+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. június 1. hétfő, 18:12
Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

Június 3-án és 4-én lesz harmincegy éve, hogy a kommunista kínai rezsim tankokkal ment neki a pekingi Tienanmen téren tüntető diákoknak, akik már 1989. április 15-étől az utcán követelték Kína demokratizálását. A kommunista Kína azóta is legnagyobb és legjelentősebb tiltakozásának brutális szétverése során minimum pár száz, egyes becslések szerint viszont több ezer ember is meghalhatott.

 

A kínai rezsim azonban azóta sem engedélyezi, hogy a Tienanmen téri vérengzésként elhíresült esemény apropóján megemlékezéseket tartsanak, így erre mindössze Kína különleges közigazgatási területén, Makaóban, illetve az 1997 óta az „egy állam, két rendszer elvén” Kínához tartozó városállam, Hongkong területén van lehetőség. A Tienanmen téri áldozatokért tartott virrasztást hagyományosan Hongkongban, a Viktória parkban tartották meg évről évre, tavaly például – a szervezők elmondása szerint – 180 ezer résztvevővel, de még a rendőrség becslései szerint is legalább 40 ezer fővel.

 

Most viszont ez a megemlékezés is elmarad eddigi formájában:

 

a hongkongi rendőrség – a koronavírus miatti egészségügyi intézkedésekre hivatkozva – ugyanis megtiltotta a virrasztást.

 

A Tienanmen téri események alatt létrejött, és a virrasztást szervező Hongkongi Szövetség a Kínai Hazafias Demokratikus Mozgalmak Támogatására (röviden Hongkongi Szövetség) azonban biztosította az embereket, hogy így is lesz lehetőségük megemlékezni: a társadalmi távolságtartás szabályait követve a Viktória Park területén egyszerre nyolcfős csoportok tartózkodhatnak és gyújthatnak gyertyát az áldozatok emlékére, szigorúan tartva egymástól a kétméteres távolságot.

 

És bár a Hongkongi Szövetség ezen túlmenően online megemlékezést is szervez, az biztos, olyan közösségi élményben nem lesz részük a résztvevőknek, mint eddig megszokhatták.

 

De miért probléma ez?

 

Mint arra a Hongkongi Szövetség elnöke, Lee Cheuk Yan felhívta a figyelmet, ez a felemásan lebonyolított megemlékezés lehet az utolsó a sorban, amennyiben valóban életbe lép a május 28-án a kínai parlament, a 2980 fős Országos Népi Gyűlés által elfogadott, új, hongkongi nemzetbiztonsági törvény tervezete.

 

Ellentétben a néhol megjelent információkkal ez még valóban csupán egy tervezet, így a leendő törvénybe foglaltatott pontos jogi szabályozásról még nem tudunk semmit. Hogy egész pontosak legyünk, május 28-án a szöveg tervezete alapján az Országos Népi Gyűlés arra adott felhatalmazást, hogy felálljon a konkrét jogszabályt kidolgozó bizottság.

 

Mindenesetre amit egyelőre tudni lehet, az nem kifejezetten megnyugtató az autonómiájáért Pekinggel visszatérően hadakozó Hongkong számára: a tervezet értelmében

 

bűncselekménynek minősülhet minden olyan tett, ami a Kínától való elszakadást, a központi kormány hatalmának vagy tekintélyének aláásását, az emberek erőszakkal történő megfélemlítését, vagy külföldi erők Hongkong belügyeibe való beavatkozását célozza.

 

Ezek tipikusan olyan homályos jogi megfogalmazások, amikbe mindent és annak ellenkezőjét is bele lehet vizionálni. Így például a kínai kommunista rezsim tekintélyének aláásásának kritériumát minden további nélkül kielégítheti egy olyan virrasztás, ahol pont a hatalom ellen fellépő áldozatokra emlékeznek az emberek – már amennyiben a kínai vezetés így akarja értelmezni a Tienanmen téri vérengzés miatt szervezett eseményt.

 

És ehhez a tervezet jelenleg ismert szövege nem csupán az elvi lehetőséget adja meg, hanem a konkrét lépéseket is előirányozza: amennyiben Peking a fenti jogsértéseket tapasztalja, megvan rá a lehetősége, hogy a biztonságért felelős kínai szerveket Hongkongba telepítse. Magyarán

 

Peking legálisan vezényelhetné Hongkong területére akár a saját rendőrségét, katonaságát is a rend fenntartása végett.

 

Amennyiben ezeket ténylegesen jogszabályba foglalják, úgy az „egy állam, két rendszer elve” alapján Hongkongnak biztosított szabadságjogok, mint a Kínától függetlenül gyakorolható gyülekezési és szólásszabadság, valamint az önálló igazságszolgáltatási rendszer megszűnhet létezni a városállamban.

 

Vagy mégsem?

 

Amennyiben Peking valóban a fentieknek megfelelően akar törvénykezni, úgy Hongkong utolsó mentsvára a saját alkotmányának tekintett, az „egy ország, két rendszer elvét” kifejtő, 1997-es megállapodás lehet, ami kimondja, hogy

 

kínai jogszabályokat nem lehet csak úgy Hongkongban érvényesíteni.

 

Ez alól a harmadik kiegészítésben felsorolt tételek jelentenek kivételt: ennek értelmében Hongkongban is kötelezően alkalmazni kell például a közös nemzeti himnuszról, időszámításról, nemzeti ünnepekről vagy a diplomata-kinevezésekről és -védettségről szóló, kínai törvényeket.

 

A kritikák szerint az új kínai javaslat köszönő viszonyban sincsen a harmadik kiegészítés egyébként elfogadott és nem vitatott kategóriával, sőt mi több, az egyenesen ellentétes az 1997-es megállapodással, ami kimondja, hogy Hongkong maga köteles megalkotni a saját nemzetbiztonsági törvényét.

 

Így jogi értelemben az új nemzetbiztonsági törvény életbe lépéséhez szükség lesz a hongkongi kormány beleegyezésére is, ami a harmadik kiegészítésbe tartozó törvényeket – a városállam parlamentjét megkerülve – kormányrendelet útján szentesítheti.

 

Aki azonban abban reménykedik, hogy ezt kihasználva Hongkong jogi akadályokat fog gördíteni Kína tervei elé, az egyelőre csalódott lehet: Hongkong kormányzója, Carrie Lam ugyanis korábban leszögezte, ő

 

nem lát kivetnivalót a tervezetben, sőt, az szerinte szükséges és felelős lépéseket tartalmaz a törvénytisztelő többség védelme érdekében,

 

Carrie Lam azt is egyértelműsítette, hogy a kínai vezetés számíthat az együttműködésére.

 

NYITÓKÉP: Sabel Blanco / Pexels.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyszerűsített logót kap Budapest, a fővárosi fenntartású cégek esetében pedig egységes ernyőarculattal cserélnék le a jelenlegi összevisszaságot.

Toszkána az olasz baloldal fellegvára, 1921-ben a tengerparti Livornóban alapították meg az olasz kommunista pártot. Salvini és a jobbközép most egy keményvonalas EP-képviselővel hódítaná meg a vörös tartományt. Körbefotóztuk Firenzében, ki mivel próbálja megszólítani a helyieket.

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás