+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. május 21. csütörtök, 17:00
Egy kutatás kimutatta: a járvány hivatalos kezdete előtt már minden huszadik milánói vérében a koronavírus-fertőzésre utaló antitest volt. Eszerint a vírus a jelenleg feltételezettnél jóval hamarabb jelenhetett meg.

A milanói Policlinico megvizsgálta a február 24. és április 8. közötti véradományokat – összesen nyolcszázat – , és arra a megállapításra jutott, hogy – legalábbis a vizsgált vérállomány vonatkozásában – már

 

a járvány hivatalos kezdetekor az adományozók majdnem öt százalékánál kimutatható volt azon antitest, amely arra utal: ezek az emberek addigra már áteshettek a koronavíruson,

 

és feltételezhetően már védettséget is nyertek ellene. A járvány kirobbanásakor 4,6 százalékos antitest-arány április első hetére 7,1 százalékra növekedett.

 

Daniele Prati, a kutatás vezetője azt hangsúlyozta, hogy ez az első olyan felmérés, amely egyértelműen bizonyítja: legalábbis a lombard metropolisz környékén már a járvány hivatalos bejelentése előtt jelen volt a vírus, többen is – akár anélkül, hogy észrevették volna – áteshettek rajta. Az ugyanis, hogy a járvány kezdetekor vett vér alapján majdnem minden huszadik milánói már túl lehetett a fertőzésen, erre enged következtetni.

 

Mint ismert: Franciaországban decemberi kórlapokat és teszteredményeket újra megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy már decemberben megjelenhetett náluk a vírus, mert volt olyan személy, akinek az akkor még ismeretlen eredetűnek gondolt fertőzése gyakorlatilag koronavírus volt.

 

Prinz Gyula, a Szent László kórház egykori főorvosa is azt nyilatkozta az Azonnalinak, hogy a vírus bizonyosan már Magyarországon is hamarabb megjelenhetett, mint ahogy eddig feltételezték, mert ő maga is találkozott a járványhelyzet előtt két olyan beteggel is, akiknél szerinte koronavírusban fertőződhettek meg, bár a nehezen kiharcolt tesztjük akkor még negatív lett.

 

NYITÓKÉP: Milánói Policlinico egyik épülete / Monica Cremonesi, Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás