+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. május 21. csütörtök, 17:00
Egy kutatás kimutatta: a járvány hivatalos kezdete előtt már minden huszadik milánói vérében a koronavírus-fertőzésre utaló antitest volt. Eszerint a vírus a jelenleg feltételezettnél jóval hamarabb jelenhetett meg.

A milanói Policlinico megvizsgálta a február 24. és április 8. közötti véradományokat – összesen nyolcszázat – , és arra a megállapításra jutott, hogy – legalábbis a vizsgált vérállomány vonatkozásában – már

 

a járvány hivatalos kezdetekor az adományozók majdnem öt százalékánál kimutatható volt azon antitest, amely arra utal: ezek az emberek addigra már áteshettek a koronavíruson,

 

és feltételezhetően már védettséget is nyertek ellene. A járvány kirobbanásakor 4,6 százalékos antitest-arány április első hetére 7,1 százalékra növekedett.

 

Daniele Prati, a kutatás vezetője azt hangsúlyozta, hogy ez az első olyan felmérés, amely egyértelműen bizonyítja: legalábbis a lombard metropolisz környékén már a járvány hivatalos bejelentése előtt jelen volt a vírus, többen is – akár anélkül, hogy észrevették volna – áteshettek rajta. Az ugyanis, hogy a járvány kezdetekor vett vér alapján majdnem minden huszadik milánói már túl lehetett a fertőzésen, erre enged következtetni.

 

Mint ismert: Franciaországban decemberi kórlapokat és teszteredményeket újra megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy már decemberben megjelenhetett náluk a vírus, mert volt olyan személy, akinek az akkor még ismeretlen eredetűnek gondolt fertőzése gyakorlatilag koronavírus volt.

 

Prinz Gyula, a Szent László kórház egykori főorvosa is azt nyilatkozta az Azonnalinak, hogy a vírus bizonyosan már Magyarországon is hamarabb megjelenhetett, mint ahogy eddig feltételezték, mert ő maga is találkozott a járványhelyzet előtt két olyan beteggel is, akiknél szerinte koronavírusban fertőződhettek meg, bár a nehezen kiharcolt tesztjük akkor még negatív lett.

 

NYITÓKÉP: Milánói Policlinico egyik épülete / Monica Cremonesi, Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás