeméttől körülbelül 30 perces autóútra lévő Lakitelekhez tartozó Tőserdőb például önmagában szép látvány, a reformkori folyószabályozások miatt például itt van egy Holt-Tisza ág, de viszonylag közel van még Bugac vagy Izsák is.

Aki azonban nem túrára vágyik, az elmehet a Soltvadkerten lévő Vadkerti-tóhoz, vagy a Kecskemét és Lajosmizse között félúton lévő Tanyacsárdában lovasbemutató mellett még enni is tud egyet.

Itt lakj

Kecskemét annak ellenére, hogy megyeszékhely, nem egy hatalmas város, ezért szinte mindegy, hogy hol laksz, amennyiben bérelsz biciklit, vagy rászánod az időt a gyaloglásra: a belváros és környékén egyébként több hotel, illetve Airbnb is található, biciklivel pedig maximum 40-50 perc alatt el lehet jutni a belvárosból a város bármelyik szélére.

BORÍTÓKÉP: A belváros madártávlatból. Forrás: John Feher (Youtube)

CIKKÖZI KÉPEK: Karóczkai Balázs / Azonnali