+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. május 28. csütörtök, 18:03
Két új közvélemény-kutatás is az amerikai elnök támogatottságának csökkenéséről számol be, köztük a Republikánus Párttal elfogult konzervatív Fox News is. A demokrata Joe Biden pedig szárnyal: ha most lenne a választás, az amerikaiak hamarabb szavaznának rá, mint Trumpra. Mit tudunk meg ezekből a számokból és kell-e aggódnia Trumpnak?

Az elmúlt héten két új közvélemény-kutatás jelent meg az Egyesült Államokban, ahol a Trump elnök munkájával való elégedettség mellett azt is megmérték, hogy ha most lennének a választások, a formailag még be nem jelentett demokrata elnökjelöltre, Joe Bidenre vagy inkább a regnáló Trumpra szavaznának-e a választók.

 

A YahooNews megbízásából május közepén készített 1640 főn alapuló reprezentatív közvélemény-kutatásban a válaszadóknak csak a 40 százaléka volt elégedett Trump munkájával, míg 53 százalék szerint rosszul végzi a munkáját. Azonban jól mutatja az amerikai társadalom polarizáltságát,

 

hogy míg a demokrata szavazók mindössze 13 százaléka elégedett Trumppal, addig a republikánusoknál ez a szám 78 százalék.

 

A demokrata válaszadóknak 84, a republikánus válaszadóknak csak 13 százaléka gondolja úgy, hogy Trump rosszul látja el a feladatait.

 

Hasonló számokat publikált a Republikánus Párttal elfogult konzervatív Fox News közvélemény-kutatása is. A május közepén 1207 fős reprezentatív mintával készített közvélemény-kutatásban a válaszadók 44 százaléka elégedett Trumppal, míg 54 százaléka elégedetlen. Ez azt jelenti, hogy az elnök az áprilisi 49 százalékól – ami Trump elnöksége óta a legmagasabb elégedettségi mutatója volt – öt százalékpontot csökkent. A Fox News közvélemény-kutatása is erős polarizáltságot mutat: míg a demokrata szavazók 9 százaléka szerint jó, 90 százaléka szerint rossz munkát végez Trump, addig a republikánusoknál ez az arány már 85-14.

 

Azonban ennél sokkal érdekesebb, hogy miként szavaznának az emberek, ha most tartanák a novemberi elnökválasztást: a Fox által készített közvélemény-kutatásban a válaszadók 48 százaléka Bidenre, 40 százaléka pedig Trumpra voksolna és még a tizenöt csatatér-államban – ahol az amerikai választási rendszer elektori kollégiuma miatt valójában el fog dőlni a választás – is Biden vezet 49-40-re Trumppal szemben,

 

mivel a közvélemény-kutatás szerint 8 százaléknyi republikánus szavazó inkább Bidenre voksolna pártja jelöltjével, Donald Trumppal szemben.

 

Akár gondba is kerülhet Trump

 

Ezekből a számokból nagy következtetéseket még nem lehet levonni, hogy novemberben milyen eredmények várhatók, viszont

 

rámutat arra, hogy az amerikaiak egy jó része elégedetlen a Trump-adminisztráció koronavírus-járványra adott válaszával.

 

Ami Trump számára azért lehet problémás, mert krízishelyzetben általában honorálják a választók a határozott vezetőket – ezért is volt áprilisban jóval magasabb a támogatottsága – azonban Trump a járványkezelés helyett az utóbbi időben inkább Kínára és a demokrata kormányzókra próbálja terhelni a felelősséget. Jelenleg pedig úgy tűnik, hogy ez a kommunikációs húzás nem teljesen válik be. (Trump kommunikációjának az okairól itt írtunk bővebben.)

 

Trump gondolkodása mögött leginkább az állhat, hogy szerinte nem szabad a gazdaságot beáldozni a járvány megfékezésére, vagy ahogy ő fogalmaz, „a gyógymód nem lehet rosszabb, mint maga a probléma”.

 

Trump számára viszont jó hír, hogy ennek az üzenetnek megfelelően a republikánus szavazók szorgalmazzák is, hogy az ország minél hamarabb kinyisson, hogy az gazdaságilag talpra tudjon állni, ugyanis mindkét közvélemény-kutatás arról számol be, hogy míg a demokraták az emberi életeket féltik, addig a republikánus szavazók a gazdasági válságtól tartanak jobban a koronavírus kapcsán. 

 

Biden jelenleg jobban áll, de ő is elég megosztó

 

Biden támogatottsága jelenleg stagnál: a válaszadóknak továbbra is csak 48 százaléka tartja pozitív figurának, míg 46 százaléka negatív véleménnyel van róla. De ami fájó lehet, hogy a választási győzelemhez szükséges szavazótáboroknál váltakozó véleménnyel vannak róla.

 

A vidéki térségekben például 64 százalékos az elutasítottsága, és a csatatér-államoknál sincs sok különbség közte és Trump között.

 

Míg Bidennek 48 százalékos elfogadottsága van a csatatér-államokban 52 százalékos elutasítás mellett, Trump 42-55-ös aránnyal nincs nagyon lemaradva tőle.

 

Kérdés, hogy Biden hogyan tud majd teljesíteni a rozsdaövezetekben, és mennyire sikerül minimalizálnia az élő interjús botlásait. Legutóbb például  egy interjúban azt mondta, hogy az az afroamerikai, aki Trumpra szavaz helyette, az igaziból nem is igazi afroamerikai. Ez nem csak az afroamerikaiak körében okozott felháborodást, másnap bocsánatot is kért kijelentése miatt Obama korábbi alelnöke.

 

Ezenkívül az is kérdéses, hogy a szexuális zaklatással megvádolt Biden hogyan tudja majd mozgósítani a női afroamerikai szavazóit, annak ellenére, hogy az őt a szexuális zaklatással vádló Tara Reade szavahihetősége egyre inkább csökkeni látszik, és valamiért Trump sem próbálja demotiválni ezzel a témával Biden szavazóit, inkább a deep state-tel és Kínával próbálja összemosni a demokrata elnökjelöltet. 

 

Az viszont biztos, hogy Biden helyzetét megkönnyítette, hogy jött a koronavírus: ugyanis ha Trump továbbra sem tudja megállítani a vírus terjedését és a hírek azzal lesznek teli, hogy hamis információkat terjeszt, hogy a járványra elégtelen válaszokat ad a Trump-adminisztráció, akkor egy újabb példát tud majd felsorakoztatni, hogy szerinte miért alkalmatlan Trump az ország vezetésére.

 

Persze ezzel a republikánus szavazókat nem fogja tudni meggyőzni a demokrata párt, de Bidennek nem is ez a célja, hanem hogy egy minél szélesebb Trump-ellenes koalíciót tudjon maga mögé állítani, ami már elég lehet a győzelemhez. Trumpnak viszont a saját valóságkonstrukcióval továbbra is az a célja, hogy minél inkább polarizálja a társadalmat, és mint 2016-ban, 2020-ban is kevesebb szavazattal, de jobb elektori eredménnyel behúzza az elnöki széket.

 

FOTÓ: Gage Skidmore (Flickr)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás