+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. május 25. hétfő, 18:41
Mielőtt Sneider Tamás visszahívását kezdeményezte a Jobbik a parlament alelnöki posztjáról, a politikus konfliktusba került a párt egyik alelnökével. Sneider ezt azzal tisztázná, hogy etikai vizsgálatot indítana maga ellen, a Jobbik szerint viszont ezt a párt alapszabálya nem teszi lehetővé.

„Igaz-e, hogy Szilágyi György alelnököd megrágalmazta Sneider Tamást, és emiatt Sneider Tamás önmaga ellen etikai vizsgálatot indított a párton belül?” – többek között ennek a megválaszolására kéri Jakab Pétert, a Jobbik elnökét egy, a politikus közösségi oldalának hozzászólásai között a napokban feltűnt, azóta elérhetetlenné vált nyílt levél. Úgy tudjuk, az írás olyan kérdéseket is firtat, minthogy igaz-e, hogy Jakab megtiltotta egyes jobbikos parlamenti képviselőknek, hogy sajtótájékoztatókat tartsanak vagy hogy igénybe vehessék a parlamenti és a kodifikációs munkatársak segítségét. 

 

Sneidert azelőtt vádolták meg, hogy visszahívták a parlament alelnöki posztjáról

 

A levél állításával kapcsolatban az Azonnali megkereste Sneider Tamást, a Jobbik volt elnökét annak kapcsán, valóban indított-e etikai vizsgálatot saját maga ellen.

 

Ő arról beszélt az Azonnalinak – nem említve, de kérdésünkre nem is cáfolva Szilágyi nevét – hogy valóban „hamisan vádolta” őt egy vezető beosztású politikustársa egy szűkebb közösség előtt, emiatt szeretné, ha a párt Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága kivizsgálná az állításokat.

 

Bár Sneider a konkrét vádakról inkább nem kívánt beszélni, de állította, semmi olyat nem tett, amivel rászolgált volna ezekre.

 

A Jobbik szerint nem indíthat senki saját maga ellen etikai eljárást

 

Ugyan információink szerint egy etikai vizsgálat vége akár kizárás is lehet a pártban, de jelen esetben ennek leginkább szimbolikus jelentősége lehet Sneidernek, vagyis őt az alól tisztázhatná, hogy nem tett semmi kivetnivalót, és megmutathatná, nem lehet következmények nélkül valótlanságokat állítani róla. 

 

A Jobbik sajtóosztálya ugyanakkor úgy reagált az Azonnali megkeresésére, az alapszabályuk azt nem teszi lehetővé, hogy bárki maga ellen etikai vizsgálatot kezdeményezzen.

 

Sneider Tamás egyébként azt mondta az Azonnalinak, őt még arról nem értesítette a párt, hogy ne lehetne megindítani az etikai eljárást.

 

Érdekesség, hogy Sneiderről éppen 2-3 nappal azt megelőzően fogalmazták meg az említett vádakat, hogy a Jobbik frakciójának elnöksége tudatta vele: szeretnék visszahívni a parlament alelnöki posztjáról. Ugyan a párt Balczó Zoltán politikusukat nézte ki Sneider utódjául, ő hétfőn végül jelezte, miután a csere konfliktusmentesen nem bonyolítható le, ezért ő mégsem fogja vállalni a posztot.

 

Jelenleg ugyanis csak akkor váltható le egy parlamenti alelnök a delegáló párt által, ha maga az alelönök mond le (erre Sneider nem hajlandó) vagy ha kizárják őt a frakcióból. Utóbbihoz akár kapóra is jöhetne a pártnak az, hogy Sneider saját maga ellen indítana etikai vizsgálatot, de a Jobbik válasza alapján úgy tűnik, nem akarnak erre az útra lépni.

 

Az Azonnali egyébként jelezte a Jobbik sajtóosztályának, szeretnénk Szilágyi Györggyel is beszélni arról, szerinte mit követett el Sneider. Amint lehetőségünk lesz elérni a politikust, beszámolunk róla.

 

Miért ne tarthatna sajtótájékoztatót egy jobbikos képviselő?

 

Az Azonnali úgy tudja, a nyílt levél további része – vagyis például hogy egyes képviselőket letiltottak a sajtótájékoztatók megtartásáról – arra utalhat, hogy

 

a Jobbikban nemrég kikötötték, hogy nem használhatják a párt erőforrásait azok a parlamenti képviselők, akik nem adják le fizetésük tíz százalékát a párt alapítványa számára, illetve asszisztensi keretük 40 százalékát nem adják át a frakcióvezetői keret javára.

 

Ez úgy tudjuk, a gyakorlatban például jelentheti azt, hogy nem vehetik igénybe a frakciót segítő személyzet szolgáltatásait, például a kodifikációs munkatársakét. 

 

Egyébként egy képviselő a parlamentben jelenleg legalább minimum bruttó 1,1 millió forint körül keres, tehát bruttó 110 ezer forintnyi összeget kell leadnia a párt alapítványának. Ami pedig az asszisztensi keretet illeti, az Országgyűlésról szóló törvény szerint a képviselőknek tiszteletdíjuk kétszeresének megfelelő összeg jár adómentesen havonta arra, hogy tevékenységüket az Országgyűlés hivatala által finanszírozott személyek segítsék. Vagyis ennek a negyven százaléka több mint 880 ezer forint. 

 

Kérdésünkre Sneider Tamás megerősítette információnkat, és elmondta, ugyan az nem új, hogy pénzt kér be a pártközpont a képviselőktől, de az már „egy új elem”, hogy ezek nemteljesítése esetén szankciókat helyeznek kilátásba a képviselőknek. Miután az elmúlt időszakban a képviselői bérek emelkedtek, ezért egyébként Sneidernek is volt kéthavi elmaradása az asszisztensi keret utalása kapcsán (miután magasabbak lettek a képviselői fizetések, ezek negyven százaléka is több pénzt jelent, és a különbözettel volt elmaradva),

 

ám azt visszásnak tartotta, hogy ezt azok a személyek kérték számon rajta, akik „egy fillért nem tettek a párt kasszájába”, mikor a Jobbikot többszázmilliós pénzelvonással sújtotta az Állami Számvevőszék.

 

Akkor ugyanis arra is volt példa, hogy a megszorult pártnak Sneider előre utalta a pártalapítványnak járó támogatást, méghozzá kétmillió forintot. A politikus egyébként azóta már rendezte a Jobbik felé elmaradását, vagyis a továbbiakban elméletileg nem érinthetik őt emiatt szankciók, használhatja ismét a párt erőforrásait.

 

A Jobbik egyébként azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy a nyílt levél szerint vannak olyan jobbikos képviselők, akiktől megvonták a frakció autóflottájának használati lehetőségét vagy éppen akiket eltiltottak sajtótájékoztatók megtartásától, nem válaszolt egyértelműen, mindössze annyit írtak, „a Jobbiknál hiszünk abban, hogy egy közösségben, így a frakcióban is mindenkire ugyanazok a jogok és ugyanazok a kötelezettségek érvényesek”.

 

Mit szól a Jobbik?

 

A nyílt levél egyébként Jakab Péter egyes munkatársaival kapcsolatban is tesz fel kérdéseket, például hogy igaz-e, hogy a pártelnök titkárnője egymillió forintot keres, vagy éppen hogy a kabinetvezetője valóban büntetett előéletű-e és elevették-e a jogosítványát. Utóbbiakkal kapcsolatban úgy reagált a párt sajtóosztálya: a szóban forgó személyek nem közszereplők, ám a kabinetvezető kapcsán megjegyezték: sosem volt büntetett előéletű, ráadásul a jogosítványát sem vették el tőle, az jelenleg is megvan.

 

A párt a levél azon állítását is cáfolta, mi szerint a járvány ideje alatt anélkül bocsátottak volna el munkatársakat a pártból, hogy nekik erről szóltak volna. „A koronavírus-járvány ideje alatt csak olyan személyek távoztak a Jobbiktól, akiknek a határozott idejű szerződése lejárt.”

 

FOTÓSneider Tamás / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás