+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. május 21. csütörtök, 19:33
Miután a horvát parlament hivatalosan is feloszlatta magát, Zoran Milanović elnök július 5-re írta ki a járvány miatt előrehozott választásokat. Noha a jelenlegi jobboldali koalíció a közelebbi dátum miatt ismétlésben bízik, a baloldallal fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban. Miroslav Škoronak most nem néz ki akkora siker, mint télen, mégis királycsináló lehet.

Az első ország, amely a koronavírus-járványra hivatkozva előrehozza a parlamenti választásokat, Horvátország lesz. Elvileg ősszel vagy télen kellett volna tartani, de Andrej Plenković már korábban felvetette horvát sajtóértesülések szerint – amint arról az Azonnali is beszámolt –, hogy jobb lenne a választást még nyáron megtartani, mielőtt jön egy esetleges második fertőzéshullám.

 

Nyárra hozták a választást a feltételezett második járványhullám miatt

 

Végül az ellenzék se zárkózott el a javaslattól, azaz a horvát parlament most hétfőn nagy többséggel feloszlatta magát, ezzel kikényszerítve az előrehozott választásokat. Szerdán jelentette be Zoran Milanović, szociáldemokrata államfő, hogy július 5-ére írja ki a voksolást.

 

A pártok már készülnek a kampányra, amely persze eltérő lesz eddigi minden más választáséitól, elvégre

 

továbbra sem lehetséges nagyobb tömeges rendezvényeket tartani, azaz a pártoknak a szokásos nagygyűlésekről le kell mondaniuk.

 

Andrej Plenković jobbközép kormányfő pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) az eddigi információk szerint egyedül indul, legalábbis nincs még információ arról, hogy kisebb pártokat – például a párttal együtt kormányzó, a parlamenti küszöböt egyedül megugrani nem képes ballberális Néppártot (HNS) – felveszi-e a listájára.

 

A baloldal nagyrésze már összefogott

 

Ezzel szemben a baloldal, amely Milanović idén januári váratlan győzelme után ismét előre kapott, bizonyosan többpárti koalícióban indul. Még a parlament feloszlatása előtt jelentette be a legnagyobb ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP), hogy Re-Start névvel közös listát fog állítani a balliberális Polgári Liberális Szövetséggel (Glas), a baloldali Nyugdíjaspárttal (HSU) vagy a jobbról balra csúszott Parasztpárttal (HSS).

 

Az ő miniszterelnök-jelöltjük az SDP elnöke, Davor Bernadić.

 

AZ SDP ELNÖKE, DAVOR BERNADIĆ NÉPSZERŰSÉGE ELMARAD ANDREJ PLENKOVIĆÉTÓL, MIKÖZBEN PÁRTJAIK FEJ-FEJ MELLETT HALADNAK. FOTÓ: DB / FB

 

Az összefogás egyben az eddigi liberális pártkoalíció – az ún. Amszterdami Koalíció – végét is jelenti, mert a Glas és a HSS eszerint otthagyta az együttműködést. Liberális oldalon azonban több párt is van, amely egyedül nem tudná megugorni a parlamentbe jutás küszöbét.

 

Horvátországban persze nincs országos küszöb, mert regionális listákról osztják ki a mandátumokat, így fordulhat elő, hogy az eddig a szintén az Amszterdami Koalícióban résztvett isztriai horvát-olasz párt (IDS/DDI) nyugalommal készülhet akár egyedül is, mert bár országosan 1-2 százaléknál többre a csak a kis félszigeten induló párt nem számíthat, de mivel ott meg a szavazatok akár felét is elhozhatja, ezért az isztriai listáról bizonyosan tud akár még négy embert is bejuttatni a zágrábi parlamentbe. Nem beszélve arról, hogy az olasz kisebbség képviselője, aki vélhetően július 5. után is a baloldali Furio Radin lesz, mindig az IDS/DDI frakciójába ül be.

 

A PULAI POLGÁRMESTER, BORIS MILETIĆ VEZETTE ISZTRIAI HORVÁT-OLASZ PÁRT A FÉLSZIGETEN ANNYIRA TAROLNI SZOKOTT, HOGY EGYEDÜL IS KÜLDHET KÉPVISELÖKET ZÁGRÁBBA. FŐ KÖVETELÉSÜK AZ ORSZÁG DECENTRALIZÁCIÓJA, TÖBB PÉNZT HAGYNÁNAK HELYBEN. ISZTRIA ZÁGRÁB UTÁN HORVÁTORSZÁG LEGJÓMÓDÚBB MEGYÉJE. FOTÓ: IDS/DDI

 

Nagyobb gondban lehet két másik liberális párt – a horvát Momentumként leírható, spliti értelmiségiek által alapított Pametno (Okosan) és a korrupcióellenes Start, amelynek már a szocdemek vezette közös lista neve (Re-Start) is eléggé betesz –, ugyanis ők egyetlen régióban se olyan erősek, hogy önállóan akár csak egy mandátumot tudjanak szerezni.

 

A széljobb gyengébb, mint az államfőválasztáson

 

Eközben Andrej Plenković nem csak baloldalról, de széljobbról is kap kihívót.

 

Miroslav Škoro, egykori pécsi horvát konzul, énekes-üzletember a tavaly december végi államfőválasztás első fordulójában meglepetésre a szavazatok egynegyedét is elhozta, holott csak pár kisebb szélsőjobboldali párt, valamint a klerikális-neoliberális Most (Híd) parlamenti párt támogatta.

 

Škoro főleg azon egykori HDZ-szavazókra épít, akiknek Plenković kormányfő túl mérsékelt.

 

Mostanra már össze is hozta Haza Mozgalom néven a saját pártját, amely gyakorlatilag a Škoro elnökjelöltsége mögötti pártokból alakít ki egy új szélsőjobboldali közös listát. Ezen a Haza Mozgalom mellett az EU-ellenes Szuverenisták párt, valamint az iszlamo-fasiszta egykori kultuszminiszter, a HDZ-ből éppen Plenković által kicsapott Zlatko Hasanbegović Horvát Blokk pártja lesz rajta.

 

DR. MIROSLAV ŠKORO, A HAZA MOZGALOM ELNÖKE RUŽA TOMAŠIĆ, A SZUVERENISTÁK ELNÖKE MELLETT TAVASSZAL EGY ZÁGRÁBI SZÍNHÁZBAN. LEHETNEK KIRÁLYCSINÁLÓK, DE NEM TUDJÁK ELÉRNI, AMIRE ŠKORO EGYMAGA KÉPES VOLT AZ ELNÖKVÁLASZTÁSON. FOTÓ: MŠ / FB

 

Noha felmerült, hogy esetleg a klerikális-neoliberális Most (Híd) párt – amint tette az államfőválasztáson – most is beáll a listán Škoro mögé, ez elúszott, vélhetően azért is, mert a Most – ellentétben a többi széljobbos erővel – nem szorul rá közös listára, egyedül is meg fogja tudni ugorni a legtöbb régióban a mandátumszerzéshez szükséges szavazatarányt. (A Most főleg Dél-Dalmáciában erős, míg Škoro bázisa Szlavóniában van, azaz regionálisan bizonyosan jól jött volna Škoronak az együttműködés, most ugyanis főleg a szintén a dalmát vidékeken aktívabb Szuverenisták feladata lesz ezen régió becsatornázása.)

 

Škoro lehet a mérleg nyelve

 

A választások kiírása óta még nem készült új közvélemény-kutatás. A legutóbbi felmérést május 10-én tette közzé a horvát RTL, eszerint a HDZ és az SDP fej-fej mellett halad: Plenković pártja 30 százalékon áll, a szocdemek meg 27 százalékot kapnának. Ha azonban a szocdemekhez hozzáadjuk a velük induló kisebb pártok támogatottságát (főleg a majdnem 3 százalékos Parasztpártét), akkor

 

ma a balközép erősebb, mint Plenković.

 

Ráadásul az SDP vezette Re-Start-koalíció mellé azon liberális kispártokat is oda lehet számolni, mint például az isztriai pártot, amelyek esetleg önállóan indulnak majd el.

 

A Most (Híd) jelenleg négy százalékon áll, aminek a többsége a dalmát megyékből jön, azaz ott a párt önállóan is fog majd mandátumot szerezni.

 

Škorot az RTL május 10-én még csak saját pártja – nem a mára összejött koalíció – vonatkozásában mérte: eszerint

 

az énekes-üzletember messze elmarad attól, ami az elnökválasztáson hozott, a pártja ugyanis csak éppenhogy megugorja a tíz százalékot.

 

Mivel a többi párt, amivel együttműkődik, annyira kicsi, hogy az egy százalékot se érik el (vagy meg se jelennek a közvélemény-kutatásokban), Škoro mozgalma nem számíthat jelenleg sokkal többre tíz százaléknál.

 

Ha azonban a jobbközép és a balközép fej-fej mellett végezne, akkor Škoro királycsinálóvá válhatna. Eddig ebben a szerepben Milan Bandić korrupt zágrábi főpolgármester személyes pártja volt, de jelenleg nem tudni, hogy a Bandić365 névre hallgató alakulat miként indulna el – és eleve csak Zágrábban tudna egy-két mandátumot megszerezni. Így viszont

 

Škorotól függene a HDZ-kormány folytatása,

 

elvégre Škoro vélhetően nem támogatna egy balközép kabinetet.

 

Vukovárt elvesztette már a HDZ

 

Škoro eközben arra törekszik, hogy sikeresen tudja magát az igazi tudjmani örökség képviselőjének beállítani, ennek értelmében HDZ-s politikusokat is megpróbál magához átcsábítani. Nagy fogás neki, hogy a horvát jobboldal számára szimbolikus okokból is fontos

 

Vukovár polgármestere, Ivan Penava és az ottani HDZ-frakció nagyrésze Plenkovićtól átállt Škorohoz.

 

IVAN PENAVA, VUKOVÁR POLGÁRMESTERE 2016-BAN MÉG A HDZ TAGJAKÉNT OSZTOTT TORTÁT SZLAVÓNIAI NÉPVISELETBEN ÖLTÖZÖTT GYEREKEKNEK, IDÉN MÁR A HDZ ELLENFELEIT TÁMOGATJA. FOTÓ: IP / FB

 

Szlavónia eleve olyan terep, ahol bizonyosan éles lesz a verseny a jobboldali szavazókért – és így az első helyért – Škoróék és Plenkovićék között.

 

A balközép főleg a gazdagabb vidékeken erős: a főváros mellett Muravidéken, a középső országrészen, Fiume (Rijeka) környékén és az isztriai félszigeten. Dalmácián pedig továbbra is töretlen a HDZ uralma, ott – éppen a Mosttal elmaradt együttműködés miatt – Škoro nem tudott sikeresen betörni.

 

NYITÓKÉP: Zágrábi szuvenírbolt / Bakó Bea, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás