Van egy EU-tagország, ahol 70 százalékon áll a kormánypárt

Szerző: Illés Gergő
2020.05.26. 13:11

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Van egy EU-tagország, ahol 70 százalékon áll a kormánypárt

Máltáról nem sok szó esik a magyar médiában, nem is csoda, hiszen a kicsiny Földközi-tengeri szigetországba – ha nincs koronavírus – leginkább nyaralni vagy pihenni megy, aki megy, és nem a belpolitikai történéseket elemezni.

Pedig a négyszázezres szigetország Európán belül egy érdekes rekordot tudhat magáénak: Málta az a hely, ahol a kormánypárt támogatottsága a legmagasabb, és még csak nem is valamiféle sötét diktatúráról beszélünk.

A Malta Today legfrissebb, május 11-15 között végzett közvélemény-kutatása szerint a máltai Munkáspártra a biztos pártválasztók 69 százaléka szavazna, ha most lennének a választások,

míg a legfőbb ellenfél, a Nacionalista Párt 40 (!) százalékponttal van lemaradva, és 29,3 százalékon áll.

VÖRÖSSEL A MUNKÁSPÁRT, KÉKKEL A NACIONALISTÁK KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI EREDMÉNYE, MÖGÖTTÜK PEDIG 2017-ES VÁLASZTÁSI EREDMÉNYÜK. FORRÁS: EUROPE ELECTS

És minek köszönhető az óriási előny?

Máltán még csak a választási rendszer sem kedvez brutálisan a legnépszerűbb pártnak – ellentétben például a győztes mindent visz-rendszert használó Egyesült Királysággal vagy az Egyesült Államokkal. A szigetországban ugyanis a választási rendszer egyszeri átruházható szavazatokon (angol rövidítése szerint STV, single transferable vote) alapul, ahol többmandátumos választókörzetekben a választók preferenciáik szerint rangsorolják a jelölteket. Ez elvileg kedvez annak, hogy kettőnél több párt jelenjen meg a politikai palettán, hiszen a preferenciális lehetőség miatt nem kell befogott orral szavazni –

mégis, a máltaiak a II. világháborút követően lényegében önként alakítottak ki kétpártrendszert a balos Munkáspárt és a jobbos Nacionalisták között.

Arra azonban mégsem volt példa, hogy a két párt között ilyen jelentős (40 százalékpontos) különbség formálódjon, a legtöbb máltai választás rendkívül szorosan, 1-2 százalékponton dőlt el. A jelentős különbség a Nacionalisták belső viszályain felül persze a koronavírus rendkívül sikeres máltai kezelésének is betudható.

Málta az Európai Unió legsűrűbben lakott tagállama, egy négyzetkilométerre körülbelül másfélezer ember jut a szigetországban, ez csaknem a tizenötszöröse a magyar értéknek, és még a legendásan zsúfolt Hollandiát is háromszorosan felülmúlja. Ennek ellenére a koronavírus nem terjedt el Máltán –

mindösszesen 611 esetet rögzítettek eddig, amelyből 485-en már meg is gyógyultak, a világjárvány pedig 6 áldozatot követelt az országban.

A kormány ugyanis a határokat már egészen korán, március elején lezárta, és az ország repülőtere sem működik – ahová békeidőben turisták tömegeit hozzák a fapados társaságok a világ legkülönbözőbb pontjairól. És mivel Máltát szigetországként a legkönnyebb repülővel elérni, a légi közlekedés leállításával a járvány méregfogát is sikerült kihúzni.

A koronavírus még olyan országokban is jelentősen megdobta a regnáló vezetők és pártok népszerűségét, ahol azok eleve elég népszerűtlenek voltak, és ráadásul a járvány is nagy pusztítást okozott – például Olaszországban. Viszont azzal, hogy Máltán nem tombolt végig a koronavírus, a Munkáspárt természetesen óriási népszerűséget szerzett.

A miniszterelnök belebukott, a Munkáspárt nem

Pedig nem volt ez mindig így: a szigetország tavaly decemberben még óriási ellenzéki tömegtüntetéseket élt át – erről itt olvashatsz az Azonnalin –, melynek oka az ország élesen fogalmazó, de brutálisan népszerű oknyomozó újságírójának, Daphne Caruana Galiziának a maffiamódszerekkel történt felrobbantása.

Akkor derült ki ugyanis, hogy Málta milliárdos üzletembere, Yorgen Fenech lehetett a brutális újságírógyilkosság kitervelője és ötletgazdája – Fenechről pedig pont Caruana Galizia írta meg, hogy együtt panamázott az azóta már lemondásra kényszerített munkáspárti miniszterelnök Joseph Muscattal és kabinetfőkönével.

A szürke üzleti ügyletek, a panamázás és az állami szintre emelkedett korrupció óriási tiltakozáshullámot váltott ki,

melynek következtében Muscat lemondott a Munkáspárt elnöki tisztségéről és a miniszterelnökségről is.

Az új elnök és miniszterelnök pedig az a Robert Abela lett, aki tavaly novemberben még a pártjának is hangosan nekiment az újságírógyilkosság kezelése miatt azzal, hogy a Munkáspártnak gyökeres, és nem csak kozmetikai változásra lesz szüksége. Igaz, úgy tartotta, hogy a tavalyi tüntetések semmi másról sem szóltak, mint a provokációról.

Így bár a Munkáspártot régimódi, balos-euroszkeptikus pártból áramvonalasabb, harmadik utas szocdem párttá tevő Muscatnak mennie kellett, a Munkáspárt a politikai botrányba nem bukott bele. Sőt, a koronavírussal még jelentősen meg is erősödött.

BORÍTÓKÉP: Eskütétel után a máltai kabinet / Partit Laburista, Facebook

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek