+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. május 19. kedd, 10:02
Már az EU 27 tagállamán belül. De úgy tűnik, fontos csatát nyertek meg a mihamarabbi újranyitásért kardoskodó dél-európai államok.

Lassan újraindulhatnak a turizmus fogaskerekei a koronavírus első hulláma után, legalábbis úgy néz ki, hamarosan a tagállami kormányok már nem szólnak bele abba, hogy az EU-n belül ki hová szeretne utazgatni nyáron – derült ki hétfőn a turisztikai szempontból kiemelten fontos uniós tagállamok videokonferenciáján a Politico beszámolója szerint.

 

A brüsszeli szaklap arról ír:

 

a konferencián nyilvánvalóvá vált, hogy az uniós állampolgároknak nem mondják meg a kormányaik, hogy hová is mehetnek nyaralni,

 

ezt a döntést egyénileg, a kockázatokat saját maguk által elemezve és a maguk preferenciáit követve kell meghozniuk.

 

Megmenekül a nyári szünet?

 

Egyáltalán nem volt biztos az, hogy ez így lesz ezen a nyáron: Heiko Maas német külügyminiszter nemrég még az utazgatás ellen hívott fel, mondván, hogy „elfogadhatatlan kockázattal járna”, ha a turistacélpontok hirtelen versenyezni kezdenének azért, hogy ki is fogadjon először látogatókat. Szerinte persze olyan gyorsan kell újranyitni, amint lehetséges, de egyúttal felelősségteljesnek is kell lenniük. Ezen a héten a külügyér már engedékenyebb hangot ütött meg, a beszámolók szerint azt mondta, június közepén már Németország is feloldhatja az utazási korlátozásokat – pont időben a német nyári szünet kezdete előtt. Annyiban azonban továbbra is figyelmeztetett, hogy

 

„illúzió” volna azt gondolni, hogy ezzel minden visszatér a régi kerékvágásba.

 

Mindenesetre nagy győzelem ez a turisztikailag kiemelt – főleg déli – tagállamok kormányainak, akik a turizmus mihamarabbi újranyitásán ügyködtek, és persze próbálták elérni, hogy az EU legnépesebb államából is érkezzenek nyáron emberek. Maas osztrák, bolgár, horvát, ciprusi, görög, olasz, máltai, portugál, szlovén és spanyol kollégáival egyeztetett, mostanra pedig úgy tűnik, elindult a tagállamok közötti turisztikai versenyfutás.

 

Görögország különösen élen jár a turistacsalogatásban, Nikosz Dendiasz külügyminiszter például a német médiának arról beszélt, Görögországon belül már szabad az utazás, és a hotelek, szállások készülnek az újranyitásra, ahogyan a strandok is elérhetőek. Szteliosz Petszasz kormányszóvivő pedig arról beszélt, minden turizmusból származó bevétel siker lesz, az ország pedig mindent megtesz majd, hogy „egy nagyobb szeletet harapjon ki egy sokkal kisebb turisztikai tortából”.

 

Ahogyan arról az Azonnalin is írtunk, június 3-től kezdve újranyit az Európában a járvány által az egyik legkomolyabban érintett Olaszország is, az olaszok ráadásul a határokat is megnyitják, és a beérkezőknek nem is kell kötelező karanténba vonulniuk. Komoly mérföldkő ez, hiszen pár héttel ezelőttig Olaszországban az egyik legszigorúbb kijárási korlátozások voltak érvényben, most pedig már a turisták is jöhetnek – ha akarnak. Luigi Di Maio olasz külügyminiszter is arról beszélt:

 

csak a turistákon múlik, hogy készen állnak-e arra, hogy Olaszországba utazzanak.

 

Nem mindenkinek tetszenek a bilaterális alkuk

 

A másik fontos téma a kormányzati korlátozások körül forog: voltak olyan hírek ugyanis, miszerint egyes országok bilaterális egyezményekkel mentenék meg a nyarat – például a járványt egyaránt jól kezelő Csehország és Horvátország tervezte egy turistafolyosó kialakítását az országaik között. A kissé diszkriminatív bilaterális paktumok azonban nem mindenkinél ilyen népszerűek: Di Maio a videokonferencián arról beszélt,

 

minden turistakorridorról, bilaterális döntésekről szóló ötlet, vagyis egyes turisták „feketelistára vétele” „elfogadhatatlan”.

 

„Ha nem változtatunk irányt hamarosan, annak súlyos következményei lesznek az európai országok turisztikai szektorára nézve, (...) a kétoldalú egyezmények a turistaáramlásra pedig szembemennek az EU szellemiségével” – fogalmazott az olasz politikus. Ugyanígy vélekednek a németek is, akik szerint szintén közös megoldásra lenne szükség.

 

A csehek már viszont nem szeretnének ilyen messzire menni: a videokonferencián szintén résztvevő cseh külügyminiszter-helyettes arról beszélt, Görögország hamarosan megnyithat a cseh turisták előtt, és ehhez még csak tesztelésre sem lenne szükségük a cseheknek. Maga a cseh határ pedig már most nyitva áll mindenki előtt – csak éppen friss negatív koronavírus-teszt hiányában kéthetes karantén vár a beérkezőkre. Hamarosan azonban ennek is vége lehet: a visegrádi országok az Euractiv tudósítása szerint kedden beszélik meg a határnyitás feltételeit egymással, a konferenciához pedig Angela Merkel német kancellár is csatlakozik.

 

BORÍTÓKÉP: Minden rendben lesz – áll egy olaszországi ház ablaka alatt. Pietro Luca Cassarino / Flickr 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás