+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. május 21. csütörtök, 19:33
Miután a horvát parlament hivatalosan is feloszlatta magát, Zoran Milanović elnök július 5-re írta ki a járvány miatt előrehozott választásokat. Noha a jelenlegi jobboldali koalíció a közelebbi dátum miatt ismétlésben bízik, a baloldallal fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban. Miroslav Škoronak most nem néz ki akkora siker, mint télen, mégis királycsináló lehet.

Az első ország, amely a koronavírus-járványra hivatkozva előrehozza a parlamenti választásokat, Horvátország lesz. Elvileg ősszel vagy télen kellett volna tartani, de Andrej Plenković már korábban felvetette horvát sajtóértesülések szerint – amint arról az Azonnali is beszámolt –, hogy jobb lenne a választást még nyáron megtartani, mielőtt jön egy esetleges második fertőzéshullám.

 

Nyárra hozták a választást a feltételezett második járványhullám miatt

 

Végül az ellenzék se zárkózott el a javaslattól, azaz a horvát parlament most hétfőn nagy többséggel feloszlatta magát, ezzel kikényszerítve az előrehozott választásokat. Szerdán jelentette be Zoran Milanović, szociáldemokrata államfő, hogy július 5-ére írja ki a voksolást.

 

A pártok már készülnek a kampányra, amely persze eltérő lesz eddigi minden más választáséitól, elvégre

 

továbbra sem lehetséges nagyobb tömeges rendezvényeket tartani, azaz a pártoknak a szokásos nagygyűlésekről le kell mondaniuk.

 

Andrej Plenković jobbközép kormányfő pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) az eddigi információk szerint egyedül indul, legalábbis nincs még információ arról, hogy kisebb pártokat – például a párttal együtt kormányzó, a parlamenti küszöböt egyedül megugrani nem képes ballberális Néppártot (HNS) – felveszi-e a listájára.

 

A baloldal nagyrésze már összefogott

 

Ezzel szemben a baloldal, amely Milanović idén januári váratlan győzelme után ismét előre kapott, bizonyosan többpárti koalícióban indul. Még a parlament feloszlatása előtt jelentette be a legnagyobb ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP), hogy Re-Start névvel közös listát fog állítani a balliberális Polgári Liberális Szövetséggel (Glas), a baloldali Nyugdíjaspárttal (HSU) vagy a jobbról balra csúszott Parasztpárttal (HSS).

 

Az ő miniszterelnök-jelöltjük az SDP elnöke, Davor Bernadić.

 

AZ SDP ELNÖKE, DAVOR BERNADIĆ NÉPSZERŰSÉGE ELMARAD ANDREJ PLENKOVIĆÉTÓL, MIKÖZBEN PÁRTJAIK FEJ-FEJ MELLETT HALADNAK. FOTÓ: DB / FB

 

Az összefogás egyben az eddigi liberális pártkoalíció – az ún. Amszterdami Koalíció – végét is jelenti, mert a Glas és a HSS eszerint otthagyta az együttműködést. Liberális oldalon azonban több párt is van, amely egyedül nem tudná megugorni a parlamentbe jutás küszöbét.

 

Horvátországban persze nincs országos küszöb, mert regionális listákról osztják ki a mandátumokat, így fordulhat elő, hogy az eddig a szintén az Amszterdami Koalícióban résztvett isztriai horvát-olasz párt (IDS/DDI) nyugalommal készülhet akár egyedül is, mert bár országosan 1-2 százaléknál többre a csak a kis félszigeten induló párt nem számíthat, de mivel ott meg a szavazatok akár felét is elhozhatja, ezért az isztriai listáról bizonyosan tud akár még négy embert is bejuttatni a zágrábi parlamentbe. Nem beszélve arról, hogy az olasz kisebbség képviselője, aki vélhetően július 5. után is a baloldali Furio Radin lesz, mindig az IDS/DDI frakciójába ül be.

 

A PULAI POLGÁRMESTER, BORIS MILETIĆ VEZETTE ISZTRIAI HORVÁT-OLASZ PÁRT A FÉLSZIGETEN ANNYIRA TAROLNI SZOKOTT, HOGY EGYEDÜL IS KÜLDHET KÉPVISELÖKET ZÁGRÁBBA. FŐ KÖVETELÉSÜK AZ ORSZÁG DECENTRALIZÁCIÓJA, TÖBB PÉNZT HAGYNÁNAK HELYBEN. ISZTRIA ZÁGRÁB UTÁN HORVÁTORSZÁG LEGJÓMÓDÚBB MEGYÉJE. FOTÓ: IDS/DDI

 

Nagyobb gondban lehet két másik liberális párt – a horvát Momentumként leírható, spliti értelmiségiek által alapított Pametno (Okosan) és a korrupcióellenes Start, amelynek már a szocdemek vezette közös lista neve (Re-Start) is eléggé betesz –, ugyanis ők egyetlen régióban se olyan erősek, hogy önállóan akár csak egy mandátumot tudjanak szerezni.

 

A széljobb gyengébb, mint az államfőválasztáson

 

Eközben Andrej Plenković nem csak baloldalról, de széljobbról is kap kihívót.

 

Miroslav Škoro, egykori pécsi horvát konzul, énekes-üzletember a tavaly december végi államfőválasztás első fordulójában meglepetésre a szavazatok egynegyedét is elhozta, holott csak pár kisebb szélsőjobboldali párt, valamint a klerikális-neoliberális Most (Híd) parlamenti párt támogatta.

 

Škoro főleg azon egykori HDZ-szavazókra épít, akiknek Plenković kormányfő túl mérsékelt.

 

Mostanra már össze is hozta Haza Mozgalom néven a saját pártját, amely gyakorlatilag a Škoro elnökjelöltsége mögötti pártokból alakít ki egy új szélsőjobboldali közös listát. Ezen a Haza Mozgalom mellett az EU-ellenes Szuverenisták párt, valamint az iszlamo-fasiszta egykori kultuszminiszter, a HDZ-ből éppen Plenković által kicsapott Zlatko Hasanbegović Horvát Blokk pártja lesz rajta.

 

DR. MIROSLAV ŠKORO, A HAZA MOZGALOM ELNÖKE RUŽA TOMAŠIĆ, A SZUVERENISTÁK ELNÖKE MELLETT TAVASSZAL EGY ZÁGRÁBI SZÍNHÁZBAN. LEHETNEK KIRÁLYCSINÁLÓK, DE NEM TUDJÁK ELÉRNI, AMIRE ŠKORO EGYMAGA KÉPES VOLT AZ ELNÖKVÁLASZTÁSON. FOTÓ: MŠ / FB

 

Noha felmerült, hogy esetleg a klerikális-neoliberális Most (Híd) párt – amint tette az államfőválasztáson – most is beáll a listán Škoro mögé, ez elúszott, vélhetően azért is, mert a Most – ellentétben a többi széljobbos erővel – nem szorul rá közös listára, egyedül is meg fogja tudni ugorni a legtöbb régióban a mandátumszerzéshez szükséges szavazatarányt. (A Most főleg Dél-Dalmáciában erős, míg Škoro bázisa Szlavóniában van, azaz regionálisan bizonyosan jól jött volna Škoronak az együttműködés, most ugyanis főleg a szintén a dalmát vidékeken aktívabb Szuverenisták feladata lesz ezen régió becsatornázása.)

 

Škoro lehet a mérleg nyelve

 

A választások kiírása óta még nem készült új közvélemény-kutatás. A legutóbbi felmérést május 10-én tette közzé a horvát RTL, eszerint a HDZ és az SDP fej-fej mellett halad: Plenković pártja 30 százalékon áll, a szocdemek meg 27 százalékot kapnának. Ha azonban a szocdemekhez hozzáadjuk a velük induló kisebb pártok támogatottságát (főleg a majdnem 3 százalékos Parasztpártét), akkor

 

ma a balközép erősebb, mint Plenković.

 

Ráadásul az SDP vezette Re-Start-koalíció mellé azon liberális kispártokat is oda lehet számolni, mint például az isztriai pártot, amelyek esetleg önállóan indulnak majd el.

 

A Most (Híd) jelenleg négy százalékon áll, aminek a többsége a dalmát megyékből jön, azaz ott a párt önállóan is fog majd mandátumot szerezni.

 

Škorot az RTL május 10-én még csak saját pártja – nem a mára összejött koalíció – vonatkozásában mérte: eszerint

 

az énekes-üzletember messze elmarad attól, ami az elnökválasztáson hozott, a pártja ugyanis csak éppenhogy megugorja a tíz százalékot.

 

Mivel a többi párt, amivel együttműkődik, annyira kicsi, hogy az egy százalékot se érik el (vagy meg se jelennek a közvélemény-kutatásokban), Škoro mozgalma nem számíthat jelenleg sokkal többre tíz százaléknál.

 

Ha azonban a jobbközép és a balközép fej-fej mellett végezne, akkor Škoro királycsinálóvá válhatna. Eddig ebben a szerepben Milan Bandić korrupt zágrábi főpolgármester személyes pártja volt, de jelenleg nem tudni, hogy a Bandić365 névre hallgató alakulat miként indulna el – és eleve csak Zágrábban tudna egy-két mandátumot megszerezni. Így viszont

 

Škorotól függene a HDZ-kormány folytatása,

 

elvégre Škoro vélhetően nem támogatna egy balközép kabinetet.

 

Vukovárt elvesztette már a HDZ

 

Škoro eközben arra törekszik, hogy sikeresen tudja magát az igazi tudjmani örökség képviselőjének beállítani, ennek értelmében HDZ-s politikusokat is megpróbál magához átcsábítani. Nagy fogás neki, hogy a horvát jobboldal számára szimbolikus okokból is fontos

 

Vukovár polgármestere, Ivan Penava és az ottani HDZ-frakció nagyrésze Plenkovićtól átállt Škorohoz.

 

IVAN PENAVA, VUKOVÁR POLGÁRMESTERE 2016-BAN MÉG A HDZ TAGJAKÉNT OSZTOTT TORTÁT SZLAVÓNIAI NÉPVISELETBEN ÖLTÖZÖTT GYEREKEKNEK, IDÉN MÁR A HDZ ELLENFELEIT TÁMOGATJA. FOTÓ: IP / FB

 

Szlavónia eleve olyan terep, ahol bizonyosan éles lesz a verseny a jobboldali szavazókért – és így az első helyért – Škoróék és Plenkovićék között.

 

A balközép főleg a gazdagabb vidékeken erős: a főváros mellett Muravidéken, a középső országrészen, Fiume (Rijeka) környékén és az isztriai félszigeten. Dalmácián pedig továbbra is töretlen a HDZ uralma, ott – éppen a Mosttal elmaradt együttműködés miatt – Škoro nem tudott sikeresen betörni.

 

NYITÓKÉP: Zágrábi szuvenírbolt / Bakó Bea, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás