+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. május 21. csütörtök, 17:00
Egy kutatás kimutatta: a járvány hivatalos kezdete előtt már minden huszadik milánói vérében a koronavírus-fertőzésre utaló antitest volt. Eszerint a vírus a jelenleg feltételezettnél jóval hamarabb jelenhetett meg.

A milanói Policlinico megvizsgálta a február 24. és április 8. közötti véradományokat – összesen nyolcszázat – , és arra a megállapításra jutott, hogy – legalábbis a vizsgált vérállomány vonatkozásában – már

 

a járvány hivatalos kezdetekor az adományozók majdnem öt százalékánál kimutatható volt azon antitest, amely arra utal: ezek az emberek addigra már áteshettek a koronavíruson,

 

és feltételezhetően már védettséget is nyertek ellene. A járvány kirobbanásakor 4,6 százalékos antitest-arány április első hetére 7,1 százalékra növekedett.

 

Daniele Prati, a kutatás vezetője azt hangsúlyozta, hogy ez az első olyan felmérés, amely egyértelműen bizonyítja: legalábbis a lombard metropolisz környékén már a járvány hivatalos bejelentése előtt jelen volt a vírus, többen is – akár anélkül, hogy észrevették volna – áteshettek rajta. Az ugyanis, hogy a járvány kezdetekor vett vér alapján majdnem minden huszadik milánói már túl lehetett a fertőzésen, erre enged következtetni.

 

Mint ismert: Franciaországban decemberi kórlapokat és teszteredményeket újra megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy már decemberben megjelenhetett náluk a vírus, mert volt olyan személy, akinek az akkor még ismeretlen eredetűnek gondolt fertőzése gyakorlatilag koronavírus volt.

 

Prinz Gyula, a Szent László kórház egykori főorvosa is azt nyilatkozta az Azonnalinak, hogy a vírus bizonyosan már Magyarországon is hamarabb megjelenhetett, mint ahogy eddig feltételezték, mert ő maga is találkozott a járványhelyzet előtt két olyan beteggel is, akiknél szerinte koronavírusban fertőződhettek meg, bár a nehezen kiharcolt tesztjük akkor még negatív lett.

 

NYITÓKÉP: Milánói Policlinico egyik épülete / Monica Cremonesi, Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás