+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. május 19. kedd, 15:04
De csak akkor, ha minden tagállam kríziskezelésére kiterjed majd a vizsgálat. Közben Donald Trump a szervezet finanszírozásának végleges felfüggesztésével fenyegetőzik.

Ezúttal virtuálisan ugyan, de május 18-án megkezdődött a WHO 73. Nemzetközi Gyűlése, ami a szervezet döntéshozó fórumaként működik: itt vitatják meg és döntenek a WHO tagállamok küldöttei a WHO végrehajtó szerve, a végrehajtó igazgatótanács által benyújtott témákról. 

 

Idén a nyitóbeszéd természetesen a világ koronavírus-járványra adott válaszára fókuszált:

 

az idén leköszönő WHO-elnök, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz burkoltan a tagállamok megkésett reakcióját okolta a járvány elterjedéséért a világon,

 

a WHO-t ért kritikákra reragálva hangsúlyozta, hogy „a WHO már január 30-án kiadta a legmagasabb fokú figyelmeztetést, tíz napon belül kiadta az ajánlást az egészségügyi dolgozók számára. Ekkor még kevesebb, mint 100 eset volt, Kínán kívül pedig halálos áldozat nélkül”. 

 

Hiába azonban Gebrejeszusz érvelése, sok WHO-tagállam további magyarázatot követelt a világszervezet felelősségének feltárása érdekében: az El País tudósítása szerint Európai Unió tagállamainak vezetésével be is nyújtottak egy indítványt, amely értelmében függetlenül vizsgálnák meg a WHO felelősségét a járványra adott válaszokban. Az indítványt még Kína is támogatta, de beállt mögé Japán, az afrikai országok, Brazília, Ausztrália, az Egyesült Királyság és még sok-sok állam. Nem volt viszont az aláírók sorában az Egyesült Államok, habár az amerikai küldött szóban támogatásáról biztosította a független vizsgálat lefolytatását követelő kezdeményezést.

 

Gebrejeszusz az indítványra reagálva nyitóbeszédében elmondta: a WHO áll elébe a vizsgálatnak, de annak érdekében, hogy az 

 

„valóban alapos és átfogó legyen, ki kell terjednie minden szereplőre”, így az egyes tagállamokra is.

 

Ez a szócsata egy hosszabb konfliktus eredménye a WHO és a tagállamok egy része között. Az Egyesült Államok vezetésével a járvány kitörése óta gyakorlatilag folyamatosan éri kritika a WHO-t, amiért az szerintük Kína zsebében van. Kedd hajnalban az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump lenyilatkozta: amennyiben 30 napon belül nem bizonyítja az Egészségügyi Világszervezet a Kínától való függetlenségét, végképp megvonja tőle az amerikai támogatást – ez a WHO költségvetésének csaknem 20 százaléka. 

 

Kína nem késett a válasszal, kihasználva, hogy az Egyesült Államok karcos retorikája lehetséget ad nekik, hogy a vírus és annak kezdeti kezelése miatt sokat vesztett presztízséből a világ előtt picit javítson. Hszi Csin-Ping elnök bejelentette: kétmilliárd dollárral száll be a Kínai Népköztársaság a járvány elleni harcba, illetve abban az esetben, ha Kína fejleszti ki a vakcinát, egyfajta 

 

„globális közjóként mindenki számára elérhetővé fogják tenni, beleértve a fejlődő országokat is”

 

(szemben azzal a múlt heti hírrel, hogy az Egyesült Államok előjogot vásárolt magának a legnagyobb uniós gyógyszercégnél, a Sanofinál a készülőben lévő vakcinára, annak sikeres kifejlesztése esetén) illetve lobbizni fog a G20-ban tömörülő országoknál, hogy ideiglenesen függesszék fel a legszegényebb országok hiteltartozásainak törlesztését a koronavírus-járvány okozta felfordulás idejére.

 

BORÍTÓKÉP: Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-elnök / ITU Pictures, Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás