+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. május 20. szerda, 19:29
Tirana lakossága arra ébredt: a baloldali albán kormány egy éjszaka során a földdel egyenlővé tette az 1940-ben épült nemzeti színházat. A futurista épület helyén egy bevásárlóközpont lesz.

Tiranában szombat éjszaka lebontották a nemzeti színház épületét. Az ügy nem csupán műemlékvédelmi kérdéseket vet fel, hanem illeszkedik a gyakorlatilag tavaly február óta forrongó albán közélet történéseibe.

 

Az hogy buldózerek érkeztek szombat este a Szkander-bég térre, ahol a színház állt, nem volt egészen váratlan,

 

az albán főváros baloldali vezetése ugyanis már több, mint egy éve tervezte a nemzeti színház eltávolítását. Ezért már 2019 elején megalakult a Színházvédők Szövetsége, a szervezet aktivistái tavaly óta megszállva tartották az épületet.

 

TÜNTETÉS A SZÍNHÁZÉRT TAVALY AUGUSZTUSBAN. KÉP: SZINHÁZVÉDŐK, FACEBOOK

 

2019 februárban már jelentős tüntetések indultak Edi Rama szocialista kormányfő ellen, aki 2000 és 2011 között Tirana főpolgármestere volt. A tüntetésekhez csatlakoztak az ellenzéki, jobbközép Demokrata Párt parlamenti képviselői is, akik lemondtak a mandátumukról, mivel hirtelen kitalálták: a 2017-es választások mégsem voltak tiszták.

 

A két ellenzéki párt – a Demokraták és a Szocialista Mozgalom az Integrációért – nem tudta azonban ezzel megbénítani a Rama-kormányt, ahogy tervezte. Már csak azért sem, mert a mandátumukat visszaadó ellenzékiek helyére pár ellenzéki politikus – tiltakozásul saját pártjaik döntése ellen – végül beült a tiranai parlamentbe, ami így nem csak működőképes maradhatott, de ellenzék nélkül se lett. 

 

A parlamenti mandátumok visszaadása azonban ellenzéki tüntetéshullámot indított be, amely tavaly nyáron radikalizálódott. A főleg egyetemistákból álló tüntetők és a rendőrök 2019 nyarán már összecsaptak egymással, a tüntetők ugyanis be akartak hatolni az ellenzék nélkül ülésező parlament épületébe.

 

A tüntetők attól tartottak: a Rama-kormány korruptsága miatt Albánia EU-csatlakozása tovább fog tolódni, ezért volt az a jelszavuk:

 

„Olyanok szeretnénk lenni, mint Európa többi része.”

 

A demonstrálók egy része már a nyári tüntetések során megszállta a Tirana központjában lévő Nemzeti Színházat, a baloldali ország- és városvezetés ugyanis az akkori hírek szerint egy kisebb színházat és üzleteket ígérő vállalkozónak ígérte volna oda a területet.

 

Ekkor készített interjút a német Frankfurter Allgemeine Zeitung Besjan Pesha színésszel, a mozgalom egyik vezetőjével, aki szintén gyakorlatilag beköltözött ekkor a színház épületébe, és a német lapnak elmondta: a rendőrség az áram és a víz lekapcsolásával megkezdte az épület kiürítését, a berendezési tárgyakat is már addigra elszállították.

 

Az olasz Tirana lebontása

 

Hozzá kell tenni: az épület nagyon rossz állapotban volt.

 

1940-ben épült az olasz megszállás idején az olasz fasiszta-futurista építészet stílusában

 

először mozinak szánták olasz katonák számára, csak 1947 után, a kommunista Albániában lett az épületből nemzeti színház.

 

AZ OLASZ MEGSZÁLLÓKNAK ÉPÜLT 1940-BEN MOZIKÉNT, A KOMMUNISTA ALBÁNIA ALATT LETT AZ ORSZÁG NEMZETI SZÍNHÁZA. FOTÓ: ALBINFO / WIKIPEDIA

 

A színház Tirana olasz időkből származó épületeinek egyike volt, de a rossz állapota miatt 2010 óta többször is felmerült már a lebontása. Edi Rama, aki 2000 és 2011 között Tirana polgármestereként még az épített környezet védelmét tűzte ki célul, kormányfőként már „az olasz Tirana” számos építészeti emlékét elbontani tervezte – nem holmi olaszellenességből, hanem egyszerű üzleti (és a vádak szerint: korrupciós) okokból.

 

2016-ban, amikor Rama már miniszterelnök volt, de Tiranában továbbra is a szocialisták adták a városvezetést, ennek keretében bontották le a szintén olasz időkben épült Qemal Stafa Stadiont. Ennek helyén 2ß019-re a számos korrupciós üggyel kísért Air Albania Stadion épült fel.

 

Politikai színház

 

Ezen politikába illeszkedik a Nemzeti Színház szombat éjszakai elbontása is. Noha Rama először azt ígérte, magánbefektetőknek adja a területet, hogy ott egy új színház készüljön, most úgy néz ki: végül csak annyi valósul meg, hogy

 

a magánbefektetők bevásárlóközpontot építhetnek a Szkander-bég téren, ahol a színház állt.

 

Az ellenzék azzal vádolja Ramát és Tirana szocialista vezetését, hogy átjátszott és „szabaddá tett” volna „közterületet” egy magánbefektetés számára. Az színház mellett kiállók szerint meg kellett volna tartani állami tulajdonban a telket (és persze rajta a színházat), nem lett volna szabad azt eladni.

 

Erion Veliaj, Tirana szocialista főpolgármestere azonban tagadta – az európai műemlékvédelmi Europa Nosta állításával szemben –, hogy bármikor is műemlékvédelem alatt állt volna az épület, és mivel Albániában a telekkönyvezéstől kezdve eléggé szabályozatlan az egész ingatlanhelyzet, valóban nehéz eldönteni, kinek van igaza a műemlékvédelem kérdésében.

 

Akik a lebontást ellenezték, persze nem csupán műemlékvédelmi okokat emlegettek, ugyanis Edi Rama kormánya a vádak szerint egyrészről a versenyjogi szabályokat megkerülve döntötte el, ki kaphatja meg a területet (ezt az Európai Unió is bírálta tavaly), másrészről

 

az egész színház ügye a szocialisták és a demokraták közötti politikai ellentét egy újabb szimbóluma lett.

 

Noha a demokraták se tettek korábban, amikor még kormányon voltak, az épület megmentéséért, most a helyzetet saját javukra próbálják meg kihasználni.

 

Végül szombat este kezdődött meg az épület lebontása,

 

vasárnap hajnalra már csak a törmelékek előtt zajlottak a tüntetések,

 

amelyeken a demokraták több politikusa is részt vett. Kastriot Cipi, a színházvédők egyik vezetője bejelentette: „ezentúl nem a színházért, hanem a diktatúra ellen fogunk tüntetni”. Azaz a színház lebontása egy a tavalyihoz hasonlóan forró nyár kezdete lehet az albán politikában és Tirana utcáin.

 

NYITÓKÉP: A még álló, megszállt nemzeti színház / Aleanca për Mbrojtjen e Teatrit, Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás