Nem hungarikum: országos dudálós kormányellenes tüntetést tartott a spanyol szélsőjobb

Szerző: Illés Gergő
2020.05.23. 19:20

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldali koalíció lemondását követelték.

Nem hungarikum: országos dudálós kormányellenes tüntetést tartott a spanyol szélsőjobb

„Szabadságkaraván” névvel szervezett óriási kormányellenes dudálós tüntetést Spanyolország a tavalyi év parlamenti választásain előretörő szélsőjobboldali-bevándorlás- és katalánellenes pártja, a Vox.

A párt országszerte próbálta meglovagolni a koronavírus-járvány spanyol kezelése miatt elharapózó kormányellenes hangulatot, Madridban például hatezer autót - és az autóikból spanyol zászlókat lengető sofőrt - sikerült szombaton az utcára hívniuk, szinte teljesen megbénítva a város közlekedését. A Vox követelése az El País balközép spanyol napilap tudósítása szerint az év elején a katalán és baszk regionális pártok segítségével pajzsra emelt baloldali kormány lemondatása.

Nem sikerült a social distancing

Santiago Abascal pártelnök szerint ugyanis

Spanyolországot egy „illegitim kormány vezeti, amely időközben bűnözőkormánnyá vált”.

A Vox-elnök azért gondolja ezt, mert Spanyolország vált Európa egyik legsúlyosabb válsággócpontjává a koronavírus-járványban - világszerte a spanyoloknál van a negyedik legtöbb, 280 ezer fertőzött, míg a járvány már csaknem harmincezer áldozatot követelt az országban. A szélsőjobboldali pártvezér szerint ezért a kormány „képtelen megvédeni az embereket, és közvetlenül is felelős a világ legrosszabb kríziskezeléséért”.

SANTIAGO ABASCAL A HÍVEINEK INTEGET MADRIDBAN A SZOMBATI TÜNTETÉSEN.

Persze tömegtüntetést tartani világjárvány és különböző szabadságbéli korlátozások idején meglehetősen nehéz logisztikai feladat: Abascal például az EsRadio rádióadón keresztül mondta el beszédét, az autóban ülő tüntetők pedig onnan hallgatták – igaz, a beszámolók alapján a dudálás miatt nem sokat lehetett mindebből hallani. További problémát jelentett a biztonságos (kétméteres) védőtávolság betartása a tüntetők között: bár a pártelnök mindenkit felszólított, hogy tartson távolságot a másiktól, ez sem a jobboldali El Mundo, sem a balos El País tudósítása szerint nem sikerült teljesen.

Abascal mindenesetre kifejtette: „soha ne feledjük, mit tettek velünk (...)

ne legyen kétségeitek, bíróság elé fogjuk őket állítani. Ezt ők is tudják, ezért félnek a ti szabadságotoktól, és ezért próbálnak minket is megfélemlíteni”.

Egymást érik a spanyol politikai válságok

Spanyolországban Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök vezetésével tudott végül kormány alakulni egy rendkívül hosszú politikai válságot követően: végül Sánchez pártjának, a Spanyol Szocialista Munkáspártnak (PSOE) Pablo Iglesias szélsőbaloldali Unidas Podemos-szövetségével kellett koalícióra lépnie a sikerhez, de parlamenti többségük még így sem volt. Ezért kellettek nekik a katalánok, Katalónia legnagyobb regionális pártja, az ERC pedig az autonóm régiónak tett bizonyos politikai alkukért cserébe vállalta: a szavazáson nem voksol a kormány ellen, csak tartózkodik, így pedig átmehet a kormányalakítás. A bármiféle katalán szeparatizmust elutasító jobboldal, de legfőképpen a Vox ezért is tekint különösen gyanakodva a baloldali-szélsőbaloldali koalícióra.

Persze Sánchezéknek nem is volt könnyű dolguk, hiszen a koalíciós kormányzás második hónapjában már jött is a koronavírus, amely a járvány berobbanásakor még az olaszországi adatoknál is gyorsabban terjedt, ezzel a világ egyik legsúlyosabb járványgócpontjává téve az országot. Az olasz, brit, német, osztrák, és számos más európai példától eltérően

a koalíció pártjai nemhogy nem lettek népszerűbbek a válság alatt a közvéleményben, hanem támogatottságuk visszaesett.

A kezdeményező szerep

Az NC Report május közepén készített közvélemény-kutatása szerint a zűrös spanyol válságkezelésből leginkább a jobbközép Néppárt jött ki jól: a szocialisták hagyományos váltópártja, mely egy példátlanul nagy korrupciós botrányba bukott bele 2018-ban, és azután évekig csak bukdácsolt, erőre kapott, és már 25 százalékon áll, egy százalékpontra megközelítve a szocialistákat.

A mostani tüntetést szervező Vox viszont nem tudott politikai tőkét kovácsolni mindebből, a párt 15 százalék körül stagnált – éppen ezért is jöhet jól Abascaléknak, hogy a Néppárttól magukhoz ragadhatták a kezdeményező szerepet a tüntetéssel. A Vox egyébként meglehetősen sikeresként könyvelheti el a szombati demonstrációt: a madridi, körülbelül hatezer autó mellett az andalúziai Sevillában is összejött hatezer autós és mintegy ezer motoros tüntető,

Córdobában pedig 14 kilométeres volt a sor.

Még a szélsőjobbal nem igazán szimpatizáló katalán fővárosban, Barcelonában is összejött ötszáz autó, de tüntetőkkel voltak tele az utcák Valladolid városában, Málagában, Palma de Mallorcában és Pamplonában is. 

A szélsőbalos Podemos különösebben nem gyengült meg, 12,5 százalékon állnak a Vox mögött, ez körülbelül megfelel tavaly őszi választási eredményüknek.

FOTÓK: Santiago Abascal / Facebook

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek