Az emberek több, mint kétharmada erősebb jogosítványokat adna az EU-nak a járványkezelésben

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

Friss kutatási eredményeket hozott ki a Kantar nevű, nemzetközi közvélemény-kutató intézet. Az április végén, 21 EU-s tagállamban, köztük Magyarországon is végzett online felmérésben, amely nemre, életkorra, valamint az egyes országok népessége szerint reprezentatív eredményeket hozott, azt mutatta ki:

Az összesen 21 804 fő megkérdezett 23 százaléka értett egyet teljesen azzal az állítással, hogy az EU-nak több kompetenciára lenne szüksége az ilyen helyzetek kezelésekor, és további 45 százalék is inkább egyetértett ezzel. A válaszadóknak csak mindössze 14 százaléka mondta azt, hogy inkább nem ért egyet a fenti állítással, míg 8 százalékuk egyáltalán nem látna szívesen több hatáskört az uniós döntéshozók kezében egy pandémiás helyzetben.

Bár a részletes adatok egyelőre még nem állnak rendelkezésre (azokat június elején hozza nyilvánosságra az Európai Parlament), a kutatás összegzéséből kiderül, hogy a fenti állítással leginkább a portugál (87 százalék) és az ír (81 százalék), a legkevésbé pedig a svéd (48 százalék) és a cseh (43 százalék) válaszadók értettek egyet.

De mivel kéne foglakoznia az EU-nak pandémia idején?

Az összes válaszadó 55 százaléka szerint az EU feladata legelőször is az kellene, hogy legyen, hogy minden tagállamába a megfelelő mennyiségben eljussanak az egészségügyi berendezések. Ezt követi 38 százalékkal a védőoltás kifejlesztését célzó kutatási források szétosztása (38 százalék), majd a közvetlen pénzügyi támogatások biztosítása az egyes tagállamoknak (33 százalék).

A legkevésbé fontos feladata az EU-nak a válaszadók szerint az EU külső határainak szigorúbb ellenőrzése (25 százalék), illetve a közösségi médiaplatformokkal való együttműködés annak érdekében, hogy eltávolítsák a felületeikről a félrevezető információkat (11 százalék).
 

Elég szolidárisak voltak-e egymással a tagállamok a koronavírus alatt?

A válaszadók több, mint fele, 57 százaléka szerint a mostani járvány alatt az uniós tagállamok egyáltalán nem mutattak egymás felé kellő szolidaritást. A megkérdezettek 35 százaléka egyáltalán nem elégedett a tagállamok közötti szolidaritás azon fokával, amit látott az elmúlt hónapokban, és további 22 százalék is kevésbé elégedett ezzel. A válaszadók mindössze 5 százaléka volt teljesen megelégedve a szolidaritás mértékével, 29 százalékuk pedig inkább elégedett volt.

Leginkább az ír válaszadók (59 százalék) szemlélték elégedetten a tagállamok közötti szolidaritást, utánuk a dánok és a hollandok következnek 47-47 százalékkal. A legkevesebben a járvány által erősen sújtott Spanyolországban (21 százalék) és Olaszországban (16 százalék) fejezték ki elégedettségüket.

Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a járvány alatt rendszeresen kommunikálta azt, hogy az EU nem segít a járvány elleni védekezésben, ehelyett keletről, például Kínából és Közép-Ázsiából jön segítség például védőfelszerelések formájában.

Tudják-e egyáltalán az emberek, hogy mit csinált az EU a koronavírus-válság alatt?

Az összes megkérdezett majdnem háromnegyede, 74 százaléka hallott, olvasott vagy látott olyan intézkedéseket, amiket az unió hozott a koronavírus-válság alatt, és nekik 41 százaléka fel is tudta idézni a konkrét lépést. Azok aránya, akik semmilyen EU-s válságintézkedésről nem tudtak, 20 százalék volt. A kérdés egyébként annyiban trükkös, hogy egészségügyi téren az EU-nak nagyon korlátozottak a hatáskörei: az unió ECDC nevű betegségmegelőzési ügynöksége inkább csak egy tanácsadó szerv (amelynek a vezetője ráadásul feltűnően hárított is a járvány kapcsán), a Bizottság is jórészt legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg egészségügyi téren.

A lépések ismertsége ugyanakkor közel sem jelenti azt, hogy azok elegendőek is voltak a válaszadók szerint: az összes megkérdezett 52 százaléka elégedetlenségét fejezte ki az EU-s válságkezelési intézkedések kapcsán, közülük 14 százalék egyáltalán nem, 38 százalék pedig inkább nem volt elégedett a válságkezelő lépésekkel. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka nem talált kivetnivalót ezekben az intézkedésekben, és 37 százalék inkább elégedett volt, amikor az EU-s válságkezelésre gondolt.

A leginkább elégedett nemzet itt is az íreké, nekik 66 százalékuk volt elégedett azokkal a lépésekkel, amiket az EU a koronavírus-válság miatt tett. Utánuk jönnek a hollandok 61 százalékkal, míg a lista végén itt is a dél-európai országokat találjuk: a spanyoloknak mindössze 26 százaléka, az olaszoknak pedig 23 százaléka volt elégedett az EU válságkezelő intézkedéseivel.

Mennyire viselte meg az uniós társadalmat a pandémia?

A megkérdezettek valamivel több, mint harmada, 38 százaléka egyáltalán nem érzékelt semmilyen gazdasági hátrányt, mióta kitört Európában a járvány. Akik pedig igen, azok legnagyobb arányban, 30 százalékban a csökkenő bevételekkel szembesültek. Munkanélkülivé a megkérdezettek 23 százaléka vált valamikor a pandémia alatt, és 21 százalék a félretett vagyonához is kénytelen volt hozzányúlni.

A válaszadóknak 9 százaléka szembesült olyan súlyos anyagi nehézségekkel, hogy rendes étel se kerüljön az asztalra, vagy hogy családjuktól, barátaiktól kelljen kölcsönkérniük a nehéz idők átvészeléséhez.

A kutatás angol nyelvű összefoglalóját itt lehet megtekinteni.

ÁBRÁK: A kutatás összegfoglalója.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali