+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. május 22. péntek, 12:50
A Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért, de a lapban most menekültekké avanzsáltak azok, akiket a röszkei tranzitzónából Nógrád megyébe szállítottak.
87 menekültet szállítottak át Balassagyarmatra

 

– áll a Nógrád Megyei Hírlap pénteki számában (és csütörtök este online is megjelent hírében) a cím. A cikken persze egyáltalán nem kéne meglepődnünk, hiszen abszolút tárgyilagosan beszámol arról, hogy a röszkei és a tompai tranzitzónából Vámosszabadiba, illetve Balassagyarmatra vitték a menedékkérőket.

 

Ennél meglepőbb viszont az, hogy a kormánypárti sajtóbirodalomba, a KESMA-ba tartozó Nógrád Megyei Hírlap, illetve online kiadása, a NOOL.hu számára rögtön menekültté avanzsáltak azok az emberek, akiket a kormánysajtóban eddig a sokkal rémisztőbben hangzó „migráns” szóval illettek.

 

A cikk pedig olyan természetességgel fogalmaz a nyolcvanhét Balassagyarmatra érkezett menekültről,

 

mintha csak nem azzal telt volna el az elmúlt öt év, hogy a kormánykommunikáció migránsokkal riogat,

 

és azt állítja, hogy a kormány megvédi a tőlük az országot, továbbá Magyarországnak joga van eldönteni, kikkel hajlandó együttélni. Az írás még azt is kiemeli: nagy családok érkeztek Balassagyarmatra, több, mint negyven gyermekkel, és mindenki egészséges –  a részükre kijelölt szállón pedig rendelkezésre állnak a védőeszközök.

 

De mire fel a nagy paradigmaváltás?

 

Az egész a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság május 14-i ítéletén alapul, amely kimondta: megfelelő jogalap nélküli őrizetnek minősül a menedékkérők ideiglenes elhelyezése a röszkei tranzitzónában, és az is ellentétes az uniós joggal, hogy a menekültkérelem elutasítása esetén fellebbezéskor a bíróság nem változtathatja meg az elutasító határozatot, csak visszadobhatja azt az elsőfokú menekütügyi hatóságnak. Az Európai Bíróság azt is kimondta az ítéletben, hogy 28 nap elteltével senkit nem szabad a tranzitzónában fogvatartani, ehelyett be kell az érintetteket engedni Magyarországra, és menedékügyi kérelmük elbírálásáig gondoskodni kell az elhelyezésükről is.

 

A kormány eleinte arról beszélt, nem fogadják el a luxembourgi székhelyű bíróság ítéletét. Ez precedensértékű lett volna, hiszen az európai jog a nemzeti jogrendszereken felül áll az EU-n belül, az Európai Bíróságon meghozott döntés ellen pedig nem lehet fellebbezni.

 

Nem véletlen, hogy a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, az ítélet értelmében a tranzitzónákat megszüntetik, ezentúl pedig menekültügyi kérelmet csak Magyarország külképviseletein lehet majd beadni. Így viszont a tranzitzónában várakozó, körülbelül háromszáz embert be kellett engedni az ország területére és ellátást biztosítani nekik. Ez történt a balassagyarmati esetben is, ahol tehát jogilag továbbra sem menekültekről, hanem menedékkérőkről van szó: 

 

menekültekről akkor beszélhetünk, ha a menekültügyi kérelmüket elfogadják, de ezt a Nógrád Megyei Hírlap már megelőlegezte számukra.

 

Eddig jól ment a migránsozás

 

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba, ha picit uszítani kellett a migránsok ellen, például az Európai Bíróság ítélete előtt még a NOOL.hu Soros emberének nevezte az Európai Bíróság észt főtanácsnokát, Priit Pikamäe-t. De alább szemezgettünk a KESMA-csoport alá tartozó megyei lap az elmúlt pár hétben született, migránsozós címeiből:

 

 

CÍMLAPKÉP: Kiss Brigi / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás