A szélsőjobb lehet a királycsináló az előrehozott horvát választáson

Miután a horvát parlament hivatalosan is feloszlatta magát, Zoran Milanović elnök július 5-re írta ki a járvány miatt előrehozott választásokat. Noha a jelenlegi jobboldali koalíció a közelebbi dátum miatt ismétlésben bízik, a baloldallal fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban. Miroslav Škoronak most nem néz ki akkora siker, mint télen, mégis királycsináló lehet.

Az első ország, amely a koronavírus-járványra hivatkozva előrehozza a parlamenti választásokat, Horvátország lesz. Elvileg ősszel vagy télen kellett volna tartani, de Andrej Plenković már korábban felvetette horvát sajtóértesülések szerint – amint arról az Azonnali is beszámolt –, hogy jobb lenne a választást még nyáron megtartani, mielőtt jön egy esetleges második fertőzéshullám.

Nyárra hozták a választást a feltételezett második járványhullám miatt

Végül az ellenzék se zárkózott el a javaslattól, azaz a horvát parlament most hétfőn nagy többséggel feloszlatta magát, ezzel kikényszerítve az előrehozott választásokat. Szerdán jelentette be Zoran Milanović, szociáldemokrata államfő, hogy július 5-ére írja ki a voksolást.

A pártok már készülnek a kampányra, amely persze eltérő lesz eddigi minden más választáséitól, elvégre

Andrej Plenković jobbközép kormányfő pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) az eddigi információk szerint egyedül indul, legalábbis nincs még információ arról, hogy kisebb pártokat – például a párttal együtt kormányzó, a parlamenti küszöböt egyedül megugrani nem képes ballberális Néppártot (HNS) – felveszi-e a listájára.

A baloldal nagyrésze már összefogott

Ezzel szemben a baloldal, amely Milanović idén januári váratlan győzelme után ismét előre kapott, bizonyosan többpárti koalícióban indul. Még a parlament feloszlatása előtt jelentette be a legnagyobb ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP), hogy Re-Start névvel közös listát fog állítani a balliberális Polgári Liberális Szövetséggel (Glas), a baloldali Nyugdíjaspárttal (HSU) vagy a jobbról balra csúszott Parasztpárttal (HSS).

Az összefogás egyben az eddigi liberális pártkoalíció – az ún. Amszterdami Koalíció – végét is jelenti, mert a Glas és a HSS eszerint otthagyta az együttműködést. Liberális oldalon azonban több párt is van, amely egyedül nem tudná megugorni a parlamentbe jutás küszöbét.

Horvátországban persze nincs országos küszöb, mert regionális listákról osztják ki a mandátumokat, így fordulhat elő, hogy az eddig a szintén az Amszterdami Koalícióban résztvett isztriai horvát-olasz párt (IDS/DDI) nyugalommal készülhet akár egyedül is, mert bár országosan 1-2 százaléknál többre a csak a kis félszigeten induló párt nem számíthat, de mivel ott meg a szavazatok akár felét is elhozhatja, ezért az isztriai listáról bizonyosan tud akár még négy embert is bejuttatni a zágrábi parlamentbe. Nem beszélve arról, hogy az olasz kisebbség képviselője, aki vélhetően július 5. után is a baloldali Furio Radin lesz, mindig az IDS/DDI frakciójába ül be.

Nagyobb gondban lehet két másik liberális párt – a horvát Momentumként leírható, spliti értelmiségiek által alapított Pametno (Okosan) és a korrupcióellenes Start, amelynek már a szocdemek vezette közös lista neve (Re-Start) is eléggé betesz –, ugyanis ők egyetlen régióban se olyan erősek, hogy önállóan akár csak egy mandátumot tudjanak szerezni.

A széljobb gyengébb, mint az államfőválasztáson

Eközben Andrej Plenković nem csak baloldalról, de széljobbról is kap kihívót.

Miroslav Škoro, egykori pécsi horvát konzul, énekes-üzletember a tavaly december végi államfőválasztás első fordulójában meglepetésre a szavazatok egynegyedét is elhozta, holott csak pár kisebb szélsőjobboldali párt, valamint a klerikális-neoliberális Most (Híd) parlamenti párt támogatta.

Mostanra már össze is hozta Haza Mozgalom néven a saját pártját, amely gyakorlatilag a Škoro elnökjelöltsége mögötti pártokból alakít ki egy új szélsőjobboldali közös listát. Ezen a Haza Mozgalom mellett az EU-ellenes Szuverenisták párt, valamint az iszlamo-fasiszta egykori kultuszminiszter, a HDZ-ből éppen Plenković által kicsapott Zlatko Hasanbegović Horvát Blokk pártja lesz rajta.

Noha felmerült, hogy esetleg a klerikális-neoliberális Most (Híd) párt – amint tette az államfőválasztáson – most is beáll a listán Škoro mögé, ez elúszott, vélhetően azért is, mert a Most – ellentétben a többi széljobbos erővel – nem szorul rá közös listára, egyedül is meg fogja tudni ugorni a legtöbb régióban a mandátumszerzéshez szükséges szavazatarányt. (A Most főleg Dél-Dalmáciában erős, míg Škoro bázisa Szlavóniában van, azaz regionálisan bizonyosan jól jött volna Škoronak az együttműködés, most ugyanis főleg a szintén a dalmát vidékeken aktívabb Szuverenisták feladata lesz ezen régió becsatornázása.)

Škoro lehet a mérleg nyelve

A választások kiírása óta még nem készült új közvélemény-kutatás. A legutóbbi felmérést május 10-én tette közzé a horvát RTL, eszerint a HDZ és az SDP fej-fej mellett halad: Plenković pártja 30 százalékon áll, a szocdemek meg 27 százalékot kapnának. Ha azonban a szocdemekhez hozzáadjuk a velük induló kisebb pártok támogatottságát (főleg a majdnem 3 százalékos Parasztpártét), akkor

Ráadásul az SDP vezette Re-Start-koalíció mellé azon liberális kispártokat is oda lehet számolni, mint például az isztriai pártot, amelyek esetleg önállóan indulnak majd el.

A Most (Híd) jelenleg négy százalékon áll, aminek a többsége a dalmát megyékből jön, azaz ott a párt önállóan is fog majd mandátumot szerezni.

Škorot az RTL május 10-én még csak saját pártja – nem a mára összejött koalíció – vonatkozásában mérte: eszerint

Mivel a többi párt, amivel együttműkődik, annyira kicsi, hogy az egy százalékot se érik el (vagy meg se jelennek a közvélemény-kutatásokban), Škoro mozgalma nem számíthat jelenleg sokkal többre tíz százaléknál.

Ha azonban a jobbközép és a balközép fej-fej mellett végezne, akkor Škoro királycsinálóvá válhatna. Eddig ebben a szerepben Milan Bandić korrupt zágrábi főpolgármester személyes pártja volt, de jelenleg nem tudni, hogy a Bandić365 névre hallgató alakulat miként indulna el – és eleve csak Zágrábban tudna egy-két mandátumot megszerezni. Így viszont

elvégre Škoro vélhetően nem támogatna egy balközép kabinetet.

Vukovárt elvesztette már a HDZ

Škoro eközben arra törekszik, hogy sikeresen tudja magát az igazi tudjmani örökség képviselőjének beállítani, ennek értelmében HDZ-s politikusokat is megpróbál magához átcsábítani. Nagy fogás neki, hogy a horvát jobboldal számára szimbolikus okokból is fontos

Szlavónia eleve olyan terep, ahol bizonyosan éles lesz a verseny a jobboldali szavazókért – és így az első helyért – Škoróék és Plenkovićék között.

A balközép főleg a gazdagabb vidékeken erős: a főváros mellett Muravidéken, a középső országrészen, Fiume (Rijeka) környékén és az isztriai félszigeten. Dalmácián pedig továbbra is töretlen a HDZ uralma, ott – éppen a Mosttal elmaradt együttműködés miatt – Škoro nem tudott sikeresen betörni.

NYITÓKÉP: Zágrábi szuvenírbolt / Bakó Bea, Azonnali