Ugrik a külföldi vakáció? Nyaralj idén a magyar nyugaton!

A spanyol tengerpart, Olaszország, és még oly sok minden más idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Az Azonnalin sorozatot indítunk, ahol összegyűjtünk pár remek helyet itthonról: a második részben Bükfürdő és a nyugati határszél lesz terítéken!

A kormány maga is a belföldi turizmusra helyezné idén a hangsúlyt, amit egyrészt megkönnyíthet, hogy sok, egyébként népszerű külföldi célpontot nagyon súlyosan érintett a koronavírus-járvány – elég csak Olaszországra és Spanyolországra gondolni –, másrészt pedig az itthon is gyakorlatilag teljesen leálló gazdaság szintén sokak pénztárcáját rövidítette meg a kényszerű szabadságolásokkal és létszámleépítésekkel.

Európa-szerte sorra zártak be a járvány miatt az éttermek, bárok és szállodák, amelyek most abban reménykednek, hogy a nyári szezonjukat legalább részben meg tudják menteni.

Itthon se legyen ez másképp. Mivel borítékolható, hogy kevesebb turista látogat majd Magyarországra, a hazai fogyasztókra tudnak elsősorban támaszkodni a turizmus és a vendéglátás szereplői. Az Azonnalin az utóbbi hónapokban többször megszólaló Bódis Gábor turisztikai szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakma és az utasok is elsősorban azt tervezik, hogy hazai úticélokat keressenek fel nyáron.

Ő egyébként arra készül, hogy a koronavírus-járvány hosszabb távon is átalakítja a turisták szokásait.

Vidékre a május elsejei hosszú hétvége után a járványügyi intézkedések jelentős enyhülésének köszönhetően szép lassan kezd visszatérni az élet, és ez lassan megtörténhet Budapesten is. Szóval hamarosan már tényleg csak a pénztárcák szabhatnak határt az úti terveknek.

Ha végre tényleg szabadon mozoghatunk újra, érdemes lesz minél több dolgot kipróbálni. Az aktív pihenést minőségi kikapcsolódással és némi kultúrával megfűszerezve a Vas megyei Bükfürdőn és környékén kell keresned!

1. Ezt csináld a nyugati határnál

Először is: felejtsd el az előítéletet, miszerint akik ennyire közel laknak Ausztriához, igazából sajnálják, hogy az addig nem létező Burgenland határait nem tolták egy kicsit keletebbre a trianoni békeszerződéskor. Ezzel szembemenve érdemes hangsúlyozni, hogy nem véletlen a Haladás-szurkolók Nyugat-Magyarországot éltető rigmusa.

Elvégre itt a rendszerváltás után közvetlenül sokan, és aztán egyre többen csinálták meg a szerencséjüket abból, hogy Ausztriában kezdtek el dolgozni – az EU-csatlakozás csak rásegített erre. Hogy ez mit is jelent sokaknak, az gyakran azokból a Facebook-profilokból derül ki, amelyeken munkahelyként egyszerűen „Ausztria” van feltüntetve. Mindegy tehát, hogy valaki pincér, lakatos, építészmérnök vagy esetleg nőgyógyász: Ausztria melóhely, ezzel együtt pedig a magyarországi viszonyokhoz képest többszörös pénzkereseti lehetőség. Ennyit bőven elég róla tudni.

Bükre a turisták alapvetően egyvalami miatt érkeznek: ez a gyógyfürdő, ami május végén részben újra kinyit. A turistáknak teljesen igazuk van, elvégre az elmúlt két évtizedben folyamatosan fejlesztették a komplexumot, aminek köszönhetően ma már nemcsak a kiváló minőségű gyógyvíz (főleg porckopásra, meszesedésre, csontritkulásra, ízületi gyulladásra ajánlják), hanem az ország talán legjobb szaunavilága, élményfürdő, valamint kinti- és benti csúszdák is várják a vendégeket.

A vendégkör is alaposan átalakult: ma már senkinek nem kell attól tartania, hogy a hely nem elég fiatalos. Az elmúlt 20 évben egyre jobban ráment a fürdő a családosokra, így ma már bőven lehet találkozni fiatalokkal.

Nem volt kétségem felőle, hogy Németországban mindenki minimum hatvanéves. Elképzelni nem tudtam, hogy vannak fiatalabbak is abban az országban, önkéntelenül példátlan demográfiai katasztrófát vizionálva ezzel.

Ezzel együtt is,

Ez főleg a kültéri medencében király télen, amikor az arcbőröd mínusz fokokat észlel, nyaktól lefelé viszont a jellegzetes illatú gyógyvíz melenget.

Bár a fürdő a fő attrakció, és álmoskásnak tűnhet a város (2007 óta hivatalosan is az!), esténként azért érdemes sétát tenni a szépen rendben tartott, csendes utcákon.

2. Itt egyél és igyál Bükfürdőn és környékén

Ha kényelmesen szeretnéd végigjárni az összes éttermet Bükön, nem elég rövid vakációra érkezned. Mindenesetre ha itt vagy, és jót akarsz enni, akkor elsősorban a Kes Pubot, a közvetlenül a gyógyfürdő mellett lévő, mára már egészen patinás Fürdő Éttermet érdemes meglátogatni, valamint a nem kevésbé jó hírű, vadhúsra is specializálódott Vadásztanyát. A pizzériából nemrégiben profilt váltó, és sportbárrá alakuló Roberto a vasútállomás mellett pedig meglepően autentikus olasz ételeket kínál, és meccsnézésre is tökéletes hely.

A fürdőn kihagyhatatlan a Péter Büfé, ami egymagában számol le a tévhittel, hogy egy fürdőhely büféjében – legyen az medencés vagy természetes fürdőhely – csak igénytelen kaját lehet kapni. Igazi különlegesség a kendi, amivel tulajdonképpen a vasi tortillát alkották meg jó egy évtizeddel ezelőtt. Töretlen sikerrel árulják.

Ha pedig háziasabb hangulatra vágysz, akkor irány a Marx utca és a Mátyás Söröző és Étterem, vagyis a Matyi. Ahogy a neve is mutatja, ide vannak, akik bizony csak inni térnek be, szóval ne klasszikus étteremre számíts. Ellenben a konyhájuk és a kiszolgálás hibátlan, és itt aztán tényleg nem fog kinézni senki, ha a vacsorát a szokottnál nagyobb mennyiségű alkohollal öblíted le. A helyiekkel és a többi turistával is könnyebben szóba lehet elegyedni, szóval a fentebb már boncolgatott nyugati életérzésbe is nagyobb eséllyel kóstolhatsz itt bele.

Nem kell tehát semerre mozogni Bükről a megbízhatóan jó gasztronómiai élményekért, de ha mégis megtennéd, akkor a félórára lévő Sopronba menj a Deák Étterembe. 

3. Ide menj a környéken

Ha már Sopron. A város nagyjából 50 kilométeres körzetében gyakorlatilag fogalommá váló Deák ahhoz még nem elég indok, hogy odamenj, ellenben a belváros a Tűztoronnyal, az Instagram-bejegyzéseket szabályosan provokáló szűk, zegzugos utcákkal, a Patika-házzal és az Ó-Zsinagógával együtt már elég hívogató. Érdemes azonban kimenni a városból, és megmártózni egy kicsit a közelmúlt történelmében: a Páneurópai Pikniknek méltó emlékparkot emeltek az osztrák határnál.

Ha pedig Sopron, akkor érdemes megkóstolni a környék kékfrankosát vagy zweigeltjét a borászatok egyikében. Aki újhullámos borokra vágyik, annak ott van Franz Weninger Balfon, a klasszikus vonalat pedig a Gangl, a Jandl, a Taschner és a Lővér pincék képviselik többek közt. Aki meg valami egészen szokatlant akar megtapasztalni, menjen el Fertőrákosra enni-inni Ráspihoz: a borokat is készítő séf a vadak és a gombák szakértője.

Bár borai nincsenek, kastélya igen: Fertődön a szépen felújított Esterházy-kastélyba mindenképp ugorj be (autóval ez Büktől is csak fél óra), kár lenne kihagyni az ország egyik legszebb barokk emlékét.

Sopronhoz és környékéhez képest kevésbé izgalmas a másik közelben lévő város, Szombathely. Ott a római kori emlékeket érdemes megnézni, esetleg az augusztusi Savaria Karneválra kell időzíteni a látogatást, amikor az egész város megőrül legalább egy kicsit, de idén a vírus miatt eleve bizonytalan, lehet-e majd tartani nagyobb rendezvényeket.

de fájdalom, a Hali tavaly kizúgott az NB I-ből, a Zalaegerszeg pedig éppen feljutott, szóval elkerülték egymást. Jövőre a másodosztályban azonban már van esély egy újabb nyugati rangadóra. Soha nem lehet olyan rossz a két csapat, hogy ne korbácsolja fel az érzelmeket. Tanúskodjon erről ez a legendás felvétel a még legendásabb kommentálással, valamint Roguy Meyével, „a gaboni viperával” – immáron évtizedes távlatból.

Ha viszont magasabb kultúrára vágysz, irány a Weöres Sándor Színház, ahol az újdonsült Nemzet Színésze, Jordán Tamás és társulata az egyik legjobb vidéki színházat hozta össze.

Említésre méltó még Kőszeg, ahol a Jézus Szíve Templom előtt sosem rossz program elnyalni egy fagyit, vagy túrázni a Dunántúl legmagasabb pontjára, a 882 méteres Írott-kőre.

Az aktív pihenés hívei még biciklire is pattanhatnak. Bükfürdőtől Bőig, onnan pedig egészen az osztrák határig, Locsmándig áll ehhez rendelkezésre kerékpárút. Az oda-vissza valamivel több, mint húszkilométeres túrát a legtipikusabb alpokaljai környezetben lehet megtenni. Minimális szintemelkedéssel, de a háttérben már hegyekkel. Tiszta időben még az Alpok is látszik!

4. Itt lakj

Bükfürdő rohamos fejlődésével a Zimmer freinek szinte teljesen leáldozott. Gyakorlatilag a földből nőttek ki olyan nívós szállodák, mint a Hotel Caramell, a Répce Gold, vagy a 18 lyukú golfpályát kínáló Greenfield.

Nem halt meg azonban teljesen a falusi vendéglátás, sőt. Bizonyos értelemben soha nem virágzott még ennyire. A helyiek közül sokan tartották a lépést az emelkedő igényekkel, ami színvonalas apartman- és vendégházakban mutatkozik meg. Nekem egy Bükhöz hasonló helyen nem sok kedvem lenne a puccos szállodák túlzott sterilitásához, szóval biztosan egy helyi vendéglátósnál szállnék meg inkább. Kellemes időtöltést nálunk, irány Nyugat!

NYITÓKÉP: Galavits Patrik / Azonnali