+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. május 26. kedd, 13:11
És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Máltáról nem sok szó esik a magyar médiában, nem is csoda, hiszen a kicsiny Földközi-tengeri szigetországba – ha nincs koronavírus – leginkább nyaralni vagy pihenni megy, aki megy, és nem a belpolitikai történéseket elemezni.

 

 

Pedig a négyszázezres szigetország Európán belül egy érdekes rekordot tudhat magáénak: Málta az a hely, ahol a kormánypárt támogatottsága a legmagasabb, és még csak nem is valamiféle sötét diktatúráról beszélünk.

 

A Malta Today legfrissebb, május 11-15 között végzett közvélemény-kutatása szerint a máltai Munkáspártra a biztos pártválasztók 69 százaléka szavazna, ha most lennének a választások,

 

míg a legfőbb ellenfél, a Nacionalista Párt 40 (!) százalékponttal van lemaradva, és 29,3 százalékon áll.

 

VÖRÖSSEL A MUNKÁSPÁRT, KÉKKEL A NACIONALISTÁK KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI EREDMÉNYE, MÖGÖTTÜK PEDIG 2017-ES VÁLASZTÁSI EREDMÉNYÜK. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

És minek köszönhető az óriási előny?

 

Máltán még csak a választási rendszer sem kedvez brutálisan a legnépszerűbb pártnak – ellentétben például a győztes mindent visz-rendszert használó Egyesült Királysággal vagy az Egyesült Államokkal. A szigetországban ugyanis a választási rendszer egyszeri átruházható szavazatokon (angol rövidítése szerint STV, single transferable vote) alapul, ahol többmandátumos választókörzetekben a választók preferenciáik szerint rangsorolják a jelölteket. Ez elvileg kedvez annak, hogy kettőnél több párt jelenjen meg a politikai palettán, hiszen a preferenciális lehetőség miatt nem kell befogott orral szavazni –

 

mégis, a máltaiak a II. világháborút követően lényegében önként alakítottak ki kétpártrendszert a balos Munkáspárt és a jobbos Nacionalisták között.

 

Arra azonban mégsem volt példa, hogy a két párt között ilyen jelentős (40 százalékpontos) különbség formálódjon, a legtöbb máltai választás rendkívül szorosan, 1-2 százalékponton dőlt el. A jelentős különbség a Nacionalisták belső viszályain felül persze a koronavírus rendkívül sikeres máltai kezelésének is betudható.

 

Málta az Európai Unió legsűrűbben lakott tagállama, egy négyzetkilométerre körülbelül másfélezer ember jut a szigetországban, ez csaknem a tizenötszöröse a magyar értéknek, és még a legendásan zsúfolt Hollandiát is háromszorosan felülmúlja. Ennek ellenére a koronavírus nem terjedt el Máltán –

 

mindösszesen 611 esetet rögzítettek eddig, amelyből 485-en már meg is gyógyultak, a világjárvány pedig 6 áldozatot követelt az országban.

 

A kormány ugyanis a határokat már egészen korán, március elején lezárta, és az ország repülőtere sem működik – ahová békeidőben turisták tömegeit hozzák a fapados társaságok a világ legkülönbözőbb pontjairól. És mivel Máltát szigetországként a legkönnyebb repülővel elérni, a légi közlekedés leállításával a járvány méregfogát is sikerült kihúzni.

 

A koronavírus még olyan országokban is jelentősen megdobta a regnáló vezetők és pártok népszerűségét, ahol azok eleve elég népszerűtlenek voltak, és ráadásul a járvány is nagy pusztítást okozott – például Olaszországban. Viszont azzal, hogy Máltán nem tombolt végig a koronavírus, a Munkáspárt természetesen óriási népszerűséget szerzett.

 

A miniszterelnök belebukott, a Munkáspárt nem

 

Pedig nem volt ez mindig így: a szigetország tavaly decemberben még óriási ellenzéki tömegtüntetéseket élt át – erről itt olvashatsz az Azonnalin –, melynek oka az ország élesen fogalmazó, de brutálisan népszerű oknyomozó újságírójának, Daphne Caruana Galiziának a maffiamódszerekkel történt felrobbantása.

 

Akkor derült ki ugyanis, hogy Málta milliárdos üzletembere, Yorgen Fenech lehetett a brutális újságírógyilkosság kitervelője és ötletgazdája – Fenechről pedig pont Caruana Galizia írta meg, hogy együtt panamázott az azóta már lemondásra kényszerített munkáspárti miniszterelnök Joseph Muscattal és kabinetfőkönével.

 

A szürke üzleti ügyletek, a panamázás és az állami szintre emelkedett korrupció óriási tiltakozáshullámot váltott ki,

 

melynek következtében Muscat lemondott a Munkáspárt elnöki tisztségéről és a miniszterelnökségről is.

 

Az új elnök és miniszterelnök pedig az a Robert Abela lett, aki tavaly novemberben még a pártjának is hangosan nekiment az újságírógyilkosság kezelése miatt azzal, hogy a Munkáspártnak gyökeres, és nem csak kozmetikai változásra lesz szüksége. Igaz, úgy tartotta, hogy a tavalyi tüntetések semmi másról sem szóltak, mint a provokációról.

 

Így bár a Munkáspártot régimódi, balos-euroszkeptikus pártból áramvonalasabb, harmadik utas szocdem párttá tevő Muscatnak mennie kellett, a Munkáspárt a politikai botrányba nem bukott bele. Sőt, a koronavírussal még jelentősen meg is erősödött.

 

BORÍTÓKÉP: Eskütétel után a máltai kabinet / Partit Laburista, Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás