+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. május 26. kedd, 18:48
A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

Friss kutatási eredményeket hozott ki a Kantar nevű, nemzetközi közvélemény-kutató intézet. Az április végén, 21 EU-s tagállamban, köztük Magyarországon is végzett online felmérésben, amely nemre, életkorra, valamint az egyes országok népessége szerint reprezentatív eredményeket hozott, azt mutatta ki:

 

az emberek több, mint kétharmada, 69 százaléka szerint erősebb uniós felhatalmazásra lenne szükség a koronavírus-járványhoz hasonló helyzetek kezelésében.

 

Az összesen 21 804 fő megkérdezett 23 százaléka értett egyet teljesen azzal az állítással, hogy az EU-nak több kompetenciára lenne szüksége az ilyen helyzetek kezelésekor, és további 45 százalék is inkább egyetértett ezzel. A válaszadóknak csak mindössze 14 százaléka mondta azt, hogy inkább nem ért egyet a fenti állítással, míg 8 százalékuk egyáltalán nem látna szívesen több hatáskört az uniós döntéshozók kezében egy pandémiás helyzetben.

 

Bár a részletes adatok egyelőre még nem állnak rendelkezésre (azokat június elején hozza nyilvánosságra az Európai Parlament), a kutatás összegzéséből kiderül, hogy a fenti állítással leginkább a portugál (87 százalék) és az ír (81 százalék), a legkevésbé pedig a svéd (48 százalék) és a cseh (43 százalék) válaszadók értettek egyet.

 

Magyarországon a megkérdezettek 61 százaléka szeretne több EU-t látni pandémia idején, ezzel 8 százalékponttal alatta maradva a 69 százalékos átlagnak.

 

AZ ORSZÁGONKÉNTI BONTÁS SZERINT LÁTHATÓ, HOGY AZ EMBEREK SZERINT TÖBB KOMPETENCIÁT KÉNE-E ADNI AZ EU-NAK A KORONAVÍRUSHOZ HASONLÓ VÁLSÁG IDEJÉN.

 

De mivel kéne foglakoznia az EU-nak pandémia idején?

 

Az összes válaszadó 55 százaléka szerint az EU feladata legelőször is az kellene, hogy legyen, hogy minden tagállamába a megfelelő mennyiségben eljussanak az egészségügyi berendezések. Ezt követi 38 százalékkal a védőoltás kifejlesztését célzó kutatási források szétosztása (38 százalék), majd a közvetlen pénzügyi támogatások biztosítása az egyes tagállamoknak (33 százalék).

 

A legkevésbé fontos feladata az EU-nak a válaszadók szerint az EU külső határainak szigorúbb ellenőrzése (25 százalék), illetve a közösségi médiaplatformokkal való együttműködés annak érdekében, hogy eltávolítsák a felületeikről a félrevezető információkat (11 százalék).
 

A KUTATÁS SZERINT AZ EMBEREK KEVÉSBÉ A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI SZOROSABB KOORDINÁCIÓT SZERETNÉK LÁTNI, INKÁBB AZT, HOGY AZ EU MAGA HATÉKONYABBAN OSSZA EL AZ ERŐFORRÁSOKAT.

 

Elég szolidárisak voltak-e egymással a tagállamok a koronavírus alatt?

 

A válaszadók több, mint fele, 57 százaléka szerint a mostani járvány alatt az uniós tagállamok egyáltalán nem mutattak egymás felé kellő szolidaritást. A megkérdezettek 35 százaléka egyáltalán nem elégedett a tagállamok közötti szolidaritás azon fokával, amit látott az elmúlt hónapokban, és további 22 százalék is kevésbé elégedett ezzel. A válaszadók mindössze 5 százaléka volt teljesen megelégedve a szolidaritás mértékével, 29 százalékuk pedig inkább elégedett volt.

 

Leginkább az ír válaszadók (59 százalék) szemlélték elégedetten a tagállamok közötti szolidaritást, utánuk a dánok és a hollandok következnek 47-47 százalékkal. A legkevesebben a járvány által erősen sújtott Spanyolországban (21 százalék) és Olaszországban (16 százalék) fejezték ki elégedettségüket.

 

Magyarországon a válaszadók 45 százaléka elégedett a tagállamok egymás iránti szolidaritásával, ezzel 11 százalékponttal nagyobb elégedettséget mutatva a 34 százalékos átlagánál.

 

MAGYARORSZÁGON AZ EGYIK LEGELÉGEDETTEBBEK AZ EMBEREK A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI SZOLIDARITÁS MÉRTÉKÉT TEKINTVE.

 

Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a járvány alatt rendszeresen kommunikálta azt, hogy az EU nem segít a járvány elleni védekezésben, ehelyett keletről, például Kínából és Közép-Ázsiából jön segítség például védőfelszerelések formájában.

 

Tudják-e egyáltalán az emberek, hogy mit csinált az EU a koronavírus-válság alatt?


Az összes megkérdezett majdnem háromnegyede, 74 százaléka hallott, olvasott vagy látott olyan intézkedéseket, amiket az unió hozott a koronavírus-válság alatt, és nekik 41 százaléka fel is tudta idézni a konkrét lépést. Azok aránya, akik semmilyen EU-s válságintézkedésről nem tudtak, 20 százalék volt. A kérdés egyébként annyiban trükkös, hogy egészségügyi téren az EU-nak nagyon korlátozottak a hatáskörei: az unió ECDC nevű betegségmegelőzési ügynöksége inkább csak egy tanácsadó szerv (amelynek a vezetője ráadásul feltűnően hárított is a járvány kapcsán), a Bizottság is jórészt legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg egészségügyi téren.

 

A lépések ismertsége ugyanakkor közel sem jelenti azt, hogy azok elegendőek is voltak a válaszadók szerint: az összes megkérdezett 52 százaléka elégedetlenségét fejezte ki az EU-s válságkezelési intézkedések kapcsán, közülük 14 százalék egyáltalán nem, 38 százalék pedig inkább nem volt elégedett a válságkezelő lépésekkel. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka nem talált kivetnivalót ezekben az intézkedésekben, és 37 százalék inkább elégedett volt, amikor az EU-s válságkezelésre gondolt.

 

A leginkább elégedett nemzet itt is az íreké, nekik 66 százalékuk volt elégedett azokkal a lépésekkel, amiket az EU a koronavírus-válság miatt tett. Utánuk jönnek a hollandok 61 százalékkal, míg a lista végén itt is a dél-európai országokat találjuk: a spanyoloknak mindössze 26 százaléka, az olaszoknak pedig 23 százaléka volt elégedett az EU válságkezelő intézkedéseivel.

 

A magyar válaszadók 52 százaléka személte összességében elégedetten az uniós válságkezelést, ezzel tíz százalékponttal nagyobb elégedettséget kifejezve a 42 százalékos átlagnál.

 

EGYÉRTELMŰ A MINTÁZAT: PORTUGÁLIA KIVÉTELÉVEL A DÉL-EURÓPAI ORSZÁGOK A LEGKEVÉSBÉ ELÉGEDETTEK AZ UNIÓS VÁLSÁGKEZELÉSSEL.

 

Mennyire viselte meg az uniós társadalmat a pandémia?

 

A megkérdezettek valamivel több, mint harmada, 38 százaléka egyáltalán nem érzékelt semmilyen gazdasági hátrányt, mióta kitört Európában a járvány. Akik pedig igen, azok legnagyobb arányban, 30 százalékban a csökkenő bevételekkel szembesültek. Munkanélkülivé a megkérdezettek 23 százaléka vált valamikor a pandémia alatt, és 21 százalék a félretett vagyonához is kénytelen volt hozzányúlni.

 

A válaszadóknak 9 százaléka szembesült olyan súlyos anyagi nehézségekkel, hogy rendes étel se kerüljön az asztalra, vagy hogy családjuktól, barátaiktól kelljen kölcsönkérniük a nehéz idők átvészeléséhez.

 

Teljes anyagi csődbe a megkérdezetteknek három százaléka került.

 

A MEGKÉRDEZETTEK 14 SZÁZALÉKÁNAK A SZÁMLÁK, A KÖLCSÖNEIK VAGY AZ ALBÉRLETDÍJUK KIFIZETÉSE IS KOMOLY PROBLÉMÁT JELENTETT.

 

A kutatás angol nyelvű összefoglalóját itt lehet megtekinteni.

 

ÁBRÁK: A kutatás összegfoglalója.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás