Rohamtartalékosok

A magyar oktatás és szociális háló csődjeként megjelent egy olyan réteg, akivel felnőttként kellene valamit kezdeni, de nem lehet. A hadseregben se lehet majd.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

A római kor óta minden nagyobb birodalom alkalmazza a hadsereget mint a társadalmi mobilitás eszközét. A dolog kisebb léptékben, kisebb országokban is tud működni. Önmagában tehát az, hogy a kormány a munkanélküliség kezelésére a hadsereget is igénybe venné, nem ad okot rosszallásra. Az ördög, szokásához híven, a részletekben rejtezik.

Ugyanis a magyar (és más hasonló kis országbeli szegény) haderőben gyakori, hogy a „képességek megszerzése” egy újabb plecsni feltűzésében merül ki. Mert miből tart felavatni a vadászpilótát űrhajósnak vagy a szakácsot taktikai rohamszakácsnak. Semmibe. Észak-koreai dísszemléken lehet megfigyelni, hogy a tank tornyára 2-3 rakétavető és géppuska van felcsavarozva, mert az úgy fenyegető. Lőni rendszerint legfeljebb az egyikkel lehet.

Ha tehát azt akarjuk, hogy a haderő segítsen a munkanélküliségen, akkor azt először is be kellene illeszteni a közoktatás és a szakképzés rendszerébe. Ennek Orbán alatt most van kb. a hatodik felelőse, ezúttal Palkovics és Maruzsa, és hát egy centivel se jobbak, mint a korábbiak. A rendszer meg rohad. Időnként Parragh nertárs kimegy valahova felavatni valamit, mond valami hétmérföldes sületlenséget, aztán megy minden a régiben. Mint annyi mást Magyarországon, ezt az alrendszert is nagyjából szent őrültek tartják életben.

Ha tehát valahol az van, hogy működget az oktatás, de jó lenne a frissen végzetteknek valamiféle plusz képzettséget adni, erre a „sereg” ideális lehet. Berendezkedhet arra, hogy pár év szolgálat alatt tanuljon a jelentkező valamiféle kultúrát (fegyelmezett, következetes életmód, amit esetleg addig otthon nem kapott meg) meg egy első vagy második szakmát. Esetleg egy jogosítványt, gépkezelői papírt.

Innen lehet „bányászni” aztán az emberanyagot a továbbszolgáló közkatonához és katonatiszthez és rendőrhöz is. Hiszen a kimenete a rendszernek egy fegyelmezett, kiképzett valaki.

A dolog működik is sok helyen, főleg Amerikában, ahol az oktatás drága. A fegyveres erők felszívják a szegényebb fiatalokat, és öt év múlva a laktanyából rendezett állampolgárságú, ismert előéletű, képzett emberek jönnek ki, akiket komoly ösztöndíjprogramok várnak. Cserébe persze bejöhet egy Irak vagy Afganisztán, de épp elég lehet valami kisebb hadihajón bukdácsolni egy atlanti viharciklon közepette. Nem adják ingyen, de nem semmi, amit adnak.

A modell tehát jó lenne, ha: a vidéki magyar munkanélküliek gondja tényleg csak az lenne, hogy nincs munkahely. De a gond azzal van, hogy képzetlenek. Aki képzett, az vagy elhelyezkedett, vagy vendégmunkás nyugaton, vagy ingázik Pestre. Amikor a magyar építőiparban háromujjú kicsi szürke alient is alkalmaznak, annyira nincs melós, akkor komolyan felmerül a kérdés: miért van szükség arra, hogy a hadsereg fizessen minimálbért? Mit nem tudnak ezek az emberek, ha helyettük inkább ukrán van az építkezésen is? Segítek: semmit.

Össze lehet terelni talán valamennyi embert (bár úgy gondolom, a program nem lesz valami népszerű), és lehet tartani nekik valamiféle kiképzést. Semmit se fog érni.

Hadseregre Magyarországnak szüksége van. Többen kétségbe vonják ezt, pedig hadsereg tényleg kell. A katonai kultúra fenntartása nagyon fontos dolog akkor is, ha nem akarunk háborúzni. Én nagyon szeretnék olyan világban élni, ahol nem kell hadsereg, de ez a világ az én életemben nem fog eljönni. Addig viszont egy normális, kislétszámú, de normálisan kiképzett és felszerelt honvédséget meg kell tartani, hogy ha baj van, legyen, aki hathetes lövész alapképzést tart a frissen behívottaknak, vagy aki el tud kommandírozni egy nagyobbacska alakulatot.

Kell hozzá olyan oktatási rendszer, amelyik a katonai pálya felé tereli azt, akinek vonzó, hogy 1-3-5 évig van koszt-kvártély, ezalatt még egy szakma és utána ösztöndíj-lehetőség vagy további karrier. Kell hozzá olyan adórendszer, amelyik az innen kikerülő kiképzett alkalmazását ösztönzi. Kell hozzá olyan kiképző, aki nemcsak fegyelmi betörésre, hanem apa/anyafigurának is alkalmas. De persze meg lehet csinálni.

Ha most belevágunk, egy olyan tíz év kb. Tíz év alatt eljutottunk oda, hogy eszünkbe jutott, ez is valami. De, mint mindent, a jövő hónapban a hadsereg ezt is készre jelenti majd. Rohamjellegel a rohamtartalékosokat rohamosan kiképeztük...

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.