+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. május 26. kedd, 13:11
És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Máltáról nem sok szó esik a magyar médiában, nem is csoda, hiszen a kicsiny Földközi-tengeri szigetországba – ha nincs koronavírus – leginkább nyaralni vagy pihenni megy, aki megy, és nem a belpolitikai történéseket elemezni.

 

 

Pedig a négyszázezres szigetország Európán belül egy érdekes rekordot tudhat magáénak: Málta az a hely, ahol a kormánypárt támogatottsága a legmagasabb, és még csak nem is valamiféle sötét diktatúráról beszélünk.

 

A Malta Today legfrissebb, május 11-15 között végzett közvélemény-kutatása szerint a máltai Munkáspártra a biztos pártválasztók 69 százaléka szavazna, ha most lennének a választások,

 

míg a legfőbb ellenfél, a Nacionalista Párt 40 (!) százalékponttal van lemaradva, és 29,3 százalékon áll.

 

VÖRÖSSEL A MUNKÁSPÁRT, KÉKKEL A NACIONALISTÁK KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI EREDMÉNYE, MÖGÖTTÜK PEDIG 2017-ES VÁLASZTÁSI EREDMÉNYÜK. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

És minek köszönhető az óriási előny?

 

Máltán még csak a választási rendszer sem kedvez brutálisan a legnépszerűbb pártnak – ellentétben például a győztes mindent visz-rendszert használó Egyesült Királysággal vagy az Egyesült Államokkal. A szigetországban ugyanis a választási rendszer egyszeri átruházható szavazatokon (angol rövidítése szerint STV, single transferable vote) alapul, ahol többmandátumos választókörzetekben a választók preferenciáik szerint rangsorolják a jelölteket. Ez elvileg kedvez annak, hogy kettőnél több párt jelenjen meg a politikai palettán, hiszen a preferenciális lehetőség miatt nem kell befogott orral szavazni –

 

mégis, a máltaiak a II. világháborút követően lényegében önként alakítottak ki kétpártrendszert a balos Munkáspárt és a jobbos Nacionalisták között.

 

Arra azonban mégsem volt példa, hogy a két párt között ilyen jelentős (40 százalékpontos) különbség formálódjon, a legtöbb máltai választás rendkívül szorosan, 1-2 százalékponton dőlt el. A jelentős különbség a Nacionalisták belső viszályain felül persze a koronavírus rendkívül sikeres máltai kezelésének is betudható.

 

Málta az Európai Unió legsűrűbben lakott tagállama, egy négyzetkilométerre körülbelül másfélezer ember jut a szigetországban, ez csaknem a tizenötszöröse a magyar értéknek, és még a legendásan zsúfolt Hollandiát is háromszorosan felülmúlja. Ennek ellenére a koronavírus nem terjedt el Máltán –

 

mindösszesen 611 esetet rögzítettek eddig, amelyből 485-en már meg is gyógyultak, a világjárvány pedig 6 áldozatot követelt az országban.

 

A kormány ugyanis a határokat már egészen korán, március elején lezárta, és az ország repülőtere sem működik – ahová békeidőben turisták tömegeit hozzák a fapados társaságok a világ legkülönbözőbb pontjairól. És mivel Máltát szigetországként a legkönnyebb repülővel elérni, a légi közlekedés leállításával a járvány méregfogát is sikerült kihúzni.

 

A koronavírus még olyan országokban is jelentősen megdobta a regnáló vezetők és pártok népszerűségét, ahol azok eleve elég népszerűtlenek voltak, és ráadásul a járvány is nagy pusztítást okozott – például Olaszországban. Viszont azzal, hogy Máltán nem tombolt végig a koronavírus, a Munkáspárt természetesen óriási népszerűséget szerzett.

 

A miniszterelnök belebukott, a Munkáspárt nem

 

Pedig nem volt ez mindig így: a szigetország tavaly decemberben még óriási ellenzéki tömegtüntetéseket élt át – erről itt olvashatsz az Azonnalin –, melynek oka az ország élesen fogalmazó, de brutálisan népszerű oknyomozó újságírójának, Daphne Caruana Galiziának a maffiamódszerekkel történt felrobbantása.

 

Akkor derült ki ugyanis, hogy Málta milliárdos üzletembere, Yorgen Fenech lehetett a brutális újságírógyilkosság kitervelője és ötletgazdája – Fenechről pedig pont Caruana Galizia írta meg, hogy együtt panamázott az azóta már lemondásra kényszerített munkáspárti miniszterelnök Joseph Muscattal és kabinetfőkönével.

 

A szürke üzleti ügyletek, a panamázás és az állami szintre emelkedett korrupció óriási tiltakozáshullámot váltott ki,

 

melynek következtében Muscat lemondott a Munkáspárt elnöki tisztségéről és a miniszterelnökségről is.

 

Az új elnök és miniszterelnök pedig az a Robert Abela lett, aki tavaly novemberben még a pártjának is hangosan nekiment az újságírógyilkosság kezelése miatt azzal, hogy a Munkáspártnak gyökeres, és nem csak kozmetikai változásra lesz szüksége. Igaz, úgy tartotta, hogy a tavalyi tüntetések semmi másról sem szóltak, mint a provokációról.

 

Így bár a Munkáspártot régimódi, balos-euroszkeptikus pártból áramvonalasabb, harmadik utas szocdem párttá tevő Muscatnak mennie kellett, a Munkáspárt a politikai botrányba nem bukott bele. Sőt, a koronavírussal még jelentősen meg is erősödött.

 

BORÍTÓKÉP: Eskütétel után a máltai kabinet / Partit Laburista, Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás